Hasznos információk a növények metszéséről képekkel.

2013. február 1., péntek

Körtefa alakító metszése


A metszés ideje:
Fás részek metszése nyugalmi időben, rügypattanás előtt van. Nagyon fontos, hogy ne metszünk túl későn, mert a metszési sebeken könnyen fertőz az Erwinia betegség.
Zöld részek metszési ideje nyáron július-augusztus hónapokban van.
A körtefák metszésmódjait a többi gyümölcsfajhoz hasonlóan az alábbiak szerint csoportosíthatjuk. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az alábbi csoportosítás megmutatja, hogy milyen célból metszük a gyümölcsfát:
·         alakító metszés,
·         koronaritkító metszés,
·         ifjító metszés,
·         termőre metszés,
·         és ide szokták még sorolni a metszést kiegészítő eljárásokat.
A következőkben részleteiben tárgyaljuk a csoportokat.

Alakító metszés
Ha most telepítettünk, vagy telepítünk körtét, akkor az alábbiak közül válogathatunk:
·         szabadgyökerű suháng, jellemzője, hogy egy többnyire egyenes fajtától függően ceruza, vagy hüvelykujj vastagságú 80-150 cm hosszú elágazódás nélküli fácska, lásd lenti kép, ára 1200-2000,-Ft között mozog
·         szabadgyökerű koronás fácska, ami 80-120 cm magas 60-80 cm-es törzzsel, és 3-5 oldalággal, ára 1500-2500,-Ft között mozog
·         konténeres csemete, ami egy többéves, jól begyökeresedett koronás növény, korától függő törzsvastagsággal, magassággal, többnyire 2-5 évesek, esetenként már termő, koronája a nevelő kertésztől, árudától függően vagy  jól kialakult, vagy félrenevelt, vásárláskor érdemes alaposan megvizsgálni a koronát, nehogy elölről kelljen kezdenünk annak kialakítását, ára 2500-5000,-Ft között mozog
·         konténeres, vagy földlabdás túlkoros körtefa, ami már termő szakszerűen kialakított koronával, ára 6000-35000,-Ft között mozog.
A körtefára általánosságban jellemző, hogy erősen dominál a központi tengelye. A központi tengely dominanciája miatt nagyon fontos a vázágak szögállása, azaz a talajhoz képest mennyire közelíti meg a vízszintes állapotot. A kedvező szögállás, ha a vázág a sudárral 20-40 fokos szöget zár be. Ha ettől kisebb a szögállás, akkor a vázág terheléskor könnyen lehasad, ha viszont nagyobb, azaz közelít a vízszinteshez, akkor a vázág hamar elsorvad, csökken a termőfelület.
Alakító metszéssel:
1.      meghatározzuk a termesztési célnak megfelelő koronaformát,
2.      meghatározzuk a vázágak, termőkarok számát elhelyezkedését,
3.      meghatározzuk a termőre fordulást (siettetjük, vagy éppen késleltetjük),
4.      előrevetítjük a termőfelület nagyságát, a fa helyigényét,
5.      megteremtjük a vegetatív és reproduktív elemek közti egyensúlyt, magyarul a lomb és termés közti egyensúlyt állítjuk be.
Többnyire szabadgyökerű suháng csemetét vásárolunk. Úgy gondolom a legegyszerűbb ebből kiindulni.  Ha koronás csemetét vásárolunk, akkor ügyeljünk arra, hogy a korona ne legyen egyoldalú, rendelkezzen egy határozott sudárral, az ágemeleteket alkotó oldalhajtások a függőleges tengelyhez képest ne zárjanak be 40-45 foknál nagyobb szöget.
Suháng esetén első tavaszi metszéskor 60-70 cm magasságban elvágjuk a növényt, ezáltal arra késztetjük, hogy oldalhajtásokat neveljen.


Ilyet csak azok telepítsenek, akik elhivatottságuknak érzik a fák megmentését, és kihívás számukra a gyümölcsfa nevelése.
  
A metszést kb. fél centiméterrel a rügy fölött, és úgy végezzük, hogy átellenes irányba lejtsen a metszlap. A visszavágás hatására külső tényezők függvényében 3-6 oldalhajtás keletkezik. Zömében a felső rügyek hajtanak ki (csúcsdominancia egy másik cikkben olvashattok erről bővebben), és ezek is növekednek a legerősebben. A legfelső rügyből képződött hajtás fejlődik a legerősebben, ezt mindenféleképp meghagyjuk, ez alatt kiválasztunk azt a 3-4 hajtást, ami legjobban kitölti a horizontális teret, a többit pedig eltávolítjuk.



Nagyjából így kellene kinéznie a beavatkozás utáni őszön. Persze ez egy idealizált rajz. A valóság sosem ezt fogja másolni, de próbáljuk meg megtalálni az ehhez legközelebb álló állapotot. Ha a környezeti tényezők kedvezőtlenek, és a gazda is magára hagyja a körtefát, akkor ilyennel is találkozhatunk (lenti képek). Olyan szerencsétlenül fejlődtek az új hajtások, hogy nem lehet vele mást kezdeni, mint újra elindulni a kialakítással, teljesen vissza kell vágni a növényt.
 
                         


      






De térjünk vissza az ideális helyzethez. A következő tavasszal a négy vessző közül azt a hármat hegyjuk meg, amelyik a leginkább lefedi a teret. Ezek 1/3-át levágjuk a sudarat pedig az első ágemelettől mért 60-80 centiméternél vágjuk le. Ha nem nőt meg ekkorára, akkor a felső 1/3-át vágjuk le. Arra ügyeljünk, hogy az oldalágak csúcsa sose legyen magasabb, mint a sudár csúcsa. A kettő között legalább 20 centiméter legyen a sudár javára. Metszésünk eredményeként a következő nyugalmi időszakra a lenti ábra szerint alakul körtefánk.



Látható, hogy az alsó ágemelet kezd berakódni rövid termővesszőkkel, amiket meg is hagyunk, valamint a sudár visszacsípésével kialakul a második ágemelet. A két ágemelet között a központi tengely szintén berakódik termőrészekkel. Ez a fa a következő évben már megmutatja termését. Metszés során különösebb teendőnk nincs, mint az ágak végi hajtásokat visszacsípni. Előfordul, hogy találkozunk beteg hajtásokkal, mint pl. a lenti vírusos hajtás, azokat természetesen el kell távolítani.


  A képen jól látni, hogy a hajtás rendellenesen kettéágazik, ezt vírus fertőzés okozza.
Negyedik év végére a körtefánk már serdülő korba lép.



Megkezdi a rendszeres  bő termés érlelést. Az első ágemelet már az érett fa képét mutatja, a második ágemelet elágazódásokat fejleszt, és kialakul a harmadik ágemelet. Művelhetőség miatt azt javaslom, hogy három ágemeltnél többet ne neveljünk ki. Ekkor a körtefa már eléri a 3 métert. A koronát már kialakítottuk, innentől fenntartó, azaz koronaritkító metszést alkalmazunk.
A lenti képen látható egy hasonlóan kialakított körtefa. Az alsó, és a felső ágemelet jól elkülöníthető rajta, a középsőt az ágak sűrűjétől nem látni egyértelműen. Ez a körtefa a ritkító metszés bemutatása során vissza fog köszönni, mint negatív tényező. A metszése során ugyanis sikerült elkövetni a legalapvetőbb hibát, amit a körténél el lehet követni, nevezetesen a gazdája katlan koronaformára próbálta kialakítani. De erről bővebben a következő részben.




2 megjegyzés:

  1. Kérem, folytassa a cikket, mert lassan időszerű a metszés... és mert érdekes is a téma... :)

    VálaszTörlés
  2. Tisztelt Helold Úr!

    A kis fa alakításánál jó helyre rajzolta a 20-45 fokos szöget? Nem a vízszinteshez gondolta?

    VálaszTörlés