Hasznos információk a növények metszéséről képekkel.

2011. február 12., szombat

Kerti mályva - Hibiscus syriacus fenntartó metszése

A mályvarózsát több szakkönyv fagyérzékenynek titulálja hazánkban, ám meg kell mondjam, hogy ez téves. Az elmúlt három év keménynek mondható teleit is könnyedén átvészelték mályvarózsáim, melyek különféle fekvésben fejlődnek. Sőt magról fejlődött 10-20 cm-es szaporulatai is károsodás nélkül teleltek. Metszéséről is megoszlanak a vélemények. Egyes hobbi célú szakkönyvek nem javasolják a metszését, de komolyabb szakkönyvek kiállnak a rendszeres metszése mellett. Én is ez utóbbi mellett teszem le a voksot. A mályvarózsának szüksége van a rendszeres metszésre, ahhoz, hogy évről-évre gazdagon virágozzon.
A mályvarózsa átmenetet képez a cserje és a fa között. Nagyon könnyen nevelhetünk belőle egytörzsű fát, de akár különféle alakfákban is alakíthatók. Igazán azonban cserjealakban érzi jól magát, azaz a földtől több ágon fejlődik felfelé. Mérete maximum csak egy törpefa magasságig elegendő, a cserjék között azonban idős korára több méteres magasságot is elérheti. Persze fajtáinak növekedési erélye más, és más. Én a sajátomat rendszeres metszéssel 180-250 cm között tartom.
A mályvarózsa virágait az adott évben kinevelt hajtásain hozza. Metszés szempontjából ebből két nagyon fontos dolog következik:
  • A metszés ideje nyugalmi állapotban, tehát még rügypattanás előtt van. Mivel nagyon jó télálló, ezért, ha nagyon sok metszeni valónk van, és úgy érezzük, hogy optimális metszési időben nem tudjuk az összes növényünket megnyesni, akkor a mályvát télen is megnyírhatjuk.
  • Minél több új hajtást fejleszt, annál többet fog virágozni (feltételezve az optimális feltételeket). Metszésénél tehát törekedni kell arra, hogy új hajtások fejlesztésére ösztökéljük. Emiatt is tévednek azok, akik azt javasolják, hogy ne metszük.
A metszés ideje, mint fentebb már írtam nyugalmi állapotban van. A tél vége felé, rügypattanás előtt, napközben pozitív hőmérséklet mellett. A mályvarózsa nagyon későn kezd hajtani, ezért bőven van időnk a metszésére. A rügypattanást azonban ne várjuk meg.
A metszés menete:

A képen egy tipikus szalagosodás látható. Ilyet többnyire a virúsfertőzés okoz. Ezeket a hajtásokat tőben távolítsuk el.

Először a beteg, sérült, száraz ágakat távolítsuk el. A visszavágás mértéke minimum az egészséges részig történjen. Amennyiben beteg a vessző, akkor megelőzés miatt célszerű tőből eltávolítani. 

Ezt követően a gyengén fejlődött-én csak szőröknek hívom őket-, valamint a tekeredett, kuszán növő hajtásokat vágjuk le. A pici hajtások virágképzésre alklamatlanok, kihajtásukkal csak a növény erejét korlátozzák, rossz irányba terelik.


Náhány centis apró (szőr) hajtásokat látni.



Szintén egy pici hajtás.
















Rosszul növekedett hajtás. Szinte keresztben átszeli a növényt. Ezeket tőből kell eltávolítani.

Majd a ritkítsuk meg a bokrot. Erre nehéz pontos utasítást adni. Végezzük úgy, hogy a növény kinézete esztétikus maradjon. Főként a növény közepét ritkítsuk, így könnyebben átjárja a levegő, ez a betegségek terjedését gátolja.


Metszés előtti sűrű bokor.

Metszés utáni ritkított állapot.

      













A megmaradt vesszők közül a gyengébbek 2/3-át, az erősebbek 50%-át távolítsuk el. Minden hajtást részesítsünk metszésbe. Ha végeztünk, akkor a tavalyi virágok után visszamaradt termések közül már egy sem látható a mályvarózsán. Ha mégis maradt, akkor korrigáljuk a hibát.


A vastagabb, erősebb ágakat kevésbé, avékonyabb hajtásokat erősebben vágjuk vissza.


A metszés végén egy kompakt arányos mályvarózsát kapunk.


Metszés után.

A mályvarózsa alkalmas sövény nevelésre is. Amennyiben mályvarózsa sövényünk van, akkor ne kövessük ezt a metszési módot. Ott más szempontokra kell figyelnünk.
Idős növények esetén előfordul, hogy minden igyekezetünk ellenére is csökken a virághozam, egyre kisebbek lesznek a virágok. Ekkor szükség lehet az ifjító metszésre. Ezt szintén más szempontok mentén kell végeznünk. Ez a beavatkozás nagyon drasztikus, csak egészséges, vitális növénynél alkalmazzuk.


Bónusz képen azt látni, hogy a nem pontos metszés, azaz a hajtórügy fölött több centivel történő vágás milyen hatással van. Kettő ilyen csonkot is látunk a képen, ezek az új hajtásik zeljesen elszáradtak. Különösebb kárt nem okozunk ezzel a növénynek, csupán esztétikailag nem szépek. Megmondom őszintén, én a mályva metszésekor nem nagyon figyelem a vágás helyét, mert ez nagyon lelassítani. Olyan növényeknél, ahol ez gondot okozhat, ott ügyelek erre.


3 megjegyzés:

  1. Hahó !Tavaly kaptam egy mocsári hibiszkuszt névnapomra, egész nyáron virágzott, de télre betakartam, mert azt írták, fagyérzékeny. Szerinted?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azzal nem csináltál bajt hogy betakartad, visszavágni a fagyok elmúltával lehet , őssze nem ajánlatos mert az üreges száron keresztül a töve elfagyhat. Viszonylag későn hajt ki de nem kell bolygatni ,én is mindíg türelmetlenül várom:)

      Törlés
  2. Szia :D Nekem is van egy hibiszkuszom anyukámé volt de nekem adta..és hát elég rossz állapotban van szegényke, a levelei vége megvannak égve...betettem egy fényes szobába. Most így ahogy nézegetem az oldalakat látom h metszeni is kell anyukám soha nem metszette meg...én most a letört vagy amit úgy láttam h elhalt részeit lemetszettem de ez a hibiszkusz még soha nem virágzott. Te mit javasolnál mit kezdjek vele?

    VálaszTörlés