Kerttervezési előkészületek.
Aki kertépítésbe kezd, az egyedi elképzeléseit szeretné
megvalósítani. A kertépítés nagyon leegyszerűsítve tulajdonképpen nem más, mint
a saját elképzeléseink összehangolása az adottságokkal. Mivel saját
elképzeléseinkkel tisztában vagyunk, de legalábbis könnyen meg tudjuk
fogalmazni őket, ezért a kertépítés tervezési szakaszában az adottságokra kell
a nagyobb hangsúlyt fektetni. De a céljainkat sem szabad szem elől
tévesztenünk.
Nincs két egyforma kert. Még akkor is igaz ez a
kijelentés, ha hajlandóak vagyunk azt feltételezni, hogy két szomszédos kert
azonos külső körülményekkel, adottságokkal rendelkezik. Minden kert magán
viseli tulajdonosának, vagy gondozójának kézjegyét. Természetesen törekedhetünk
arra, hogy leutánozzunk egy számunkra tetsző kertet, de ne ringassuk magunkat
abban a tévhitben, hogy ugyanolyan is lesz. Szerintem azzal, hogy egy másik
kertet próbálunk leutánozni saját egyéniségünket hagyjuk ki, abból, amiben nap,
mint nap sétálunk, tevékenykedünk.
Az elkövetkező
néhány hozzászólásomban (persze a kérdések megválaszolásán felül) az elképzelésekre
és az adottságok felméréséről, illetve azoknak a jelentőségeiről írok.
Kezdjük az elképzelésekkel, célokkal.
Mivel én nem tudom kitalálni más helyett, hogy mit
szeretne, ezért elsősorban azzal tudok segíteni, ha megpróbálok rávezető
kérdéseket feltenni.
Ki használja a
kertet?
Az alábbi táblázat kitöltésével röviden mutassa be a
kerttel rendszeresen kapcsolatba kerülőket. Példaként beírtam két sort.
Megnevezés
|
Használó
|
Gondozó
|
Allergia
|
Anya
|
naponta
|
ha ideje engedi kb. heti 1 óra
|
mogyoró
|
Nagyi
|
ha látogatóba érkezik, kb. heti 2 alkalommal
|
nem gondozza
|
nincs ismert allergiája
|
Mire szolgáljon a
kert?
-
családi összejövetelek rendezése,
Milyen gyakran? Mennyi a maximum létszám egy alkalommal?
-
egyes alkalmakkor étkezésre,
Átlagban havonta hány alkalommal?
-
egyes alkalmakkor étel készítésre,
Átlagban havonta hány alkalommal
-
napozásra,
-
olvasásra,
-
sportolásra,
-
hobbi célra,
-
feszültség oldásra, kikapcsolódásra,
-
élelem előállításra,
Milyen élelemre? Zöldség, gyümölcs, haszonállat?
-
reprezentációra,
-
tárolásra.
Mit szeretnénk a kertben tárolni? Milyen szintű tárolóra
van hozzá szükség? Fedett, nyitott, teljesen zárt, oldalfalain szellőzhető?
Milyen technikai
berendezésekre van szükségünk?
-
pergola,
-
szaletli,
-
tó,
-
medence,
-
térrács,
-
öntözőrendszer,
-
grillező, sütögető, kemence,
-
játszótér,
-
komposztáló,
-
támfal,
-
világítás,
-
sportfelület pl. tekepálya, kosárpalánk stb.
Milyen a
viszonyunk a vegyszerekhez?
-
teljesen bio vagyok,
-
ha szükséges használom,
-
rendszeresen használom.
Milyen a
kapcsolatunk az állatokkal?Van-e háziállatunk?
Kérem töltse ki a táblázatot. Ha nincs még állata, de hamarosan tervezi, akkor kérem azt is jelezze a táblázatban.
Megnevezés
|
Kora
|
Lakhelye (kert, ház stb.)
|
Mozgástere
|
Foltos (Beagle kutya)
|
2 év
|
kertben kennelben
|
csak a kennel
|
Alice (Perzsa cica)
|
4 év
|
ház
|
az egész kert
|
Kedvencek/nem
kedvencek?
Kérem írja be az alábbi táblázatba a kedvenceket/nem
kedvenceket! Röviden írja le azt is, hogy mitől kedvenc, vagy mitől nem az?
Megnevezés
|
Szeretem
|
Közömbös
|
Nem szeretem
|
Undorodom
|
Színek
|
piros
|
|||
zöld
|
mert utálom a leveli békát
|
|||
Növények
|
platánfa a kesze-kusza ágai miatt
|
|||
nyárfa, allergiás vagyok a pamacsaira
|
||||
vadgesztenye
|
||||
Állatok
|
pók
|
|||
süni
|
Kedvenc geometriai
formánk?
Írja le minél pontosabban, hogy mely 2 dimenziós
geometria formákat kedvel. Első helyre a legkedvesebbet írja, és így rangsorolja
tovább. Maximum 3-at írjon (pl. téglalap, négyzet kör stb.)
Kedvenc térbeli
formánk?
Írja le minél pontosabban, hogy mely 3 dimenziós térbeli formákat kedvel. Első helyre a legkedvesebbet
írja, és így rangsorolja tovább. Maximum 3-at írjon (pl. gömb, négyzet, piramis
stb.)
Hogyan szeretnénk
gondozni a kertet?
-
saját magunk,
Mennyi időnk van a gondozásra? Van-e aki segít benne?
-
szakemberrel szeretnénk gondoztatni
Rendelkezünk-e
szakmai ismerettel? Ha igen milyen szintű az ismeret?
Van a családban
kertész szakember?
Miért szeretnénk
kertet építeni, kialakítani, átépíteni?
-
elöregedett,
-
bővítettük a házat,
-
gyakori használattól elkopott,
-
ráuntam,
-
más stílusút szeretnék,
-
más funkciót szeretnék adni neki pl. szeretnék
zöldséget termeszteni benne,
-
tönkretette a kutyus,
-
kisgyerekünk lett,
-
elburjánzottak a növények stb.
Ha fel tud idézni
egy olyan kertet, ami igazán tetszett Önnek, akkor kérem jellemezze röviden azt
a kertet!
Ön szerint mért
fontos egy kert? Kérem írja le maximum 10 mondatban!
A kert talajának felmérése.
A kert sikeres
kialakításában ritkán találunk fontosabb alkotót, mint a talajt. A növények
túlnyomó része a legszorosabb kapcsolatot a talajjal ápolja. Ha a talajban
valami nem megfelelő számukra, akkor azt rögtön jelzik. Enyhébb esetben levelek
sárgulnak, barnulnak, csökken a növekedés, de ahogy egyre súlyosabb a dolog,
úgy haladhatunk az elmaradt virágzás, termésen át a részleges, súlyos esetben
teljes pusztulásig. Ezért nagyon fontos, hogy kert tervezésbe és kialakításba
csak a kert talajának pontos megismerése után fogjunk. Gyakorlati tapasztalataim
alapján kijelenthetem, hogy még a minimális talaj megismerési technikákkal sem
foglalkozunk. Sajnos ezt nemcsak a hobbikertészekről mondhatom el, hanem a
kerttervezők többségéről is. Nagyon macerás dolog úgy kertet tervezni, hogy a
talajadottságok megkötik a kezünket, ezért a tervezők ezen sikeresen felül is
emelkednek. Rábízzák a kertépítőkre a hálátlan feladatot, amit mondanom sem
kell, hogy ők sem vállalnak be. Megépítik a sokszor már a tervezéskor halálra
ítélt kertet, felveszik a pénzt, ami érte jár, és köszönik szépen, egyéb
problémák nem rájuk tartoznak. Pedig az esetek többségében nem kell bonyolult
vizsgálatokat végezni ahhoz, hogy megismerkedjünk a talajjal. A következőkben
ebben próbálok segíteni. Arra sajnos nincs lehetőségem, hogy átadjam mindazt az
információt, amit több éven keresztül tanultam iskolában, és több mint 20 évi
gyakorlati tapasztalataim alapján rám ragadt-e témakörben, de a veszélyek
felismerésére talán elegendő információt tudok leírni.
Menjünk ki a kertbe és az
alábbi kérdésekre keressük a válaszokat.
Hol helyezkednek el a közművek? Merre mennek a
talajban? Hol lépnek be, vagy éppen ki a házból?
Napjainkban a közművek
vezetése, azokhoz használt anyagok egyre kisebbek, és olyan anyagokból
készülnek, amik a környezetet egyre kevésbé terhelik. Ennek ellenére
előfordulhat olyan közmű, ami a talaj hőmérsékletét befolyásolja, ezzel annak a
nedvességtartalmát is. Főként a csatorna, és fűtéscsövek lehetnek ilyenek. De a
gáz közmű is okozhat gondot egy esetleges szivárgás esetén, legyen az bármilyen
minimális is. A közművek ismerete a növények későbbi elhelyezése miatt is
fontos, mert ugye nem ildomos gáz fölé erős gyökeret fejlesztő növényt ültetni.
Milyen a talaj domborzata?
Nagyobb lejtők, rézsűk, és
azok irányultsága, meredeksége hatással van a csapadék áramlására, a talajba
szivárgás hatékonyságára. A rézsűk teteje mindig szárazabb és melegebb, míg az
aljuk többnyire vizesebb és hidegebb. Az égtáji irányultság sem közömbös. Mint
tudjuk a déli lejtők melegebbek, szárazabbak, az északiak ezzel szemben
hidegebbek, télen fagyzugosak. Netán nagyobb mélyedések, lapályok találhatók a
kertben, amikben vizesebb a talaj, télen fagyzugok keletkezhetnek benne.
Milyen a talaj felülete?
A talaj felületén nagyon
sok mindent megfigyelhetünk.
-
színe; a sötét
szín a magas szervesanyag-tartalom, humusztartalom árulkodó jele, a világos
szín többnyire a homokra utal, de vigyázzunk, meg az agyag színe is többnyire
világos,
-
repedezettsége; minél
nagyobb repedéseket találunk a kiszáradt
talaj felszínén, annál kötöttebb a talajunk, az agyag, vagy iszap talajok
kíméletlenül ki tudnak száradni, bennük hatalmas repedések keletkeznek, és a
vizet igen nehezen tudják ismét felvenni, az ilyen talajokban a víz nagyon
erősen kötődik, tehát minél szárazabbak, annál nehezebben tudják felvenni belőlük
a vizet a növények, ha viszont túl sok vizet kapnak, vagy túl gyorsan kapnak,
de kevesebbet, akkor időszaki tócsák, belvizek alakulnak ki rajtuk,
-
egyenletessége;
nem minden talaj vízszintes, és nem is kívánatos minden kertben, hogy az legyen,
nagyobb kertek esetében lágyan hullámos talajfelszín, vagy váltakozva lejtős is
nagyon jól mutat, ezek a tulajdonságok a víz irányait, a melegedés mértékét
befolyásolják
-
szennyezettsége;
nagyon sokféle szennyező anyag jeleit fedezhetjük fel, a leggyakoribb a kő,
vagy kavicsdarabkák, amik egy bizonyos mérték felett, már a talaj típusára is
utalnak, kavicson felül különféle só kiválásokat, kicsapódásokat is láthatunk,
túlzott só kiválás a szikes talaj jellemzője, de időszakos vízállás után, vagy
hosszú esőzéseket követően is találkozhatunk ilyennel, ilyenkor a talaj
telítődik vízzel, ezért már nemcsak lefelé áramlik, hanem felfelé is, így a
talajban oldott sók a talaj felszínén kirakódnak száradás után, láthatunk
mészkiválást, gyomosodást, olajfoltokat, vagy éppen csupasz foltokat, amiket
nem tudjuk, hogy mitől keletkeztek, csupasz talajfelszínen zöld színt is
érzékelhetünk, ez a kötöttebb talajok jellemzője, mégpedig a túlzott víz
hatására bennünk felszaporodó algák miatt alakulhat ki,
Milyen taposások érik a talajt?
Gyakran előfordul, hogy
nincs közlekedő út a kertben, ezért közvetlen a talaj felszínén közlekedünk,
akár gyalogosan, akár gépjárművel. Ezek a talajt tömörítik, ilyen helyeken a fű
sem nagyon marad meg. Amikor a későbbiek során mégis füvesíteni akarjuk őket,
akkor elkövetjük azt a hibát, hogy figyelmen kívül hagyjuk a taposás tényét,
nem műveljük meg mélyen a talajt, ezért az oda telepített növények nem
fejlődnek kielégítően. Taposást okozhatnak a kertben élő állatok is, főként a
kutyusok. Tervezéskor célszerű számolni ezekkel a taposásokkal. Felesleges oda
növényeket tervezni, telepíteni.
Mik lehetnek a talajban?
Emlékeink, előző
tulajdonosok elmondásai, vagy éppen az építkezések során feltárt tereptárgyak
ismerete is nagyon fontos.
-
fontos tudnunk,
hogy hol volt mészgödör, legtöbb régi építésű háznál helyben oltották a meszet,
majd ezeket a gödröket betemették
-
hol voltak régi
épületek, ezeknek ugyanis lábazataik még mindig a talajban lehetnek,
-
temettek-e el
törmeléket, vagy szemetet a területen, régen az is bevett gyakorlat volt, hogy
a törmeléket helyben kiásott gödrökbe temették,
-
volt-e
komposztgödör,
-
volt-e, van-e
emésztőgödör,
-
volt-e van-e
gyűrűskút,
-
van-e olyan
közlekedőút, amit egyszerű betemetéssel tüntettek el,
-
hova hordták a
tüzelésből kikerült salakot,
-
van-e betemetett
fóliás, vagy betonos tó, medence stb.
Sokan el sem tudják
képzelni, hogy mi minden felhalmozódik egy kert talajában az évtizedek,
évszázadok alatt. Gyakran egy-egy mélyebb kerti munka során derülnek ki olyan
turpisságok, amik megmagyarázzák, hogy mért nem sikerül évek óta az adott
területrészen egy-egy növényt megtartani.
Az egyes talajok,
talajtípusok tulajdonságairól későbbi részben fogok írni. Itt azonban
megemlítem, hogy a vizsgálatok közé, aki megengedheti magának vegyen be
részletes talajfeltáró vizsgálatokat, ami talajmintavételből, és laboratóriumi
elemzésekből áll. Ezzel megerősítheti a szemrevételezések során tett
megállapításait, valamint kiegészítheti pontosabb eredményekkel. Egy-egy ilyen
vizsgálat 20.000-30.000,-Ft-ból megúszható. Hasznossága a kert egészséges
fejlődése során térül meg.