Szilva metszése
A szilva metszésével:
-
alakítjuk ki a
céljainknak megfelelő koronaformát,
-
levegőssé tesszük
a túl sűrű koronát,
-
idő előtti
elöregedés megakadályozása érdekében megifjítjuk a fát.
A három metszési szempont
közül a középsőt, azaz a korona levegősségének biztosítását kell a legkevésbé
indokolni magyarázni, és talán egy laikus számára ez a legérthetőbb leginkább
kivitelezhető. Az első és a harmadik már annyira nem egyértelmű, ezért szépen
végigvesszük mindegyiket. De előtte egy kis elméleti ismeret a szilváról, amit
nem árt tudnunk a metszéséhez.
A fás szárú növényekre
jellemző, hogy hajtásaik növekedésének befejezésekor a hajtás csúcsán egy
rüggyel záródik, ami biztosítja a
következő évben a magassági növekedést. Nincs ez másként a szilvánál sem. Kialakul a csúcsrügy, de hamar el is
pusztul, így a következő kihajtáskor ( a tél elmúltával) nem hajt ki, így a
hosszanti növekedést a legfelső oldalrügy biztosítja.
A szilva többi rügye sem
hosszú életű, a fejlett oldalrügyei is
csak egy évig élnek. Ha valamilyen oknál fogva nem hajtanak ki tavasszal,
akkor elpusztulnak. Ha a metszés során nem számolunk ezzel a ténnyel, akkor
hamar felkopaszodik a fánk. A hajtások alapjánál, azaz az elágazódásoknál
képződött fejletlen rügyek csak akkor hajtanak ki, ha erősen metszük a hajtást,
ellentétben a többi rüggyel nem pusztulnak el egy év alatt, hanem nyugvó
állapotba kerülnek, rejtett rügyekké
alakulnak át. Ezeknek köszönhetően tud a szilva szépen megújulni, ha ifjító
metszésben részesítjük.
Minél feljebb helyezkedik el egy rügy az adott
hajtáson belül, annál fejlettebb rügyről
beszélhetünk. És minél fejlettebb egy rügy annál erősebb hajtás képződik
belőle.
Egy adott hajtáson
kihajtott rügyekből fejlődő hajtások
elágazási szöge annál nagyobb minél közelebb van a vessző alapjához. Az
alaphoz közelebb lévő hajtás a leggyengébb.
Ha összehasonlítunk egy
metszett, és metszés nélküli vesszőn keletkezett hajtásokat, akkor azt tapasztaljuk,
hogy a metszés nélküli vesszőn
keletkezett hajtások elágazási szöge nagyobb. Sőt a metszett vessző csúcsi
hajtása törekedni fog a sudár szerepének átvételére. A fenti és a lenti képeken ábrázoltam a metszés nélküli és a metszés után keletkezett hajtások szögállás eltérését. A lenti képen azt is jól látni, hogy a visszavágás alatti első rügy már kihajtáskor törekszik a sudár szerepének átvételére.
Mért is fontos ez a
szögállás? Tudnunk kell, hogy minél jobban közelít a hajtás a vízszintes állapothoz, annál nagyobb
számban képződnek rajta virágrügyek. Tehát a termésmennyiség és minőség
szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szöget zárnak be a hajtások a
központi tengellyel.
A metszetlen szilvafa
korábban fordul termőre, metszéssel viszont fokozzuk a fa hajtásfejlesztését,
megalapozzuk és karban tartjuk a koronát, ami biztosítéka az egyenletes
termésnek.
Céljainknak megfelelő koronaforma kialakítása.
Mi más lehet a célunk egy
szilvafával, mint az, hogy teremjen. Igen ám, de mikor, mennyit, milyen
gyakran, milyen intenzitással, milyen célra használom a termést? Nagyüzemi
termesztésben egyéb szempontok is felmerülnek, de erről itt nem írok. Válaszok
a fenti kérdésekre.
Mikor? A
metszetlen szilva hamarabb termőre fordul. Minél erősebben metszük annál jobban
elodázzuk a termőre fordulás idejét.
Mennyit?
Teljesen metszetlen szilvafa akár kétszer többet is terem egységnyi idő alatt
(5 év távlatában vizsgálva), mint a rendszeresen metszett. Miből adódik ez? Pl.
abból, hogy sokkal hamarabb termőre fordul. Viszont a teljesen magára hagyott
fa hamarabb öregszik, nagyobbak a fizikai sérülés veszélyei (terméssúly miatt),
gyümölcsminőség rosszabb.
Milyen gyakran?
A rendszeres gondozásban részesülő fák termésbiztonsága kiegyensúlyozottabb,
mint a metszetlené.
Milyen intenzitással? Mint fentebb láttuk
a metszetlen fa többet terem, de rosszabb minőségűt.
Milyen célra használom a termést? Friss fogyasztásra, értékesítésre nagyobb szemű,
ízesebb termésre van szükség, ami csak a rendszeres metszés mellett
biztosítható.
Igazán nem akarom
megbonyolítani a szilva metszését, de úgy gondolom, hogy nem árt tisztában
lennünk céljainkkal, elvárásainkkal, és a fánk adottságaival mielőtt
megragadjuk a metszőollót.
Szilvának kombinált,
termőkaros orsó, vagy tölcsér koronát alakíthatunk ki. Tölcsér koronát
nagyüzemi termesztésnél gépi szedés esetén alkalmazzák. Kombinált koronaformát
szintén nagyüzemben alakítanak ki, de kézi szedésre. A házikertekben
legelterjedtebb a termőkaros orsó koronaforma.
Szilvafát vásárolhatunk
szabadgyökérrel suháng, vagy koronás, valamint előnevelt konténeres oltványt.
Újabban szintén előnevelt többéves nagyobb méretű egyedeket lehet földlabdásan
is vásárolni. Az előnevelt idősebb példányok koronáját már a termesztő
kialakította. Nekünk már csak az a dolgunk, hogy folytassuk a megkezdett
kialakítási munkát. Jól nézzük meg hát, hogy milyen koronával vesszük meg az
idősebb példányokat, megfelel-e az a mi elvárásainknak.
Szabadgyökeres oltványok
esetében nagyobb a szabadságunk, még a koronás oltványnál is, hisz az még csak
egyéves korona könnyen alakítható. Egyedül a törzsmagasságon nem tudunk
változtatni. Idősebb példányok (konténeres, földlabdás) koronáját is
átalakíthatjuk, de ezzel sutba dobjuk a többéves munkát. Ebben az esetben úgy
gondolom felesleges sokkal több pénzt kiadnunk, válasszunk inkább szabadgyökerű
suhángot.
Összefoglalva:
-
aki maga szeretné
kialakítani a szilvafa koronaszerkezetét az vásároljon szabadgyökerű suhángot,
-
aki bizonytalan a
kezdetekben, de szívesen alakítgatná a koronát az vegyen szabadgyökerű koronás
fát,
-
aki nem akar bíbelődni
a koronakialakítással az vegyen idősebb előnevelt növényt földlabdást, vagy
konténerest.
Alakítómetszés
Aki bíbelődni szeretne a
koronaalakítással az mostantól figyeljen. Aki nem az nyugodtan ugorja át ezt a
részt és folytassa a fenntartó metszéssel.
0 év, azaz a telepítéskori metszés
A megvásárolt suhángot
ültessük el. Mivel a fentiekben kijelöltük a célt, így tudnunk kell, hogy
milyen magas törzset szeretnénk a szilvafának. Mérjük le a suhángon ezt a
magasságot és efölött arasznyival vágjuk vissza. Ha nagyon későn (november vége-december) ültettük el a fát, akkor ezt a visszavágást hagyjuk az első év tavaszára, de még a nyugalmi időszakban végezzük el. A végleges törzsmagasság ettől
mintegy 20-30 centivel magasabb lesz, mert a növény növekedésével, a törzs is
vastagszik és némileg nyúlik. A metszésünk alatt, azaz az oltvány felső részén
található rügyek kihajtanak, ezek adják majd a későbbi korona alapjait.
1 év
A visszavágást követően a fa kihajt. A hajtások közül nyáron kiválasztjuk azt a 3-4 legerősebbet, ami minden irányban a
legjobban kitölti a teret. A többit tőből eltávolítjuk.
Szuperjó!
VálaszTörlésvan egy konténeres fám amit 3 évig abban tároltak és most került hozzám. Nyáron ültettem el(szépen megeredt)Ennek a metszésében szeretnék segítséget kérni csak nem tudom a képet beilleszteni.Ha esetleg egy email címet küldene , hogy fényképet küldhessek.Szilvafa ebből következően én úgy értelmezem 2/3 -át le kell vágni az ágaknak, hogy erősödjenek ha jól értem, üdvözlettel Lajos
VálaszTörlés