Hasznos információk a növények metszéséről képekkel.

2018. augusztus 25., szombat

CIROK


Napjainkban az aszályra hajlamos területeken a cirok termesztése mindinkább a kukorica alternatívájaként kerül napirendre, aminek számos oka van. A cirok termesztése nem új a magyar termelők számára, hiszen a 30-40 évvel ezelőtt jelentős területen termesztették, viszont a rendszerváltozás után a területe jelentősen, közel 60%-kal csökkent. Az elmúlt időszakban évről- évre ismét egyre nő a cirokkal bevetett terület nagysága, ami az idén várhatóan 17-19.000 ha lesz.
A cirok egy afrikai eredetű növény, ami a Fűfélék családjába tartozik. Jelenleg a világon az 5. legnagyobb területen termesztett gabonaféle.

Tájképi elemnek sem utolsó. Fáradt sofőr szemeknek is nyugtató látvány nyújt egy ilyen egységes cirokföld.













Öt különböző típusú cirkot termesztenek, amelyek felhasználása sokrétű:
• szemes (emberi fogyasztás, állati takarmány, bioethanol előállítás)
• siló (állati takarmányozás)
• cukor (emberi fogyasztás, bioethanol előállítás)
• biomassza (biogáz előállítás)
• szudáni fű (állati takarmányozás, biogáz előállítás)
További jellemzője, hogy:
• GMO mentes
• glutén mentes
• gyakorlatilag toxin mentes
• gyakorlatilag tannin mentes
• a szemes cirok beltartalma hasonló a kukoricáéhoz, de kedvezőbb az aminosav- összetétele, illetve 1-3%-kal magasabb a fehérjetartalma



Kiemelkedő szárazságtűréssel rendelkezik, egységnyi mennyiségű szárazanyag előállításához kb. 50%-kal kevesebb vizet használ fel, mint a kukorica. Az elmúlt évek egyértelműen bizonyították, hogy ugyanazon a termőhelyen aszályos körülmények között a cirok termése, legalább 10-15%-kal meghaladta a kukoricáét.
További előnye, hogy nem igényel olyan intenzitású növényvédelmet, tápanyag- visszapótlást, mint a kukorica. Kevésbé érzékeny a terület minőségére, olyan helyeken is eredményesen termeszthető, ahol egyéb kultúrák egy átlagos évben nem, vagy csak alig termelnek nyereséget.
További speciális felhasználási területe a vadásztársaságok, ahol a vadföldbe vetett szokásos kultúrák helyett egyre többen választják a cirkot, mert a tapasztalatok alapján az egyik legjobb megoldást kínálja a vadak számára ezeken a területeken.
A cirok az alternatív növények táborába tartozik, azaz könnyen beilleszthető a vetésváltásba, növeli a növénytermesztés diverzitását és mindezek mellett bővíti, vagy adott esetben kiegészíti a széles körben elterjedt felhasználási irányokat, lehetőségeket.
A magyarországi viszonyok tekintetében az alternatív növények közül a cirok kiemelkedő szereppel bírhat, hiszen kedvező növénytermesztési sajátosságaik mellett olyan speciális felhasználási lehetőségeket rejt (lásd fenti felsorolás), amelyek indokolttá teszik a hosszú távú gondolkodást.
Egyik legígéretesebb felhasználási területe a funkcionális élelmiszerek előállítása. A cirkot már régóta használják a humántáplálkozásban.
A funkcionális élelmiszerek olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek élettanilag kedvező hatású komponenseket tartalmaznak, erősítik a szervezet védekező mechanizmusait, csökkentik a betegségek kialakulásának kockázatát, továbbá javítják a fizikai állapotot.
Az étkezési célú növénytermesztés egyik fontos értékmérő mutatója a nyersfehérje-tartalom. A napjainkban köztermesztésben lévő fajták esetében a nyersfehérje-tartalom a cirok esetében 11–13%. Az étkezési búza nyersfehérje-tartalma 12–14% körül alakul, de ebben az esetben fontos kiemelni annak összetételét is, ugyanis a nyersfehérjének átlagosan 26–30%-a a nedves sikér, vagyis a vízoldhatatlan fehérjeváz, ami gliadinokból és gluteninekből épül fel. A gliadinok mennyisége a búzalisztben meghatározó, ugyanis adott esetben komoly egészségügyi kockázatok hordozója lehet.
 A humántáplálkozás ezen vonatkozásábanmint funkcionális élelmiszer, kiemelkedő szerepe lehet a szemes ciroknak. Számos szakirodalomban találkozhatunk annak megállapításával, miszerint ezek a növények nem tartalmaznak glutént. Ezen ismeretek fényében a cirok alapú élelmiszerek alapvető fontosságúak lehetnek a gluténmenetes, vagy csökkentett gluténtartalmú étrend kialakításában.

Termése, magja különböző érettségi fázisokban.











     


2018. augusztus 19., vasárnap

Hősokk, napégés, kiszáradás, vízhiány.



Nagyon úgy tűnik, hogy egy dologról beszélünk, amikor a fenti szavakat használjuk, de nem csak a betűkben, hangtanban van különbség a fenti szavak között, hanem a jelentésükben és sokkal inkább abban a jelenségben, amelyet leírnak. De ez így túl irodalminak tűnik, annak ellenére, hogy a magyar nyelv milyen szép és kifejező, mégsem erről írnék a következőkben.

A nyakunkra telepedett kánikula élő és élettelent egyaránt megvisel. A forróság, és nap sugarai elől először magunkat menekítjük, majd a kedvenc állatainkon próbálunk segíteni, majd a drágán vásárolt tárgyainkat óvjuk és valahol a sor végén kullognak a növények. A növényeket az emberek többsége feláldozható tárgyaknak tekinti, amelyek vagy túlélik a forróságot, vagy nem. Nos ez a cikk nem nekik készült, hanem azoknak, akik számára fontos, hogy a növényzet is átvészelje a kánikulai napokat.

Napi tevékenységem során, és a hozzám beérkező segítségkérő levelekből azt tapasztalom, hogy sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy mi történik a növényükkel. Azt konstatálják, hogy baj van és a baj forrását össze is kötik a hőséggel, de lelkes locsolásuk ellenére sem tapasztalnak pozitív változást.

Nézzük hát, hogy hol, mikor és mit rontottunk el?

Kezdjük az alapoknál. Lehet, hogy helyenként száraz lesz, de a végére olyan sok kérdésre kaptok választ, hogy a részletes, képekkel illusztrált részre már nem is lesz szükség. Érdemes tehát ezt a részt is végigolvasni és nem átugrani.

A nagy forróság elől a növény nem tud:
·       az árnyékba menekülni,
·       vizet engedni magának,
·       hűteni a testét,
·       ledobálni a felesleges öltözékét
Vajon igazak a fenti megállapítások?
NEM

A növényeknek komoly repertoár áll a rendelkezésükre, hogy enyhítsék a kellemetlen forróság, a nap perzselő sugarai, és kritikus vízhiány pusztító hatásait.
A legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudják ellensúlyozni azonban a következőket, és ez legtöbbször az életükbe kerül:
·       a természet törvényeinek ellentmondó nemesítés hatásait,
·       az ültetésének körülményeit,
·       a hely hatásait, amelyet számára választottak,
·       a nevelésének módszereit és annak hatásait.
Ugye mondanom sem kell, hogy a fenti tényezőket az ember nyújtja a növénynek.

Mélyüljünk is el a növényélettan rejtelmeibe. 😊
A növény nem tud az árnyékba menekülni.
Hmm. Ez így akár igaz is lehet. Egyes növények nem is vágyódnak az árnyékba, míg mások csak ott érzik magukat, ezért telepítés előtt nem árt tájékozódni arról, hogy melyik hol érzi jól magát. Ha rossz helyre ültetjük, akkor forróság ide, vagy oda rosszul fogja érezni magát, nem fejlődik megfelelően, elmarad a virágzása, termése satnya lesz és élvezhetetlen. De, ha a nyakára jön a forróság, akkor eleve hátrányból indul.
Indul????
Hisz a növények nem indulnak sehová, mert képtelenek a helyváltoztatásra, viszont a helyzetváltoztatás könnyedén megy számukra. Ha az árnyékba ültetünk egy napkedvelőt, akkor az felgyorsítja növekedését (persze a genetikájába kódolt határain belül) és a napfelé tör. Amikor eléri, akkor a rossz helyen (árnyékban) maradt részén sok minden elhal, a fő szára, törzse megmarad és fényben fürdő részein folytatja aktív életét, hozza virágát, neveli termését, hajtja lombjait. Természetesen ez fordítva is igaz.
Tehát a növény a nagy forróság elől megpróbál elmenekülni, mégpedig teszi ezt olyan irányú növekedéssel, ami kedvező számára. Ez a növekedés föld felett és föld alatti részeire is igaz, mert ilyenkor a gyökérzet is mélyebb részekbe húzódik.
De adódik itt egy időtényező is. Ha a meleg nagyon gyorsan, és intenzíven csap le, akkor ez a növényi tevékenység elégtelen.
A növény nem tud vizet engedni magának.
Már hogyne tudna. Megdöbbennénk, ha látnánk azt a tevékenységet, amit a gyökérzete kifejt a talajban többek között a víz után kutatva.
Minél mélyebben van a víz, annál mélyebbre hatol.
Minél erősebben kötődik a víz a talaj szemcsékhez, annál erősebben szívja le onnan.
Minél több helyen van szétszóródva a víz, annál jobban behálózza a talajt.
Biztosan sokan láttatok már olyan csatorna, vagy vízcsövet, amelybe befúrta magát a gyökérzet és szinte teljesen elzárta azt. Olyan erő van a gyökereiben, ha arra kényszerül még a betont is képes szétrepeszteni. Persze ne várjuk ezt egy pár hónapig élő paradicsomtól.
A növény gyökere maga a csoda, szívesen hasonlítom az ember emésztő rendszeréhez.
A növény nem tudja hűteni a testét.
Nem e?
Hisz mi is kihasználjuk ezt a képességét, akkor, amikor a forróság elől a védelmező árnyékába menekülünk. Több módon is hűti magát és környezetét a növény. Részben árnyékolja önmagát, részben pedig a rendszeres párologtatással hűti a testét. Ezen tevékenységeivel nem csak önmagát, hanem egész környezetét is képes lehűteni akár több Celsius fokkal.
A forróság ellen beveti még a megelőző fegyvertárát is, ezzel megakadályozza, hogy túlhevüljön. Vastag bőrréteget fejleszt, visszaveri a napsugarakat, az elnyelt sugarak által termelt hőt profi módon elvezeti, szőröket fejleszt levelein, hajtásain, amelyek a napsugarak kezelésében is segítik.
A növény nem tudja ledobálni felesleges öltözékét.
Ennek bizonyítékául elég csak megnéznünk egy dézsában nevelt pár napig öntözés nélkül hagyott leandert, amely egy vízhiányos órácska után képes a lombozatának 1/3-át is eldobni. Ez az a jelenség, amikor hirtelen a lombozata megsárgul és lehullik.
De van még egy módszere, amellyel csökkenti az öltözöttségét, amikor a lombozata elfordul, nem terül ki a nap irányába, hanem próbál az élére állni, így minél kisebb felületet biztosít a napsugaraknak.
Meg kell jegyezni, ha ezekhez az eszközeihez nyúl egy növény, akkor már baj van, mert ezzel sok más védekező funkcióját ad fel. Gyakorlatilag ekkor már komoly küzdelmet folytat az életéért. Ha már csak ekkor avatkozunk be, akkor sem garantált a kármentes túlélés.

Meg kell jegyeznem, hogy a fenti növénypraktikák csak egészséges növény esetén értelmezhetők. Ha egy növény mással van elfoglalva, például harcol a behatolók ellen, vagy küzd azzal, hogy rossz helyre telepítettük, akkor az energiái megoszlanak és ennek lesznek következményei. Minél többfrontos a küzdelem, annál biztosabb a halál.
Nagyon fontos továbbá, hogy a fentieken kívül a növényeknek további eszközei vannak még a forróság által kiváltott káros hatások leküzdésében, legtöbb ilyen a vízhiányt átvészelésére szolgál, ezekkel a későbbiekben fogtok találkozni, mivel a fenti csoportosításba nem illeszthetők.

A cikk következő második része innen folytatódik, amelyben azt boncolgatom, hogy mi emberek a tevékenységünkkel milyen mértékben képesek vagyunk megszivatni a növényeket a forróság elleni küzdelmükben.

Aztán jön a harmadik rész, amikor jönnek a HŐSOKK, NAPÉGÉS, VÍZHIÁNY, KISZÁRADÁS konkrét jellemzése, bemutatása, és ellenük való védekezés lehetőségei, eszközei, sok képpel, és hasznos tanáccsal.

Valószínűleg mire a cikk végére érek a hőség idén már a múlté lesz, de jövőre már felkészülten várhatjuk.