Hortenzia metszése

A hortenzia szó alatt az átlagember fejében és lelki szemei előtt egy bizonyos növény jelenik meg. Többnyire virágüzletekben találkozik ezzel a növénnyel, ritkábban házikertek kerítése mögött megbújó növényekkel társítja. Alapvetően nincs is ezzel baj. Nem szükséges részletes botanikai jellemzéssel rendelkeznünk ahhoz, hogy szimpatizáljunk ezzel a virággal. Teljesen más a helyzet azonban akkor, ha kertünkbe szeretnénk telepíteni belőle, és sikeres gondozásába akarunk fogni. Ugyanis több fajta hortenzia létezik, melyek mindegyike mást és mást kíván. Mivel most a metszéséről írok, ezért ebben a cikkben a metszési sajátosságokat veszem sorra.

Nézzük a főbb fajtákat.

Hydrangea arborescens – Cserjés hortenzia

Cserjés hortenzia

Hydrangea paniculata – Bugás hortenzia

Bugás hortenzia

Bugás hortenzia

Hydrangea quercifolia – Tölgylevelű hortenzia

Tölgylevelű hortenzia

Hydrangea macrophylla – Kerti hortenzia

Kerti hortenzia

Hydrangea serrata – Fűrészes hortenzia

Fűrészes hortenzia

Hydrangea seemannii – Hosszúlevelű hortenzia

Hosszúlevelű hortenzia

Hydrangea anomala sups. petiolaris – Kúszó hortenzia

Kúszó hortenzia

A metszés megkezdése előtt fontos megállapítanunk, hogy melyik fajta hortenziánk van. Ebben segíthet a fajtákról felrakott fényképek.

A metszés következő állomása a növény állapotának felmérése. Miket is keressünk, miket vizsgáljunk?

-          Fagyási sérülések. A fagysérült vesszők, rügyek barnák, a háncs megsértve barna, a rügy kettévágva szintén barna színű.

Látszik az elbarnult csúcsrügy, valamint alatta a hajtás is ráncos, ami tipikus jele az elhalásnak.

-          Betegségek, kártevők jelenléte. Tél végén többnyire a teknőspajzstetűvel, vagy valamilyen vesszőbetegséggel találkozhatunk. Ha a vesszőn foltokat, elszíneződéseket, netán apró kiemelkedő pöttyöket látunk, akkor valamilyen betegséggel állunk szembe.

-          Idős-fiatal vesszők mennyiségét, egymáshoz viszonyított arányát.

-          Fizikai sérüléseket. Télen könnyebben törnek a vesszők, mert elvesztik rugalmasságukat. A nedves hó, lerakódott ónos eső, zúzmara a súlyuk miatt könnyen ágtöréseket okozhatnak.

-          A hortenzia alakja, formája, ágak növekedési iránya. Kedvezőtlenül fejlődött (földhöz közel fekvők, csavarodottak stb.) vesszők a növény alakjának szétesését okozzák, ezért ezeket célszerű eltávolítani. A csavarodás, tekeredés oka lehet betegség is.

-          A növekedés erélye. Minden fajtának megvan a rá jellemző éves növekedési produktuma. Ha ettől jelentős mértékben elmarad, akkor valami problémája van a növénynek.

A metszés ideje.

A fajták közti egyik legfontosabb metszési különbség a metszési időben van. E szerint két időpontot különböztetünk meg:

-          tavasszal, virágzás előtt metszük a cserjés, bugás, tölgylevelű hortenziát,

-          nyár végén, virágzás után metszük a kerti, fűrészes, kúszó hortenziát.

A metszés menete.

Alakító metszés.
Ha egy frissen telepített fiatal hortenziánk van, akkor a metszése során fő célunk az formájának kialakítása, megfelelő számú, és fejlettségű hajtás képzése. Ennek érdekében a hajtásokat metsszük vissza. A visszametszés mértéke legalább 2/3-os legyen, azaz a vesszők hosszának kétharmadát vágjuk le.

Fenntartó, vagy rendszeres metszés.
Távolítsuk el a sérült, beteg hajtásokat. Ha a hajtást fizikai sérülés érte, akkor teljes eltávolítása előtt mérlegeljünk. Ha szépen fejlődött, erős hajtás sérült, és a sérülés mértéke nem haladja meg az 50%-ot, akkor eltávolítás helyett vágjuk vissza az egészséges részig.

Távolítsuk el a satnya, gyenge hajtásokat. Amennyiben a növény jó erőben van, akkor egy év alatt sok friss hajtást hoz, melyek mindegyikére nincs szükség, mert általuk túl sűrű lenne a bokor, ezért a leggyengébbeket távolítsuk el.

Távolítsuk el a talajon fekvő, és az összevissza, kuszán fejlődött hajtásokat.

Távolítsuk el a nagyon öreg, idős hajtásokat, azért, hogy legyen helyük az új, erős, virágzóképesebb hajtásoknak.

A két csoport metszése eddig a pontig megegyezett. Itt azonban ketté válnak útjaik, pontosabban négyfelé.
Az első csoport azoké, amelyeket tavasszal metszük, tehát virágaikat az az évi hajtások végén hozzák. Ők a:
Hydrangea arborescens – Cserjés hortenzia
Hydrangea paniculata – Bugás hortenzia
A megmaradt hajtásaikat 1/3-al kurtítsuk meg. A visszavágást egészséges rügyig tegyük meg. Ezzel elérjük, hogy minden hajtás további 3-4 hajtást fejlesszen, és mindegyik új hajtás végén virágot hozzon.
A második csoport, ami gyakorlatilag nem is csoport, hanem egy fajta, és az elsőhöz kapcsolódik a:
Hydrangea quercifolia – Tölgylevelű hortenzia
Amit főként érdekes levele, és őszi lombszíne miatt telepítenek, ezért nem elsősorban a virághozam a lényeg. A megmaradt hajtások mindegyikének visszakurtítása jelentős lombfelület csökkenést idézne elő, ezért a hajtások csak felét vágjuk vissza.
A harmadik csoport tagjai virágait jórészt az előző évi hajtásokon hozzák, ezért tavaszi jelentős mértékű metszésükkel eltávolítanánk a virágokat is.

Hajtásnak indult élő csúcsrügy.

A fenti képen egy csúcsrügyet hosszanti tengelye mentén vágtam el. A rügy alatt a kiváló szigetelést nyújtó szivacsos bél ltáható. A rügyet takaró külső levelek barnák, de belül jól látható az élő zöld rügy. A rügyben láthatunk egy pici gömbszerű foltot, ez a virágkezdemény.

Ha mégis erős késztetést érzünk tavaszi metszésükre, akkor csak a beteg, sérült, öreg, kuszán fejlődött hajtásokat távolítsuk el.  A csoport tagjai:
Hydrangea macrophylla – Kerti hortenzia
Hydrangea serrata – fűrészes hortenzia
Metszésük fő ideje a virágzás után, nyár végén van, de vigyázzunk, nehogy átcsússzunk az őszbe, mert ekkorra már kialakulnak a virágrügyek, és ugyanúgy azok eltávolításával jár a metszés, mint a tavaszi időponté. Virágzás után, ha tavasszal nem metszettük őket, akkor hajtsuk végre a fenntartó, vagy rendszeres metszésben leírtakat. Ezt követően az erősebb hajtásokat 1/3-al kurtítsuk meg, a gyengébb hajtások csúcsát csípjük vissza.

A negyedik csoport ismét csak egy tagból áll a

Hydrangea anomala subsp. petiolaris – Kúszó hortenzia
Metszése speciális növekedése miatt tér el a többiekétől. Mint a neve is tartalmazza kúszik, azaz képes nagy felületeket benőni, támrendszerhez igazítva függőleges felületeket eltakarni. Metszését elvirágzás után, nyár végén végezzük. Virágzás után minden olyan hajtást távolítsunk el, ami túlnyúlik a támrendszeren és nincs módunkban hozzáigazítani, tehát szükségtelen számunkra. Olyan hajtásokat, amik túlnyúlnak, de üres foltokat fedhetnek be:

- ha nagyobb teret kell takarniuk, akkor a végéből csípjünk le 10-15 centimétert,

- ha csak kis területet kell takarniuk, akkor 2-3 rügyre vágjuk vissza.

Az elvirágzott hajtásokat 1/3-al kurtítsuk meg. A sérült, beteg hajtásokat egészséges részig visszavágva távolítsuk el.

Végül néhány kép azoknak, akik feltétlenül metszeni szeretnék tavasszal a Kerti hortenziát.

Élő vesszők balra, holt vesszők jobbra. A különbség magáért beszél.

Kerti hortenzia metszés előtt fent, és metszés után lent. Mint korábban írtam, eltávolítottam a beteg, sérült, elfagyott, valamint a földön fekvő, és a vékony vesszőket.

Vannak esetek, amikor a földhöz közeli vesszőt, nem szükséges tőből eltávolítani, mert az egy elágazódásból ered, és az elágazódás másik vesszője egészséges, felfelé törő. Ekkor csak a rossz irányba fejlődött ágat távolítjuk el. Ezt mutatják a lenti képek.



A hajtás metszés előtt fent, és metszés után lent.