Hasznos információk a növények metszéséről képekkel.

2013. március 31., vasárnap

Sárgabarack metszése


A sárgabarack metszési idejéről különböző vélemények fogalmazódtak meg szakemberek és hobbikertészek körében. Bár ez utóbbi csoport inkább a szakemberek indoklásai alapján vált két csoportra. Mai napig erősen tartja magát az a vélemény, hogy kajszibarackot csak nyár végén augusztusban szabad metszeni, mivel akkor a legkisebb a kockázata annak, hogy a fa életére oly veszélyes gutaütés megfertőzze a növényt. Ezt a nézetet azonban megfigyelésekkel, kísérletekkel nem tudták alátámasztani, ezért bátran elvethetjük ezt a nézetet. Metszésünk idejét ne ez határozza meg, hanem a fa növekedésre gyakorolt hatása.
A megfigyelések alapján nyár közepéig bármikor metszhetünk de:
·         a tavaszi fejlődés megindulásával, rügyfakadás után a fa ellenállósága kialakul a betegségekkel szemben, tehát ilyenkor vállaljuk a legkisebb kockázatot a sebzéseken keresztüli fertőződésnek,
·         a metszés következtében fokozódó hajtásnövekedés hatással van a fa növekedésére, tehát minél több hajtás képződik, annál kevésbé tud a fa erőteljesen növekedni, ami nem utolsó szempont az erős növekedésű fajtáknál
·         nagy mennyiségű termés prognosztizálásakor (késői fagyok elmúltával is sok életképes virág), csökkentenünk kell a fa terhelését, nem szabad hagyni, hogy egyik évben szakadásig teremjen, a másik évben pedig itt-ott néhány szemet,
·         virágzás utáni metszés a hajtások növekedését is módosítja azáltal, hogy a fejlődésükhöz újabb inspirációt kapnak, növekedésük újra beindul a záródó termőnyársak ismét kifakadnak másodnövedéket hoznak, ami kedvezőtlenül sűríti a koronát.
A fentiek alapján indokolt a kora tavaszi metszés.
Szintén a szakirodalomban szerepel egy kora nyári metszési időpont, aminek azt a hatást tulajdonítják, hogy az utána képződött termőrészek fagyállóbbak, ezt azonban szintén nem sikerült minden kétséget kizáróan igazolni. Azokon a helyeken azonban érdemes a kora nyári metszést alkalmazni, ahol az évenkénti termésingadozás jelentős. A másodlagos növedékek ugyanis segítenek kiegyensúlyozni ezt az ingadozást, növelik az évenkénti termésbiztonságot.
Van továbbá egy olyan kialakult vélemény is, mely szerint a sárgabarackot nem kell metszeni. Ez igaz is lehet házi kertekben, problémamentesen fejlődött fákon. De, amint gond adóik (betegség, terméshullás, csökkenő termésmennyiség), abban a pillanatban megbánjuk, hogy hosszú-hosszú éveken át nem nyúltunk a fához.
Nem könnyű tehát eldönteni, hogy mikor is metszük a sárgabarackfánkat. Itt is igaz az a mondat, mint minden más metszendő növényre, mielőtt belefogunk alaposan ismerjük meg a növényt, annak igényeit, és hangoljuk össze az elvárásainkkal.
Általánosságban a kora tavaszi időpontot javaslom a metszés idejének.
A fa termőegyensúlyának fenntartásában nagy szerepe van a metszésnek, ezért sem javaslom, hogy több évre metszetlenül hagyjuk a fákat. A termőegyensúly három évre kiterjedő munkát összesítő fogalom. Azaz:
·         optimális terméshozás mellett olyan mennyiségű és minőségű hajtásnövekedés zajlik, ami eredményezi
·         új termőrész kialakulását, a termőrészeken képződnek a következő év
·         termőrügyei, és mindezen növekedés, termésérés mellett
·         tartaléktápanyag halmozódik fel a fában, ami biztosítja a hosszú távú életképességet.
A fagykár évében a fa keveset, vagy egyáltalán nem terem, ami azzal jár, hogy kiemelkedően nagy számú termőrész és termőrügy képződik a fán. Ezekből a következő évben dömpingtermésre számíthatunk, ami túlterheltté teszi fát, így nem tud kellő energiát fordítani a termőrészek képzésére, így a következő esztendő termésínséget hoz. Így indul be az a folyamat a sárgabarackfán, amit alternanciának, azaz hullámzó termésproduktumnak is nevezhetnénk. Az erre amúgy is hajlamos kajszi fát a termőegyensúly kialakításával tudjuk egyensúly közeli állapotba hozni.  

Kajszibarack életszakaszai
1.      A termőfelület gyors növekedése. A telepítés utáni első évben a fa egyrészt alkalmazkodik az új környezetéhez, másrészt gyökeret ver, azaz a gyökérképződésre koncentrál. Ebben az évben a hajtásnövekedés nagyon csekély mértékű. A második évtől kezdődően indul be a hajtásnövekedés, mely az évek múlásával egyre nagyobb méreteket ölt. Kezdetben a leghosszabb hajtások fél-egy métert nőhetnek egy évben, azonban, ha a rövidebb oldalhajtások meghaladják az évi 60 centis produktumot, akkor az már kedvezőtlen a fára nézve, mert a későbbi termőegyensúly borulásához vezet. A korona tréfogat a hatodik évbe eléri 42-45 köbmétert. A vázágak ekkor már kialakultak, rajtuk termőgallyak, és mintegy 1500 termőnyárs képződik. A negyedik évtől megjelenik a termés is, ami segít a túlzott vegetatív növekedés csökkentésében.
2.      Termőkor. Jelentősebb termést a 6. évtől produkál. Ekkor csökken a vegetatív növekedés üteme, 50 centit meghaladó mértékben már csak a vezérhajtások képesek fejlődni. A korona térfogat növekedése 10 évben éri el a csúcsát, ettől kezdve csökkenő ütemben növekszik. Megjelennek a gyűrűs termőnyársak, és az elágazódó termő gallyacskák. A jelentős termés húzó hatásának köszönhetően, az ágak lehajlanak a korona szétterül.
3.      Termőegyensúly. A bő termés időszakát a helyes termőegyensúly fenntartásával tudjuk minél tovább fenntartani. A metszéssel, és az azt kiegészítő eljárásokkal küszöbölhetjük ki, hogy a termésingadozás bekövetkezzen, a termőfelület csökkenjen.
4.      Felkopaszodás. Minden igyekezetünk ellenére is be fog következni a fa felkopaszodása, ami a fás szárú növények természetes velejárója. A termés a lombkorona egyre külsőbb részére tolódik ki, a fa közepe kopasszá válik. A kedvezőtlen körülmények azonban meggyorsíthatják ezt a folyamatot, ami így gyorsan káros méretűvé válhat. Ilyen kedvezőtlen tényező lehet, a fagykár, a gombás betegségek, az egyenlőtlen terméseloszlás, a vegetatív növekedési problémák.
5.      A termőfelület felújulása. Önmagától is bekövetkező folyamat. A felkopaszodott részeken a termőgallyak elhalnak. Helyükön fattyúhajtások fejlődnek. Ezekről könnyen megújítható a fa, de túlzott mértékű megjelenésük kedvezőtlenül besűríti a koronát.
6.      Csökkenő termések kora. Beavatkozásunk nélkül az önmegújítás ellenére is elérkezik az az idő, amikor csökken, hektikussá válik a termésképzés. Nem képződik megfelelő termőképlet a fán. A fa elöregszik, ifjításra, vagy vágásra vár.
A fenti folyamatláncot tudjuk metszéssel és azt kiegészítő helyes gondozással széthúzni, a fa életét meghosszabbítani, és össztermésmennyiséget növelni.
A kajszibarack termőrészei.
Termőnyársak. Ezek a kajszibarack legfontosabb termőrészei. Az alábbi termőnyársakat különböztetjük meg:
·         teljes, ez a típus a legértékesebb, mert hajtórügy és virágrügy is képződik rajta,
·         kihagyó,
·         spontán,




·         kopasz,




·         tövises,
·         fattyú,




·         gyűrűs.
Termővessző.
A vesszőn főképp hajtórügyek alakulnak ki, de alanytól és külső tényezőktől függően virágrüggyel is berakódhat.




Termőgally.
Többéves termőrész, melynek termő részei mindig egyévesek és többnyire termőnyársak. Általában hosszúvesszőből alakul ki. Élettartama 5-6 év, pontosabban e kor fölött produktivitása csökken, ezért érdemes lecserélni őket.

Termőgallyacska.
Lényegében termőgally, de attól sokkal kisebb, tömzsibb.




Sajnos nincs mindegyikről fényképem, de idővel pótlom a hiányosságot.

A kajszibarack koronaformái:
·         metszetlen természetes koronaforma, többsudaras, lapított koronaforma, melyen az ágemeletek egyértelműen beazonosíthatók,
·         vázakorona sudár nélküli ritka korona,
·         zárt felületű gömb korona a kajszifák legelterjedtebb koronaformája, melyben a sudár szerepét 3-4 vázága veszi át,
·         kombinált korona egy olyan sudaras koronaforma, melyben két egymástól jól elkülönülő ágcsoportot alakítunk ki, az ágcsoportok közti távolság 0,8-1 méter,
·         termőkaros orsó hasonlít a kombinált koronához, de itt az ágcsoportok száma nem limitált,
·         vályúkorona az őszibaracknál megismert katlan korona sárgabarackra alkalmazott fajtája, főként nagyüzemi gyümölcstermesztésben alkalmazzák, mert metszése, és gyümölcsszedése gépesíthető,
·         sövényformák nagyüzemi gyümölcstermesztés kedvelt koronaformái.

19 megjegyzés:

  1. Nagyon hasznos volt számomra, köszönöm!
    Isten áldjon!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazán megtisztel. Köszönöm szépen.

      Törlés
  2. Örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, köszi!

    VálaszTörlés
  3. A lefagyot gajvégeket mikor kell eltávolítani ? Többnyire a gajvégek olyan 40-50cm.,de akad tőböl elfagyott galyak is ! Köszönöm !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Vojtech!

      Biztos, hogy lefagyott? Nem is volt idén tavaszi fagy. Nem inkább az ágelhalásos (gutaütés) betegség fertőzte meg? Bármelyik is legyen, az elhalt ágvégeket most kell lemetszeni, úgy, hogy egy 2-3 centis élő részt is vágjon le vele.
      Üdvözlettel:
      Ferenc

      Törlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. Üdv kb 6éves sosem metszet kajszi barack fàt szeretnék metszeni nagyobb àgakat is amitől nem férünk mikor csinaljam ősszel vagy tavasszal???

    VálaszTörlés
  6. Üdv,
    van egy sárgabarackfánk, melyet tavasszal megmetszettek. Középen két főág is volt, melyet kivágtak (női kar vastagságú volt már mind a kettő). Ezután egy picit kihajtott néhol az ágak végein, de már az is leszáradt róla. Nem tudom hány éves lehetett a fa, mivel úgy vettük a házat 5 éve, de már akkor is bőven termett.
    Az lenne a kérdésem, hogy magához fog-e még térni jövőre a fa, vagy jól gondolom, hogy "hőgutát" kapott és nem lett volna szabad a két vastag ágát kivágni és így kiszáradt??
    Köszönöm válaszát,
    üdv Gál Szilvia

    VálaszTörlés
  7. próbálkozom én is hogy szép termő fám legyen,formálom a fát de van az agakon sok sok pici hajtás azzal mit csináljak, hagyjam vagy vágjam.
    köszönettel hirt gábor

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Gábor!

      Nagyon nem mindegy, hogy mennyi és milyen sok-sok pici hajtás van. Ha csak a sárgabarackra jellemző mennyiségben van a fán, akkor annak örülni kell, mert bőven lesz termés, ha viszont az ágelhalást is okozó betegségre reagálva hoz egyre több apró hajtást a fa, akkor az nem jó dolog.
      Nem tudok mit mondani, javasolni úgy, hogy nem látom a fát, legalább fényképen. Próbáljon meg küldeni a kertember@gmail.com címre több képet a fáról, azok alapján megpróbálok segíteni.
      Üdvözlettel:

      Törlés
    2. tök jó holnap küldöm köszönöm hirt gábor

      Törlés
  8. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  9. Számomra nem derült ki mindezekböl, hogy a fa milyen idös korától lehet a metszést elkezdeni. Lehet, hogy csak figyelmetlenül olvastam? Köszönöm.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem emlékszem, hogy írtam-e erről a cikkben. Most nincs időm átolvasni, de; mindig a cél határozza meg. Ha kevés a hely, és nem nőhet szabadon a fa, akkor már az ültetés évében mehet a metszés. Ha viszont szabadon nőhet a fa, akkor csak 3. évtől célszerű elkezdeni, addig alakítgatja magát. De, ha igazán szép, ellenőrzött körülmények között növő fát szeretnénk, és van is némi affinitásunk a metszéshez, akkor szintén a telepítés évében javaslom elkezdeni a metszését. Az igazán gondozott fákat én évente kétszer metszem. A zöldmetszést sem hagyom ki.

      Törlés
  10. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  11. Szeretném megkérdezni, hogy a nagyon magasra nőtt hajtásokat hogyan fékezhetem meg egy négy éves kajszinál. Visszavághatom e őket nyáron, hogy megakadályozzam a csonkosodást.

    VálaszTörlés