Hasznos információk a növények metszéséről képekkel.

2019. május 30., csütörtök

Nagy farágó lepke . Cossus cossus


Sok kártevő specializálódott a fásszárú növényekre, összegyűjtésük és megjelenítésük egy cikkben szinte lehetetlen, azt már könyvnek hívják. Ezért ebben az írásban csak a lomblevelűek törzsében és nagyobb ágaiban pusztító kártevőkről teszek említést. Érdekes, hogy a lomblevelűekben károsítók nem zaklatják az örökzöldeket, és ez fordítva is igaz.
Ezek a károsítók igazi nagy problémát akkor tudnak okozni, ha nem vesszük észre őket időben. Károsításuknak nagyon speciális nyomai vannak, amelyeket a figyelmes kertész időben észlel és beavatkozik. Ellenben ha szemet hunyunk az árulkodó tünetek felett, akkor egy szívünknek oly kedves idős díszfát vagy egy gazdagon termő gyümölcsfát vagy akár egy kisebb gyümölcsöst is könnyen a pusztulásba taszíthatunk.
Az első a legnagyobb. Talán a legkártékonyabb is, bár ez sok mindentől függ.
Nagy farágó lepke – Cossus cossus
Sajnos saját képem nincs róla, de a neten a név alapján megtaláljátok.
Milyen fura név? Méghogy farágó lepke?
Természetesen nem a lepke rág, hanem a lárvája, a hernyó. Olyannyira nem rág a lepke, hogy a táplálék felvételére szolgáló szájszerve csökevényes, így nem is nagyon tud táplálkozni. Tulajdonképpen csak üldögélnek a fa törzsén, olyannyira nyugodtan, hogy még érintésre sem nagyon repülnek el. Színük a fa törzséhez illeszkedő színű és mintázatú, így észrevenni sem könnyű őket. Naphosszat csak várják a párjukat, majd párzás után 700-800 darab tojásukat nagy eséllyel ugyanarra a fára rakják, amelyből kikeltek.
És itt álljunk meg egy kicsit!
Nem táplálkozik a lepke. Ebből az következik, hogy nem él sokáig, tehát a fő ellenségünk nem a lepke lesz, mégis ellene kell felvenni a küzdelmet, mert őt érjük el a leghatékonyabban a vegyszerekkel.
Nem nagyon mozog, nagy eséllyel ugyanarra a fára rakja a tojásait, amelyből kikel, azaz ha nem figyelünk oda, akkor egy hernyó pár év alatt kivégzi a fát. Ugye nem kell magyaráznom, hogy miért?
De lépjünk tovább!
A tojásokat a fa kérgére, kéregrepedésekbe rakja, jó érzékkel az idősebb, vastagabb részekre. Eleve is a nagyobb fákat támadja meg. A két hét alatt kikelő hernyók berágják magukat a kéregbe, majd onnan elindulnak a fa belseje felé. Két évig tartózkodnak odabenn, közben többször vedlenek. A fiatal hernyók kezdetben együtt mozognak és jellemzően felfelé, idősebb korukra szétválnak, és egyesével folytatják útjukat, de ekkor már lefelé, a gyökér felé tartanak. Tehát amíg fiatalok, addig csak keskenyebb és sokkal kevesebb járatban rágnak, később szélesebb járatokban és sokban. Nyilvánvaló, melyik károsítja jobban a fát.
Két évig tartózkodnak a fában, a második év telén a rágcsálékukból készített kamrákban telelnek, majd tavasszal bebábozódnak, és 2-6 hét után kezdenek kelni a lepkék.





Árulkodó nyomok:
1.      A legszembetűnőbb a törzs mellett a földön barna színű morzsalék, amely a hernyó ürüléke és a rágásakor keletkezett famorzsalék egyvelege.
2.      Apró lyuk a fa törzsén.
3.      A kéregből kiálló üres bábhüvelyek, amelyek a rajzást jelzik.
4.      Elhaló kéreg. Ehhez legalább olyan vájtszemű kertészre van szükség, mint a lepke észleléséhez.
5.      Maga a lepke.
6.      Elhaló vastagabb ágak és/vagy kipusztuló fa.




Biológiai ciklusa
Két évig fejlődik a fában, majd a második év tavaszán bebábozódik zömében a fában, de előfordul, hogy a fa alatti talajban.
2-6 hétig van báb állapotban.
Május végén kezdődik a rajzás, felszáll a lepke, amely oly lusta, hogy a fát sem hagyja el. A többség azonban június-júliusban rajzik.
A rajzást követő pár héten belül rakja 700-800 tojását 15-20-as csomókban elosztva.
Két hét múlva kelnek a hernyók, és hatolnak be a fa belsejébe, kezdik meg kétéves fejlődésüket.
Védekezés ellene
A fa belsejében nem érjük el őket, ezért a lepkék, illetve a fiatal hernyók ellen tudunk a leghatékonyabbak lenni.
Rajzásukat május végétől feromoncsapdákkal jelezhetjük előre. A feromoncsapdát 1-1,5 méter magasságban a lombkoronába kell akasztani. Egy csapda 1-1,5 hónapig hatékony, azt követően cserélni kell.
A rajzás függvényében több alkalommal kontakt rovarölő szerrel permetezhetünk.
Amennyiben lyukat észlelünk a fa törzsén, akkor megpróbálkozhatunk vékony drótot feltolni benne, hátha elérjük a hernyót, illetve injekciós tűvel vegyszert fecskendezni a lyukba.

2019. május 19., vasárnap

Méhbalzsam - Monarda





Ajakosvirágúak családjába tartozó virág, amely dísz,- gyógynövény,- és fűszerkertekben is egyaránt megállja a helyét.
Észak-Amerikában őshonos nemzetségükbe tucatnál is több faj tartozik. Hazánkban annak ellenére kevésbé elterjedt növény, hogy számtalan jó tulajdonsága indokolná ezt.
A méhbalzsamot magyarul indiáncsalán, ápolka, bergamott névvel is illetjük. A bergamott név az angol nyelvterületről származik, mert a növény illata hasonlít az ott honos bergamottnarancsra.
A Monarda latin nevét egy sevillai zsidó orvos-kereskedőről (Nicholas Bautista Monardes) kapta, aki a Spanyolországba bekerülő, addig ismeretlen növényről is írt Amerika növényvilágát bemutató könyvében.
Hazánkban négy faja a legismertebb:
-          Monarda didyma
-          Monarda fistulosa
-          Monarda menthifolia
-          Monarda citriodora



Bíbor méhbalzsam – Monarda didyma
Legismertebb méhbalzsam. 70-120 centiméter magasra megnő, bokrosodó, hazánk teleit könnyedén átvészelő évelő virág. Lombja illatos. Virága bíbor színű, júniustól augusztusig nyílik. 3-4 centiméter hosszú virágokból feltűnően kinyúlnak a hosszú porzók. Nektárban gazdag virágait szívesen látogatja a porzó rovarvilág.

Feltűnően kinyúló hosszú porzók.

Monarda fistulosa


Csöves méhbalzsam – Monarda fistulosa
Csak egy fejecske virágzata van, sosem alkotnak tornyot az egymásra helyezkedő, egymás fölött nyíló virágai. Virágai színe rózsaszín, ritkán fehér. Szintén évelő, hazánkban jól áttelelő faj.

Monarda menthifolia


Mentaleveleű méhbalzsam – Monarda menthifolia
A fentiek évelő rokona, melyet mentaillatú levelei miatt főként fűszerkertekben telepítenek szívesen.

Monarda citriodora


Citromillatú méhbalzsam – Monarda citriodora
A fentiekkel ellentétben egynyári faj. Illóolaj tartalmú leveleit megdörzsölve citromos illatot árasztanak, aromás levelei a citromra és a kakukkfűre emlékeztetnek.
30-60 centiméter magas, teaként és fűszerként is ismert. Magjait ételek ízesítésére is használják.
A méhbalzsamokat jó minőségű üde talajba ültessük. Nem szeretik a szárazságot, de kisebb vízhiányt elviselnek. Tűző napon és szárazságban lombozata gyorsan lehullik, amit gombás betegségek megjelenése is felgyorsít. Lombvesztés esetén virághozama is csökken. Lisztharmat gyakran támadja a lombját.
Kora ősszel, októberben vagy tavasz közepén, áprilisban napos vagy félárnyékos helyre ültessük. Tűző napra csak akkor kerüljön, ha rendszeres öntözése megoldott.
Ha jól érzi magát egy helyen, akkor töve terjedni kezd, így pár év alatt bőséges virághozamot nyújt számunkra.
Tőosztással könnyen szaporítható tavasszal. 2-3 évente nő osztható méretűre a töve. Magvetéssel márciusban szaporítható, így azonban lassabb a felnevelése, de egyszerre nagyobb mennyiségű utódnövény kapunk.

Épp egy Szender lakmározza a nektárját.



Felhasználása
-          Szárított leveleiből és virágából készített teája emésztést serkentő, meghűlés tüneteit enyhítő.
-          Fertőtlenítő hatása miatt pattanásos bőrre alkalmazható.
-          Zsenge leveleivel salátát, italokat, tubákot illatosítanak.
-          Szárított virága kitűnően megőrzik színét, ezért potpourri keverékekbe rakható.
-          Virágai nektárban gazdagok, ezért méhlegelők és lepkebarát kertek kiváló alkotóeleme.
-          A színes szirmok lehullása után visszamaradó barna magtokok díszfüvekkel társítva szép látványt nyújtanak. Téli zúzmarával varászlatos kertrészletet alkot, ezért ha szára egészséges és erős maradt, ne vágjuk le, csak tavasszal.

Nagyon jól társítható vele egyidőben nyíló évelő virágokkal.


Rendkívül aromás méhbalzsamok:
·       Monarda didyma ’Squaw’
·       Monarda citriodora
·       Monarda menthifolia
·       Monarda fistulosa x tetraploid (fantasztikus rózsaillat)
Néhány kedvelt fajta neve:
ü  Rebecca
ü  Huckleberry
ü  Tante Polly
ü  Camilla
ü  Beauty of Cobham
ü  Elise ’s Lavender
ü  Petit  Delight
ü  Aquarius
ü  Pink Supreme
ü  Gardenview Red



2019. május 16., csütörtök

Törpemandula - Prunus tenella metszése












Ráhangolásként néhány mondat.
Ugord át, ha unod a rizsát! J


A növénynek nincs szüksége metszésre.
A növények köszönik szépen jól elvannak az ember nélkül is, legfőképp igaz ez azokra a növényekre, amelyeket nem az ember alkotott, hanem a természet. Az ember által alkotott növényekkel már más a helyzet, mivel őket meghatározott céllal nemesítette és ennek a célnak az elérésben gyakran segítségre van szükségük. Ilyen segítség a metszés.
Minden növényt más és más metszésben kell részesíteni.
Hiába van két ugyanolyan fajú, fajtájú, korú növény, szinte biztos, hogy életük során más hatások érték, netán más céllal telepítették őket, mást várnak el tőlük, ezért nem lehet mindkettőre ugyanazokat a metszési mozdulatokat szabályokat ráhúzni.
Nem mindegy, hogy milyen eszközzel végezzük a metszést.
Szerencsére ma már a kertészeti technika is nagyon fejlett és ez a metszőollók piacán is meglátszik. Ember legyen a talpán, aki eligazodik a sok metszőolló közt. Pedig érdemes erre időt fordítani, mert egy vékony hajtást fejlesztő növényt nem célszerű ugyanazzal az eszközzel nyírni, mint egy erős vastag hajtást növesztőt. Arról nem is szólva, hogy a zöldmetszés eszközei is mások. Sőt gyakran gépesíthetjük is a metszést.
A metszés nem bonyolult folyamat.
Sokan túlmisztifikálják a metszést. Sok függ tőle, el is lehet rontani, sőt egyes növényeket ki is lehet vele pusztítani, de aki veszi a fáradtságot magának és elsajátítja a növényélettan idevonatkozó részeit, valamint a metszés alapjait és a kettő közt meglátja a párhuzamot az bátran, kételyek nélkül foghat metszőollót. Persze a gyakorlat, az igényesség, és növényszeretet sokat lendít a dolgokon.

Felkészülten indulok a csatába:)


Kezdjük az eszközválasztással.

Eddigi cikkeimben erre nem fordítottam kellő figyelmet, pedig fontos mozzanat, pláne a kertészeti technika fejlődésének tükrében.
A törpemandula ugyan kemény fás szárat fejleszt, de csak vékonyakat, nagyon ritka a ceruzavastagságot meghaladó átmérőjű hajtás, rendszeres metszés esetén pedig szinte kizárt. Ha még azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy virágzás után, azaz zöld hajtásos állapotban metszük, tehát nagyon sok vékony hajtást kell átvágnunk, láthatjuk, hogy zömében gyengécske hajtásokat kell metszenünk. 

Nagyjából ennyi méret közül lehet választani.

Ehhez pedig a nyers erőt képviselő metszőollók nem alkalmasak. Olyan eszközt kell választanunk, amely egy mozdulattal gond nélkül vágja át piciny hajtásokat. Kicsi eszköz, éles vékony pengével. Lehet rávágó, vagy mellévágó, de nem lehet csorbult, betört pengéjű. 
Viszont nem lehet túl gyenge sem, mint például egy szüretelő olló, mert tövenként pár alkalommal azért az öreg, száraz, kemény hajtásokat is ki kell vágnunk vele.
Metszőollókról van egy külön cikksorozatom, facebook oldalam ott írok bővebben róluk.
Itt én a képen látható fix nyelű típust választottam. 

A szerencsés nyertes.


Folytassuk a speciális helyzettel.
A képeken látható törpemandula bokor 8 éves, tehát elég fiatal. Rendszeres gondozásban részesül, ami az Ő életét tekintve 2 évente metszést jelent. Telepítése félig-meddig nem megfelelő, mert előtte nagyon közel van a járda, látható, hogy rá is lógnak a hajtásai, esős időben, vagy öntözéskor pedig ráfekszenek a burkolatra.

       
Száraz lombozattal is majdnem a járda feléig belóg.






A virégzás a hajtások végére koncentrálódik.

Mögötte középmagas cserjék nőnek, amelyek már elveszik tőle a helyet, így kénytelen a járda irányába terjeszkedni. Metszéssel korrigálni kell a telepítési problémákat, tehát nem csak a mandulabokrot, hanem a környező növényeket is vissza kell fogni.
A bokor túl sűrű a közepe nem kap napfényt, ezért a virágrügy képződés, és virágzás csak a külső részekre koncentrálódik. Természetesen így sem csúnya. J

És akkor nézzük a törpemandula metszését.
·       A törpemandula lombfakadás előtt virágzik.
·       A törpemandula virágrügyeit előző év őszén képezi az erős, többéves hajtásokon.
·       Virágrügy kialakulásához fényre és egészséges erős növényre van szükség.
·       A virágrügy képződéstől a virágzásig eltelik 5-6 hónap, amelyek kedvezőtlen hatásokat hordoznak magukban (fagy).
A fentiekből sok hasznos információt levonhatunk, de a metszés szempontjából egy igen lényeges;
Augusztustól májusig elvégzett metszés a virághozamot drasztikusan csökkenti.

A fenntartó metszés legjobb időpontja tehát virágzás után néhány héttel, a lombfakadás kellős közepén van. A hangsúly itt is a fenntartó metszésen van, mert részesíthetjük még zöldmetszésben, és ifjító metszésben is, de ezekről nem most, máskor, máshol.
A metszés lépései:
1; A burkolat mellől a földből előtörő hajtásokat távolítottam el tőből. Ennek eredményét a képen látni. Ez a lépés még nem oldotta meg teljesen azt a problémát, hogy a bokor a burkolat egy jelentős részét elfoglalja.














A burkolathoz közel feltörő hajtások eltávolítása után némileg javult a helyzet, de még így is bőven a járdára lóg a bokor.

2; A szomszédos növények fejlődését akadályozó földből előtörő hajtások tőből történő eltávolítása. Így már egy kisebb területet elfoglaló tövet kaptam.

3; Ha az előző két beavatkozás után maradt még beteg hajtás, akkor azokat is eltávolítottam.

Moníliás hajtáselhalás.
4; Kézzel és fejjel betúrtam magam a növény tövének közepébe és onnan szintén tőből eltávolítottam minden olyan hajtást, ami kuszán fejlődött (fekszik a földön, csavarodott, törött), életképtelen (nagyon bezáródott túl sok körülötte az életerős fiatal hajtás, nagyon vékony, gyenge, súlyos betegség jeleit hordozza magán).
5; A megmaradt hajtások közül azokat az ifjú titánokat, amelyek a tavaly szép erősre fejlődtek, de elágazódás rajtuk nagyon magasan fejlődött ki, visszavágtam a földtől mért 40-50 centiméteres magasságban.



Hosszú ostorszerűen megnyúlt hajtás elágazódás nélkül. Indokolt az erős visszavágás.
A fenti harmadik képen egy rügy felett néhány milliméterrel metszettem el, ami rendben is van. Gyakran kérdezik tőlem, hogy a metszési tempóm mellett hogyan tudom garantálni a metszési szakkönyvekben leírt metszési felületet. A válasz egyszerű; sehogy.
A nagyközönségnek szóló „szakkönyvek” azt írják, hogy mindig rügy fölött néhány milliméterrel vágjunk, úgy, hogy a metszési felület ferde legyen (mondjuk 45 fokos szöget zárjon be) és a rügytől elfelé lejtsen. Ennek ugye megvan a magyarázata, az elfelé lejtés a nedvesség elvezetése, a néhány milliméteres távolság pedig a beszáradás megelőzése miatt fontos.
Naponta több ezer vágás mellett nincs ideje erre figyelnie az embernek, de a növénynek ez nem is okoz nagy kellemetlenséget. Ha emiatt néhány hajtás nem úgy képződik, ahogy szerettem volna, akkor azt a következő évben úgyis észreveszem és korrigálom.
A „szakkönyvek” mégis azért említik ezt meg, mert jól telik vele a tartalom, valamint hozzáértőbbnek tűnik ezáltal az író. Vagy szimplán csak fontos információnak tartják. Én is leírtam már több cikkemben is, de eddig még sosem volt fő szempont a metszéseim során.


6; Azokat a hajtásokat, amelyeket tavaly a földtől mért 40-50 centiméteres magasságban elvágtam és szép 3-5-ös oldalhajtást fejlesztettek megmetszettem oly módon, hogy az elágazódásokat 10-15 centiméteres csonkra vágtam vissza. Ha az elágazódások között voltak gyenge, vagy elszáradt hajtások, akkor azokat levágtam.


  

Tavalyi metszés eredményeként kifejlődött 3-4 új hajtást 10-15 centisre visszavágtam.


7; Az olyan idei hajtásoknak, amelyek nagy lendületet vettek a kitavaszodás óta és elérték 20-30 centis magasságot és szép erősek, csak a tetejüket csíptem vissza.




Visszacsípett fiatal hajtáscsúcs.


Így alakult ki a képen látható bokor. Szívesen megmutatnám, hogy miként reagál a növény a hasonló metszésre, de az idő kerekét nem tudom előre forgatni. Viszont, ha elérünk addig, akkor majd a nyár derekán készítek friss képeket és csatolom ehhez a cikkhez.

  

Ilyen lett.

De mit várhatunk el a metszés hatásaként?
-          Erős hajtásnövekedést. Mivel a tő közepe is megfelelő fényt kap, ezért onnan is, és az erősen visszavágott erős hajtásokról is friss új hajtások törnek elő.
-          Ha erős, egészséges a mandula bokrunk, és ezt még öntözéssel, tápanyaggal is megtámogatjuk, akkor előfordul, hogy olyan tömegű és ütemű lesz az új hajtásnövekmény, hogy érdemes lesz egy zöldmetszésben is részesíteni július közepén. Ezzel további elágazódásokra sarkalljuk a növényt, amin újabb virágrügyek fognak képződni.
-          A sok fénynek, és az új hajtásoknak köszönhetően ősszel sok új virágrügy képződik.

-          Pár évig folytatva a fenti metszést egy erőteljesen megújított törpemandulából is csupa virágzó bokrot nevelhetünk.

2019. április 6., szombat

Odvas keltike - Corydalis cava


A keltike (Corydalis) nemzetség több mint 450 fajából hazánkban négy honos, közülük is a legelterjedtebb az odvas keltike.


Hazánkban négy faja honos, köztük az odvas keltike (Corydalisa cava). 

Népi nevei: hüvelykes földfüstje, kakasláb, lyikas ír, tavaszi gerezdeske, üres földfüstfű, cinedónia.
A faj az egész északi féltekén elterjedt, köztük Európában is. Elterjedésének központja valószínűleg Közép- és Kelet-Ázsia.
Az odvas keltike Dél-Európában honos, ahonnan az egész kontinensen elterjedt.
Magassága legfeljebb 30 cm. Ággumója1 üreges, innen ered a neve (odvas).


Lombfakadás előtt virágzik, majd a termésérlelés után visszahúzódik. Kora tavasszal általában csoportosan jelenik meg, és március-áprilisban hozza lilásrózsaszín, ritkábban fehér virágait.



A szárnyasan összetett levelek levélkéi fogazottak. A levelek hosszabb levélnyélen ülnek.


A csupasz szár végén fürtvirágzat fejlődik. A Virágok biszimmetrikusak2. A felső szirmon rövid, görbült sarkantyú található. Március-április hónapokban virágzik 10-20 virágból álló, végálló fürtjeiben. Termése becőszerű, kétrekeszű, sok magvú, lapított tok.


 Gyertyán- és bükkelegyes erdőkben, liget erdőkben, nedvesebb tölgyesekben él. Üde talajú erdők kora tavaszi növénye. Magyarországon a középhegységekben és a Dunántúlon gyakori, a Kisalföldön szórványos, míg a Nagy-Alföldön ritka.
Humuszban gazdag, nyirkos, de jó vízáteresztő képességű talajt kedvel.
Geofiton, azaz az erdő lombfakadása előtt virágzik, majd a gyors termésérlelés után már csak a vegetatív szervei látszanak a felszínen, vagy azok is elpusztulnak és a növény a földalatti „raktározóképletbe” visszahúzódva várja a következő tavaszt. Élőhelyén legtöbbször csoportosan, néha tömegesen jelentkezik.
Korai virágzása miatt lombhullató fák, rózsák és más cserjék alá ültethetjük. Kerülhet még alpesi sziklakertekbe és vadvirágos rétbe. Apró gumói képesek rövid idő alatt összefüggő szőnyeget létrehozni.


Gyógyhatású gumóit (Cordyalis tuber) áprilisban gyűjtik. Székelyföldön ma is gombának hívják a kiásott gumókat. A népgyógyászat nyugtató, szívdobogást csillapító, hangulatjavító, féregűző és menstruációs zavarok kezelése hatása miatt használja. Hatóanyagai alkaloidok. Mintegy 50 féle alkaloidot tartalmaz.
Gyógyszeripari készítmények alapanyaga. Központi idegrendszert bénító hatású, nyugtatókban fordul elő, csak orvosi ellenőrzés mellett használható.
1. Ággumó = vaskos, húsos, gömbölyű, földalatti rövid szártagú hajtás. Lehet ággumó vagy szárgumó.
Legismertebb képviselő a burgonya.

 












2. Biszimmetrikus a két felezősíkkal négy megegyező részre osztható szerv
Diszimmetrikus/ biszimmetrikus szervek  két egymásra merőleges szimmetriasíkkal oszthatók tükörképi részekre. Két szimmetriasíkkal rendelkező virág ritka a növényvilágban. 


Forrás: https://www.plantarium.hu/2012/05/01/alaktan-szimmetria-diszimmetria/

2019. március 10., vasárnap

Tavaszi hagymás virágok gondozása


Március első felében az ősszel ültetett hagymás virágok már intenzív növekedési szakaszban vannak. A krókuszok nyílnak, a korai nárciszok bimbóban vannak, a tulipánok szépen növekednek, a jácintok pedig terpeszkedésbe kezdtek a talaj szintjében, látni a virágaik csúcsát.




Ahhoz, hogy minden ilyen szépen alakuljon, az előző évben kellett megdolgoznunk. Tavasszal már nem tudjuk befolyásolni a dolgok menetét, csak várni a virágzást.
Tél végén a metszések miatt sok kertben megfordulok, és ha már ott járok, többnyire tartunk egy kis kertszemlét a gazdával. Sok a látnivaló, de a legtöbb kérdést mégis a hagymás virágokkal kapcsolatban kapom. Legnagyobb probléma, hogy a tavaly még oly szép virágfoltnak hűlt helye, vagy erősen hiányos.




Mitől van ez?
Mit tehetünk, hogy ne járjunk így?
A kérdés egyszerű, a válasz viszont összetett.
Röviden a következőt tehetjük:
-          Ne tapossuk azokat a felületeket, ahová hagymás virágokat ültettünk!
-          Óvjuk meg a talajlakó kártevőktől a virághagymákat!
-          Na adjunk életteret a pocoknak!
-          Öntözzük a hagymás virágokat!
-          Lássuk el őket tápanyaggal!
-          Védjük őket a károsítóktól!
-          Ültessünk időben!
-          Védjük őket a hektikus időjárás káros hatásaitól!
-          Neveljük meg a kutyát!
-          3-5 évente ültessük át őket!
-          Fogadjuk el, hogy a modern, szupernemesített hagymások érzékenyek, elöregednek, elpusztulnak!
-          Rendszeresen pótoljuk a hiányokat!
Nagyjából ennyi. Tegyük a szívünkre a kezünket! A fentiek hány százalékát végezzük el a hagymás virágainknál? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a sok tulipán, nárcisz, jácint stb. gondozás nélkül is évről évre megajándékoz bennünket virágpompájával. Régen ez még igaz is volt, de akkor még a piros és citromsárga tulipánon kívül kevés más színt ismertünk. Nárciszból is csak a kis narancssárga koronást. A mai választék már teljesen más, szebb, nagyobb és igényesebb.
Nézzük a részleteket!

Ne tapossuk azokat a felületeket, ahová hagymás virágokat ültettünk!
Mivel az életük jelentős részét a talajban, láthatatlanul töltik, ezért gyakran megfeledkezünk róluk, így könnyű szívvel lépdelünk azokon a felületeken, amelyek alatt meghúzódnak. Ezzel indokolatlanul megtömörítjük a talajt felettük, sőt megtörjük a hajtáscsúcsukat, mivel a tél kezdetén ők már fejlődésbe kezdenek.


Építkezés során megtaposott hagymás virágágy.


Keményre taposott talajból nehezen bújó tulipán.






Óvjuk meg őket a talajlakó kártevőktől!
Sajnos a drótférgek, pajorok és fonálférgek kedvelt csemegéi a földben lévő hagymák. Hatványozottan igaz ez annak a fényében, hogy több évig egy helyben maradnak a hagymák, így még a legvaksibb, leglassúbb jószág is megtalálja őket.
Ez ellen ültetéskor tudunk a leghatékonyabban védekezni. A hagymák köré szórjunk talajfertőtlenítő szert.

Ne adjunk életteret a pocoknak!
Nem elég, hogy a talajlakó kártevők kedvenc csemegéi, még a pocok is rajong értük. Fagy- és hómentes időben kevés vizet zavar a pocok, viszont a téli eleségszegény időszakban szívesen keresi fel a talajban megbúvó hagymákat. Amúgy is behúzódik a pocok az enyhe talajba, sekély járatokat alakít ki főként olyan helyeken, ahol a talaj felülete még plusz takaróanyaggal is fedett. Ilyen lehet például, amikor fenyőággal stb. takarjuk a hagymás ágyakat.

Öntözzük a hagymás virágokat!
Nagy hátrányuk a hagymás virágoknak, hogy az év jelentős időszakát a talajba húzódva töltik. Itt nem látjuk őket, nem tudjuk, hogy mi történik velük. Amikor pedig a föld felszíne fölé bújnak, akkor pedig még hűvös az idő, nem ritkák az éjszakai fagyok, viszonylag gyakrabban hullik csapadék, vagy éppen reggelente párás minden. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy meg sem fordul a fejünkben, hogy szomjaznak. Pedig nem ritka ez náluk. A földben megbúvó hagymájuknak köszönhetően a víz- és tápanyagszegény időszakokat is képesek úgy átvészelni, hogy a lombozatukon, virágukon csak az avatott kertész szeme veszi észre a kedvezőtlen változásokat.
Van egy nagyon fontos időszak, amikor a szűkös energiaforrások komoly kihatással járnak a hagymások életére, ez pedig az új hagyma képződésének, fejlődésének időszaka.
A csatolt rajzon és a fényképeken jól látható egy hagyma életciklusa. Az öreg hagyma elhal, átadja helyét egy újnak. Ha ebbe a folyamatba - ami nagyjából áprilistól júliusig tart - valami hiba csúszik, akkor oda a jövő évi virágzás. A célunk az kell legyen, hogy az új hagyma nagyobb, erősebb és egészségesebb legyen. Azaz virágzás után ne engedjük vetőmagot nevelni, törjük ki a virágszárat, és a lombot tartsuk a lehető legtovább életbe, egészségbe. A lombozat termeli ugyanis azt a tápanyagot, amitől a hagyma hízik.
Van azonban az új hagyma képződésének egy kellemetlen mellékkövetkezménye. Az új mindig a régi alatt képződik, így pár centivel az alá is kerül. Pár év alatt olyan mélységekbe jut le a növény hagymája, hogy onnan már nagyon nehezen ér fel. Mire felér, a hagymában raktározott tartalék tápanyagok elfogynak, az új levelek későn tudnak friss tápanyaggal szolgálni a virágképződéshez, így az akár el is maradhat, de mindenféleképp gyengébb, satnyább lesz. Ezért is célszerű 3-4 évente felszedni, majd újra ültetni a hagymásokat.

Adjunk nekik tápanyagot!
Gyakorlatilag erről az előző pontban már írtam. Nehéz szétválasztani a vízutánpótlástól. Olyan mennyiségű és minőségű tápanyagforrást kell biztosítanunk, amely biztosítja az új hagyma képződést, és vele párhuzamosan a lombosodást, virágzást. Fontos megjegyezni, hogy a tápanyagok mozgása változó sebességgel történik a talajban, ezért azok kijuttatásának időpontja is igen fontos. Ne akkor adjuk, amikor már baj van, hanem előzzük meg a tápanyaghiány kialakulását. Nitrogént még a tél végén, illetve a tavasz derekán juttassunk ki, komplexebb műtrágyákat pedig ősszel.
Még egy megszívlelendő tanács: Erősen támogatom a szerves trágyák alkalmazását, de azt tudni kell, hogy a talajlakó kártevők is örülnek ennek. Ha a talaj szerves anyagban szegény, és mi a hagymás virágokat rendszeresen szervestrágyázzuk, akkor a pajorok, drótférgek, fonálférgek hadát vonjuk a hagymák köré, amelyek így terített asztalként szolgálnak az előbbi élőlényeknek.
Mi akkor a megoldás?
A hagymák ültetésekor kell nagy mennyiségű érett-komposztált szervestrágyát adni talajfertőtlenítő szer kombinálásával.

Védjük őket a károsítóktól!
Ezt az igen fontos momentumot is több helyen érintettem már, ami azt bizonyítja, hogy nagy az összefüggés a pontok között. Ismernünk kell hát mindegyik előnyös és előnytelen hatását, és így komplexen kell használnunk. őket.
A talajban élő károsítók (pajorok, fonálférgek, drótférgek) ellen nem könnyű védekezni, gyakorlatilag az ültetéssel egyidőben van erre módunk, lehetőségünk.
A talaj feletti károsítók ellen már könnyebb védekeznünk. Legjobb a megelőzés, ami annyit jelent, hogy:
-          Olyan helyre ültetjük a növényeket, ahol jól érzik magukat.
-          Olyankor ültetjük őket, amikor kell.
-          Csak egészséges hagymát ültessünk.
-          Ültetés után is gondoskodjunk arról, hogy az életkörülményeik ne változzanak (pl. nem vágjuk ki a ciklámen feje fölül a fenyőfát, vagy épp fordítva: nem ültetünk a tulipán fölé sűrű bokorrendszert).
-          Erősítjük a szervezetüket (ellátjuk őket tápanyaggal, vízzel).
-          Megkíméljük őket a fizikai behatásoktól (taposás, kutya, macska).
Ha a megelőzés ellenére mégis támadnának a károsítók, akkor növényvédőszeres permetezéssel tudunk beavatkozni. Ehhez szakember segítségét kérjük.

Ültessünk időben!
Borzasztóan fontos. Hagymás, gumós, hagymagumós növények ültetési ideje két alkalommal van.
-          A tavasszal nyílókat nyár végén, ősz elején ültetjük.
-          A nyáron nyílókat tavasszal ültetjük.
Ebben a cikkben a tavasszal nyílókról írok, ezért a nyár végi, ősz eleji ültetési időpont igen fontos.
A hagyma ültetésének pillanatában nyugvó állapotban van, de mire elérkezik a tél, addigra a talajban aktív fejlődésbe kell kezdenie, le kell gyökeresednie, meg kell indulnia a hajtáscsúcs fejlődésének, belső fontos biokémiai differenciálódásokon kell átesnie. Ha ezek nem történnek meg, vagy késve, vagy csak részben, akkor több lehetőség adódik:
-          Elhal a növény.
-          Nagyon késve kezd el kihajtani, a virágzása a nyárba húzódik, az új hagyma kialakulása nem tud befejeződni.
-          Elmarad a virágzás.
Ezért a hagymának legkésőbb október 15-ig talajba kell kerülnie.
Mi van, ha mégsem?
Ne essünk kétségbe, ne dobjuk ki a hagymát, hanem késve ugyan, de ültessük el, viszont talajtakarással biztosítsunk a hagymának minél tovább pozitív hőfokot a fejlődéshez.

Védjük őket az extrém időjárás káros hatásaitól!
Mivel a talajban vannak, ezért három tényező jöhet szóba.
·       Az egyik a nagyon hideg. Rövid ideig tartó mínusz 10 fok alatti hőmérséklet károsíthatja a hagymát
·       A másik a tartós hideg. Nem túl extra, de tartósan fennálló és a hagymát elérő fagy is káros a növényre.
·       A harmadik a tocsogó talaj, azaz a talaj túlnedvesedése. A hagyma körül pangó víz megfojtja a növényt.
Hideg ellen talajtakarással tudunk hatékonyan védekezni, de vigyázzunk, hogy ne vigyük túlzásba, mert az évszakhoz mért enyhe hőfokú talaj idő előtti növekedésre sarkallja a növényt, és akkor éri el a hajtáscsúcs a föld felszínét, amikor még javában tombol a tél.
A pangó víz ellen a felszíni vízelvezetéssel, illetve az ültetési hely gondos megválasztásával tudunk védekezni. Eleve ne ültessük pangó vizes, erősen agyagos kötött talajba őket.

Neveljük meg a kutyát!
Nem tudom az okát, de a kutyusok nagyon szeretik a tulipánhagymákat. Ha túl sekélyen ültetjük a tulipánt, akkor a kutyus megérzi a hagyma illatát, és képes kiásni, majd megcsócsálni őket.
Persze a cím csalfa, mert ez ellen nem lehet a kutyákat megnevelni.
Új felfedezésem, hogy a cicák viszont a krókuszok fűszerű leveleit rágcsálják meg.
Gondolom, mindkét jelenség mögött valamilyen élettani hiány húzódhat meg.

3-5 évente ültessük át a hagymákat!
Erről már volt szó a fentiekben. Mivel évente új hagymákat nevelnek, és az új hagymák a régiek alatt fejlődnek ki, ezért évről-évre egyre mélyebbre kerül a hagyma, mígnem elér egy olyan mélységet, ahonnan már nehezen, vagy egyáltalán nem tud a felszínre törni. Ezt elkerülendő 3-5 évente szedjük fel a hagymákat és ültessük át őket. A talajuntság elkerülése miatt nem árt, ha nem ugyanarra a területre helyezzük vissza a hagymákat.

Fogadjuk el, hogy ezek a mai modern fajták érzékenyebbek!
A színre, virágméretre, illatra történő nemesítésnek megvan az ára. Egyre érzékenyebbekké válnak a növények, így óhatatlan, hogy egy-egy kedvezőtlen hatást nem vészelnek át, mint békebeli társaik, hanem elpusztulnak.
De sebaj, ismét meg tudjuk őket vásárolni.

Rendszeresen pótoljuk a hiányokat!
Minden szaktudásunk és gondoskodásunk ellenére is előfordulnak pusztulások, keletkeznek hiányok. Ezek pont arra jók, hogy évről-évre kipróbálhassunk új fajtákat, változatosabbá tehessük kertünket új növények vásárlásával, ültetésével.