Hortenzia - Hydrangea.

A hortenzia nemzettség ógörög eredetű, mely a csésze alakú termésre utal. Hydrangea latin név felbontva az ógörögre így néz ki hüdór = víz, angeion = edény, azaz vízedény, vagy vizesdézsa ki, hogy rakja össze a fordítást.

Annabelle

Több mint 40 faja ismert. Őshazája Kelet,- Délkelet-Ázsiában, Himalájában és Észak,- Dél-Amerikában. Európába a 18. század végén került Japánból.

Közismertebb fajai, hazánkban zömében közülük válogathatunk kertészeti árudákban, faiskolákban:

·         Hydrangea arborescens – Cserjés hortenzia

·         Hydrangea gracilis – Karcsú hortenzia

·         Hydrangea anomala – Himalájai hortenzia

·         Hydrangea anomala ssp. petiolaris – Kúszó hortenzia

Kúszó hortenzia

·         Hydrangea macrophylla – Kerti hortenzia

·         Hydrangea paniculata – Bugás hortenzia

H. paniculata 'Vanilla Fraise'

·         Hydrangea quercifolia – Tölgylevelű hortenzia

·         Hydrangea hirta – Borzas hortenzia

·         Hydrangea serrata – Fűrészes levelű hortenzia

H. serrata

Fajokon belül a fajták száma szinte számtalan. A cikken belül képeken bemutatok néhány értékesebb fajtát.

A hortenziák többnyire lombhullatók, ritkán örökzöldek. Felálló szárú, vagy kapaszkodó szárú cserjék. A fásodott szár kérge gyakran leváló. A hajtás belülről fehér színű bélrésszel ellátott.

Jól látható a fehér bél.

 Leveleik egyszerűek, átellenes, olykor örvös elhelyezkedésűek. Leveleik széle fűrészes, ritkán karéjos, nyelesek. Virágszínük igen változó, a választék egyre bővülő, de legtöbbször fehér, kék, zöld, rózsaszín, vagy piros, de előfordul kétszínű és színváltó is. Apró végálló, hímnős virágai lapos, vagy gömbös ernyőszerű fürtökben, bugákban vagy sátorvirágzatban nyílnak. Virágzatát termő és meddő virágok alkotják. A lapos virágzatban a tányér szélén elhelyezkedők többnyire meddők, ennek a virágzatnak ez adja a különlegességét.

A tányér szélén elhelyezkedő meddő virágok, belül a termő virágok.

Minél nagyobb arányban meddők a virágok, annál dekoratívabb a virágzás. Termésük 2-5 rekeszű, csúcsán felnyíló, sok magvú apró toktermés. A magvak kicsik, szárnyasak, vagy szárny nélküliek.

A hortenziák természetes élőhelyükön erdei aljnövényekként élnek, ez pedig nagyban meghatározza igényeiket:

·         tápanyagban gazdag mélyrétegű talaj,

·         üde, vagy nyirkos a vizet jól tároló, kiszáradásra nem hajlamos talaj,

·         párás levegő,

·         széltől védett hely,

·         savanyú kémhatás, egyedül a H. arborescens viseli el a meszes talajt,

·         félárnyékos terület,

·         extrém fagytól mentes hely.

Ha a fentiektől eltérő körülmények közé telepítjük őket, akkor ne várjuk el tőlük az igazi pompát, sőt minél nagyobb az eltérés annál inkább szenvednek, erősen meszes talajban ültetést követő néhány hónapon belül elpusztulnak.

H. paniculata 'Lime Light'

Ezért, ha nagyon szeretnénk hortenziát ültetni, de nem megfelelőek a körülményeink a számukra, akkor:

·         ültessük edénybe, dézsába, mert ekkor lehetőségünk van folyamatosan mozgatni a növényt, tűző napkor árnyékba vinni, de a dézsában számára megfelelő hortenzia földet tehetünk,

·         szabadföldben cseréljünk alatta talajt, legalább egy 0,5 köbméteres ültető gödörbe öntsünk hortenzia földet, vagy savanyú tőzeget és ebbe ültessük,

·         folyamatosan savanyítsuk a földjét savanyító hatású műtrágyával, vagy savanyú tőzeg bekeverésével, öntözővízébe keverjünk citromsavat

·         tűző napra is kerülhet, de ekkor rendszeres öntözést igényel, vízhiány esetén a levelei rögtön megégnek, azokat eldobja, virágzása elmarad, vagy csökken,

·         szél ellen árnyékolnunk, vagy kötöznünk kell,

·         ne mulasszuk el a folyamatos tápoldatozást,

·         párásítás miatt nagy kánikulában öntözzük a lombját is.

A hortenziák nagyon hálás növények, a megfelelő körülményeket és a gondozást meghálálják, gyönyörű és fajtától függően változatos virágtengerrel ajándékozzák meg a kertészt. Felhasználásuk igen tág, hisz a kedvezőtlen körülményeket is ki tudjuk küszöbölni, mint, ahogy arra a fentiekben kitértem. Ültethetők szabadföldbe, dézsába, erkélyre, teraszra, sőt rövid ideig még világosabb lakásban is díszítenek.

Méretükből adódóan kisebb helyekre is ültethetők, nagyobb területekre csoportosan ültetve használhatók. Magasságok 1-2 méter között változik, egyes fajai ettől nagyobbra nőnek a kerti hortenzia egyes fajtái képesek 3 méterig is felnőni, de a futó hortenzia léggyökereinek köszönhetően 12 méter magasságig is felkúszik. Ültethetjük egyesével szoliternek, többedmagával csoportokba, vagy sövénynek. Sövény lehet egynemű, amikor egy fajtából alakítjuk ki, vagy vegyes több fajtából. Csoportos telepítéskor legszebb a szabálytalan és több faj, fajta alkotta elegy.

Quick Fire

Érdekesség

Genetikailag kék hortenzia nem létezik. A virágok színe a talaj kémhatásának függvényében változik. A kerti hortenzia meddő viráglabdája savanyú (alacsony pH) talajon kék, míg meszes (magas pH) talajon rózsaszín, pirosas színű. Ha a talaj kémhatása ingadozik, vagy épp változóban van, akkor előfordul, hogy egyik virág rózsaszín, ellenben a másik már inkább kékes árnyalatú. Ez a hatás többnyire edényes neveléskor fordul elő. A kék színt alumíniumszulfát-tartalmú műtrágyával állandósíthatjuk., míg a rózsaszín szuperfoszfát műtrágya használata mellett marad tartós.

Ennyire kék nincs, ez a szín a kémhatásnak köszönhető. Ő a Nikko Blue fajta

A talaj kémhatása változik, jól jelzi ezt a virág színe, amely rózsaszínből megy át kékbe. Tehát melyik kémhatásból változik a talaj, milyenbe?

Gondozása nem bonyolult, nem igényel többet, sem kevesebbet, mint más hasonlószőrű növény. Különös igénye csak a talajban merül ki, de ezt kis odafigyeléssel könnyen teljesíthetjük számára. Mégis mit tegyünk vele?

1.      Ültessük megfelelő körülmények közé. Ha nincs ilyen, akkor mesterségesen biztosítsuk számára, de erről már fentebb írtam.

2.      Öntözzük rendszeresen, de ne álljon vízben a gyökere, mert az könnyen gyökérfulladáshoz vezet. A sok víz miatt fontos, hogy a talaj elvezesse a felesleges mennyiséget, ez főként edényes beültetésnél fontos. Az edény alja mindig legyen lyukas, és alulra kerüljön egy kis drénréteg törött cserépből, vagy kőből. A kő lehetőleg semleges kémhatású mosott kavics legyen, az aprított mészkő lúgos kémhatású.

3.      Nagy kánikulában naponta többször is kell öntözni, pláne a dézsás beültetésűeket. Öntözés mellett a lombját is vizezzük párásítás miatt. Ne féljünk a megégéstől, az amúgy is csak egy útszéli kacsa. Kevés valós alapja van.

4.      Gondoskodjunk a talaj savanyú kémhatásának megtartásáról. Lúgos kémhatás mellett a levelei eresedni, sárgulni kezdenek. Figyeljünk ezekre a jelekre.

H. paniculata 'Diamant Rouge'

5.      Hatalmas virágtömege erősen elhúzzák a hajtásokat, ezért kötözni, karózni is szükséges egyes fajtákat.

6.      Rendszeresen metsszük. Erről részletesebben itt olvashattok: http://kertember-kerteszkedj.blogspot.hu/2012/03/hortenzia-metszese.html?showComment=1386588499596#c2945494723769686136

7.      Tápoldatozzuk megfelelő tápanyag pótló szerekkel. Ezek többnyire műtrágyák. A lényeg, hogy folyamatosan kapjon magas foszfor és kálium tartalmú tápanyagot. Erre a legjobb a speciálisan a hortenzia számára kifejlesztett műtrágyák, vagy az Osmocote (11-11-18), vagy a Peters-Professional (10-30-20-MgO-TE). Nem szoktam senkit sem lebeszélni a szerves trágyákról, de most mégis azt javaslom, hogy velük csak óvatosan, mivel nehéz kiszámítani a kémhatás változtató hatását. Ha mégis ilyennel próbálkozunk, akkor legjobb a kereskedelemben megvenni őket komposztált, vagy szárított formában, mert a csomagolásukon többnyire rajta szerepel a kémhatásuk, vagy felhasználási instrukciók. Többnyire egyébként savanyítanak.

Messalina

Gyógyhatása

A cseroki indiánok gyógynövényként használták a hortenziát. Elsősorban vizelethajtóként, húgyuti betegségek, vesekő, prosztata-megnagyobbodás kezelésére. Kérgét szív,- és gyomorpanaszok enyhítésére rágták. Sok más betegségre is jónak tartják, gyulladáscsökkentő, vértisztító, fájdalomcsillapító, köszvény ellenes hatást is tulajdonítanak neki. Hámozott hajtásából tea készíthető, de főzve és sütve is fogyasztották őket. Amerikában hivatalosan elfogadott gyógynövény, a homeopátiás terápiában is felhasználják. Használata azonban némi cianidtartalma miatt csak ellenőrzött körülmények mellett ajánlatos.

Kevés betegsége, kártevője ismert, ezért védelmével nem kell különösebben foglalkozni. levelét a lisztharmat és foltosságot okozó egyéb gombát támadhatják. A levelét szívogatja a kétfoltos takácsatka. Levélsárgulást, ér melletti színeződést okoz a meszes talaj. Ez ellen (klorózis) a meszesség megszüntetése mellett hatásos lehet még vaskelátos beöntözés is. Ugyanis a túlzottan sok mész gátolja a vas felvételét, ezért lesz a növény levele sárga, klorózisos.

Tipikus klorózis tünet.

Szaporítása történhet magvetéssel üveg alá tavasszal március-áprilisban. Fajták a meddő virágok miatt ritkán érlelnek magot, ezért magvetéssel zömében csak a tiszta fajok szaporíthatók, de ritkán alkalmazzák, mert magja igen apró, nehezen kezelhető, kelésük egyenetlen, rendszertelen.

Ellenben nagyon könnyű dugványról nevelni. A dugványokat május első felében két kifejlett levélpárral kell megszedni puha, zöld hajtáscsúcsból. Nagyon könnyen gyökeresedik, ezért gyökereztető por használata sem szükséges.

A nyár végével a hortenzia nem veszti le báját. Őszi lombszíne mellett, a tövön télre fennmaradó elnyílt barna virága is mutatós főként a fehér hótakaró előtt, de a zúzmara is igen széppé tudja varázsolni.

Őszi lombszín.

Elnyílt, megbarnult virágok ősz végén.

Little Lime

Hortenzia metszése

A hortenzia szó alatt az átlagember fejében és lelki szemei előtt egy bizonyos növény jelenik meg. Többnyire virágüzletekben találkozik ezzel a növénnyel, ritkábban házikertek kerítése mögött megbújó növényekkel társítja. Alapvetően nincs is ezzel baj. Nem szükséges részletes botanikai jellemzéssel rendelkeznünk ahhoz, hogy szimpatizáljunk ezzel a virággal. Teljesen más a helyzet azonban akkor, ha kertünkbe szeretnénk telepíteni belőle, és sikeres gondozásába akarunk fogni. Ugyanis több fajta hortenzia létezik, melyek mindegyike mást és mást kíván. Mivel most a metszéséről írok, ezért ebben a cikkben a metszési sajátosságokat veszem sorra.

Nézzük a főbb fajtákat.

Hydrangea arborescens – Cserjés hortenzia

Cserjés hortenzia

Hydrangea paniculata – Bugás hortenzia

Bugás hortenzia

Bugás hortenzia

Hydrangea quercifolia – Tölgylevelű hortenzia

Tölgylevelű hortenzia

Hydrangea macrophylla – Kerti hortenzia

Kerti hortenzia

Hydrangea serrata – Fűrészes hortenzia

Fűrészes hortenzia

Hydrangea seemannii – Hosszúlevelű hortenzia

Hosszúlevelű hortenzia

Hydrangea anomala sups. petiolaris – Kúszó hortenzia

Kúszó hortenzia

A metszés megkezdése előtt fontos megállapítanunk, hogy melyik fajta hortenziánk van. Ebben segíthet a fajtákról felrakott fényképek.

A metszés következő állomása a növény állapotának felmérése. Miket is keressünk, miket vizsgáljunk?

-          Fagyási sérülések. A fagysérült vesszők, rügyek barnák, a háncs megsértve barna, a rügy kettévágva szintén barna színű.

Látszik az elbarnult csúcsrügy, valamint alatta a hajtás is ráncos, ami tipikus jele az elhalásnak.

-          Betegségek, kártevők jelenléte. Tél végén többnyire a teknőspajzstetűvel, vagy valamilyen vesszőbetegséggel találkozhatunk. Ha a vesszőn foltokat, elszíneződéseket, netán apró kiemelkedő pöttyöket látunk, akkor valamilyen betegséggel állunk szembe.

-          Idős-fiatal vesszők mennyiségét, egymáshoz viszonyított arányát.

-          Fizikai sérüléseket. Télen könnyebben törnek a vesszők, mert elvesztik rugalmasságukat. A nedves hó, lerakódott ónos eső, zúzmara a súlyuk miatt könnyen ágtöréseket okozhatnak.

-          A hortenzia alakja, formája, ágak növekedési iránya. Kedvezőtlenül fejlődött (földhöz közel fekvők, csavarodottak stb.) vesszők a növény alakjának szétesését okozzák, ezért ezeket célszerű eltávolítani. A csavarodás, tekeredés oka lehet betegség is.

-          A növekedés erélye. Minden fajtának megvan a rá jellemző éves növekedési produktuma. Ha ettől jelentős mértékben elmarad, akkor valami problémája van a növénynek.

A metszés ideje.

A fajták közti egyik legfontosabb metszési különbség a metszési időben van. E szerint két időpontot különböztetünk meg:

-          tavasszal, virágzás előtt metszük a cserjés, bugás, tölgylevelű hortenziát,

-          nyár végén, virágzás után metszük a kerti, fűrészes, kúszó hortenziát.

A metszés menete.

Alakító metszés.
Ha egy frissen telepített fiatal hortenziánk van, akkor a metszése során fő célunk az formájának kialakítása, megfelelő számú, és fejlettségű hajtás képzése. Ennek érdekében a hajtásokat metsszük vissza. A visszametszés mértéke legalább 2/3-os legyen, azaz a vesszők hosszának kétharmadát vágjuk le.

Fenntartó, vagy rendszeres metszés.
Távolítsuk el a sérült, beteg hajtásokat. Ha a hajtást fizikai sérülés érte, akkor teljes eltávolítása előtt mérlegeljünk. Ha szépen fejlődött, erős hajtás sérült, és a sérülés mértéke nem haladja meg az 50%-ot, akkor eltávolítás helyett vágjuk vissza az egészséges részig.

Távolítsuk el a satnya, gyenge hajtásokat. Amennyiben a növény jó erőben van, akkor egy év alatt sok friss hajtást hoz, melyek mindegyikére nincs szükség, mert általuk túl sűrű lenne a bokor, ezért a leggyengébbeket távolítsuk el.

Távolítsuk el a talajon fekvő, és az összevissza, kuszán fejlődött hajtásokat.

Távolítsuk el a nagyon öreg, idős hajtásokat, azért, hogy legyen helyük az új, erős, virágzóképesebb hajtásoknak.

A két csoport metszése eddig a pontig megegyezett. Itt azonban ketté válnak útjaik, pontosabban négyfelé.
Az első csoport azoké, amelyeket tavasszal metszük, tehát virágaikat az az évi hajtások végén hozzák. Ők a:
Hydrangea arborescens – Cserjés hortenzia
Hydrangea paniculata – Bugás hortenzia
A megmaradt hajtásaikat 1/3-al kurtítsuk meg. A visszavágást egészséges rügyig tegyük meg. Ezzel elérjük, hogy minden hajtás további 3-4 hajtást fejlesszen, és mindegyik új hajtás végén virágot hozzon.
A második csoport, ami gyakorlatilag nem is csoport, hanem egy fajta, és az elsőhöz kapcsolódik a:
Hydrangea quercifolia – Tölgylevelű hortenzia
Amit főként érdekes levele, és őszi lombszíne miatt telepítenek, ezért nem elsősorban a virághozam a lényeg. A megmaradt hajtások mindegyikének visszakurtítása jelentős lombfelület csökkenést idézne elő, ezért a hajtások csak felét vágjuk vissza.
A harmadik csoport tagjai virágait jórészt az előző évi hajtásokon hozzák, ezért tavaszi jelentős mértékű metszésükkel eltávolítanánk a virágokat is.

Hajtásnak indult élő csúcsrügy.

A fenti képen egy csúcsrügyet hosszanti tengelye mentén vágtam el. A rügy alatt a kiváló szigetelést nyújtó szivacsos bél ltáható. A rügyet takaró külső levelek barnák, de belül jól látható az élő zöld rügy. A rügyben láthatunk egy pici gömbszerű foltot, ez a virágkezdemény.

Ha mégis erős késztetést érzünk tavaszi metszésükre, akkor csak a beteg, sérült, öreg, kuszán fejlődött hajtásokat távolítsuk el.  A csoport tagjai:
Hydrangea macrophylla – Kerti hortenzia
Hydrangea serrata – fűrészes hortenzia
Metszésük fő ideje a virágzás után, nyár végén van, de vigyázzunk, nehogy átcsússzunk az őszbe, mert ekkorra már kialakulnak a virágrügyek, és ugyanúgy azok eltávolításával jár a metszés, mint a tavaszi időponté. Virágzás után, ha tavasszal nem metszettük őket, akkor hajtsuk végre a fenntartó, vagy rendszeres metszésben leírtakat. Ezt követően az erősebb hajtásokat 1/3-al kurtítsuk meg, a gyengébb hajtások csúcsát csípjük vissza.

A negyedik csoport ismét csak egy tagból áll a

Hydrangea anomala subsp. petiolaris – Kúszó hortenzia
Metszése speciális növekedése miatt tér el a többiekétől. Mint a neve is tartalmazza kúszik, azaz képes nagy felületeket benőni, támrendszerhez igazítva függőleges felületeket eltakarni. Metszését elvirágzás után, nyár végén végezzük. Virágzás után minden olyan hajtást távolítsunk el, ami túlnyúlik a támrendszeren és nincs módunkban hozzáigazítani, tehát szükségtelen számunkra. Olyan hajtásokat, amik túlnyúlnak, de üres foltokat fedhetnek be:

- ha nagyobb teret kell takarniuk, akkor a végéből csípjünk le 10-15 centimétert,

- ha csak kis területet kell takarniuk, akkor 2-3 rügyre vágjuk vissza.

Az elvirágzott hajtásokat 1/3-al kurtítsuk meg. A sérült, beteg hajtásokat egészséges részig visszavágva távolítsuk el.

Végül néhány kép azoknak, akik feltétlenül metszeni szeretnék tavasszal a Kerti hortenziát.

Élő vesszők balra, holt vesszők jobbra. A különbség magáért beszél.

Kerti hortenzia metszés előtt fent, és metszés után lent. Mint korábban írtam, eltávolítottam a beteg, sérült, elfagyott, valamint a földön fekvő, és a vékony vesszőket.

Vannak esetek, amikor a földhöz közeli vesszőt, nem szükséges tőből eltávolítani, mert az egy elágazódásból ered, és az elágazódás másik vesszője egészséges, felfelé törő. Ekkor csak a rossz irányba fejlődött ágat távolítjuk el. Ezt mutatják a lenti képek.



A hajtás metszés előtt fent, és metszés után lent.