Őszi lemosó permetezés

Károsítók elleni védekezés lehetőségei lombhullás után.

A gyümölcsösben az őszi szürettel nem ért véget a tennivalóink sora. Ha a vegetációs időben meggyűlt a bajunk a károsítókkal, akkor mindenféleképp javasolt az őszi lemosó permetezés. Szakemberek között vannak véleménykülönbségek a lemosó permetezések létjogosultságáról. Egyesek feleslegesnek tartják, ők inkább az állománykezelésekben hisznek, azaz azt vallják, hogy minden betegséggel akkor kell megküzdeni, amikor jelentkezik. Ezzel szemben mások támogatják a lemosó permetezéseket, mert hisznek abban, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a károsítók számát gyérítsük, ezzel akár meg is előzhetünk egy-egy komolyabb fertőzést.

Lombhullás közben.

Én támogatom az őszi és a tavaszi lemosó permetezést is, kiegészítve egyéb agrotechnikai kezelésekkel, melyekről a cikk későbbi részében írok. A lemosó permetezéseknek megelőző hatásuk van, hatásosan gyérítik a veszélyes károsítókat, ezzel a vegetációs időben kijuttatott vegyszer mennyiségét is csökkentik. Mivel a fák nyugalmi állapotában végezzük el, ezért kis túlzással bio módszernek is tekinthetjük. Mindenesetre a biológia kertművelést folytatóknak javaslom, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

Mi ellen hatásos?

Szinte minden ellen, ami ilyenkor a növényen, az alatti földterületen található, illetve ott telel. Mégis mik ezek? A teljesség igénye nélkül:

·         almatermésűek tűzelhalása,

Tűzelhalás almafán.

·         baktériumos eredetű ágelhalások,

·         alma, körte ventúriás varasodása,

·         birs diplokarponos betegsége

·         levéltetvek,

·         atkák,

·         pajzstetvek,

·         vértetűk,

·         kajszi és őszibarack pszeudomonászos (gutaütés) elhalása,

·         dió xantomonászos betegsége,

·         körte, cseresznye, meggy, mikoszferellás levélfoltossága,

·         szilvarozsda,

·         cseresznye, meggy blumeriellás és fómás foltossága,

·         dió gnomóniás betegsége,

·         kajszi apiognómiás levélfoltossága,

·         kajszi sztigminás betegsége,

·         mogyoró lisztharmat,

·         alma lisztharmat,

Lisztharmatos almaág.

·         kajszi lisztharmat,

·         Őszibarack tafrinás levélfoltosodás,

·         szőlőlisztharmat,

·         körtelevélbolha,

·         rózsák levélbetegségei, stb.

Levélbeteg rózsa.

Mikor végezzük?

A permetezést ősszel a lombhullás közben kell végezni, mert ekkor a lombon áttelelő károsítók ellen is hatékonyabban védekezhetünk. Ha netán már lehullott a lomb, akkor se essünk kétségbe, és pláne ne mondjunk le erről a védekezésről. Ebben az esetben a lehullott lombot is permetezzük át alaposan, még akkor is, ha azt a később összegyűjtjük, és elszállítjuk.  A lomb égetését szándékosan nem írom. Nem vagyok híve a nyakló nélküli kiskerti tüzelésnek. Nagy pazarlásnak, és legfőképp környezetünkkel, lakótársainkkal szembeni támadásnak tartom a füstölést. A kerti szerves hulladéknak a komposztálókban a helye. Most nem térek ki a komposztálásra, de annyit szeretnék megjegyezni, hogy felejtsük el végre a manapság mélyen belénk rögzített komposztálási módokat. Ma a komposztálás alatt nem azt értjük, amit a természet művel az elhalt szerves anyagaival, hanem azt hogy ki tudja csicsásabban összegyűjteni a kerti hulladékot. Néhány komposztálásra ajánlott edényzetnek köze sincs a komposztáláshoz. Viszont az eladójuk jó pénzt tud keresni velük.  Legegyszerűbb komposztálás, ha a szerves anyagot egyszerűen csak kiterítjük a kert egy éppen szabad szegletére.  Ezt más néven talajtakarásnak is hívhatjuk.

De vissza a permetezés idejéhez. Nos ősszel végezzük fagymentes időpontban. A permetezés és a fagyás között múljon el legalább 12 óra.   

Milyen növényeket permetezzünk?

Gyakorlatilag az összes fás szárral nyugalmi állapotba kerülő lombhullató növényt lehet lemosó permetezéssel védeni. A permetezés létjogosultságát az dönti el, hogy milyen károsító és mekkora intenzitással támadta meg az adott növényt a vegetációs időben. Ha ugyanis egy egészséges, ellenálló növénnyel rendelkezünk, akkor felesleges a permetezés.

Lágyszárú élő lombozattal rendelkező növényeket az erős vegyszer koncentráció károsíthat, ezért esetükben nem javasolt a lemosó permetezés.

Milyen szerrel permetezzünk?

Hála a növényvédő szert gyártók leleményességének a piac tele van alkalmazható szerekkel. Hosszú lenne felsorolni őket, ezért inkább iránymutatást szeretnék adni, a többit pedig a szakkereskedések hozzáértő eladói biztosítják.

Az alkalmas szer kiválasztására a legjobb útmutatót az adja, hogy mi ellen szeretnénk permetezni, konkrétabban milyen károsítók gyengítették a védendő növényt.

Ha:

·         Állati kártevők, közülük is a szívó károsítók okoztak gondot (atkák, levéltetvek, pajzstetvek, vértetűk), akkor olajos lemosót kell választanunk.

·         Gombás, vagy baktériumos fertőzés esetén réztartalmú szerekkel védekezzünk.

·         Gyakran előfordul, hogy állati baktériumos és gombás károsítással is szemben állunk, erre valók a kombinált szerek, melyek a rézen, olajos lemosón felül ként is tartalmaznak.  

Néhány közismert szer; Bordóilé Neo, Bordói por, Champion, Rézkén, Olajos rézkén, Bordóilé+Kén Neo, Vektafid.

Hogyan permetezzünk?

A permetezés alapos legyen, terjedjen ki minden apró részletre, a  törzset, ágakat minden irányból alaposan járjuk körbe és nagy mennyiséggel permetezzük le. Mint az eljárás nevében is benne van, lemosó szerűen folyjon a permetlé az ágakon, törzsön, faleveleken. A kezelés során lényegesen nagyobb mennyiségű permetlével kell számolnunk, mint amennyi egy hagyományos permetezés során elfogy.

Milyen agrotechnikai kiegészítő munkálatokat érdemes elvégezni?

Mi az az agrotechnika!?! A növénytermesztésben olyan beavatkozások gyűjtőneve, amely vegyszerek használata nélkül a károsítások elhárítására irányul.

Nem szabad csak a lemosó permetezésben bízni. A permetezés nagyon jó kiegészítője, sőt sok esetben még a helyettesítője is egy-egy jól elvégzett agrotechnikai beavatkozás.

Milyen eljárások tartoznak ide?

1.      Beteg, károsított növényi részek eltávolítása.

2.      Növényi sebek kezelése.

3.      Károsítók fizikai megsemmisítése.

4.      Károsítók összegyűjtése, majd megsemmisítése csapdák segítségével.

Nézzük őket részletesebben.

Beteg növényi részek eltávolítása.

Ebbe aztán minden beletartozik, akár a teljes növény likvidálása is. Mivel a nyugalmi időszak alatt ellátandó munkákról van szó, ezért nem térek ki az ebbe a csoportba sorolható összes agrotechnikai munkára, csak az itt aktuálisakra.

Mumifikálódott termések leszedése. Télre a fán maradó termések többnyire betegségek melegágya, ezeken, illetve ezekben telelnek a betegségek áttelelő képletei. Ilyen például a monília. Ezért fontos ezeknek az egykor volt terméseknek a leszedése.

Mumifikálódott őszibarack.

Ágakra rászáradt levelek szintén betegségek miatt maradtak fenn a fán. Egészséges levelek ősszel lehullnak. Ha nem így tesznek, akkor annak nyomós oka van. Az ilyen leveleket ággal együtt távolítsuk el.

Beteg ágak levágása. Gyakran előfordul, hogy a tenyészidőszak alatt kárt okozó szervezet a hajtáson marad, megpróbál ott telelni, hogy tavasszal ne kelljen messzire mennie. Ilyen lehet a lisztharmat, ami ugyan nem az ág felületén, hanem a rügypikkelyek között telel, de az ilyen ágat könnyen felismerhetjük deformációjáról. Az ilyen ágakat egészséges részig visszavágva kell eltávolítani.

Beteg, elhalt, károsodott kéreg, háncs eltávolítása. Ilyet többnyire a fás részeket támadó rákos betegségek okoznak, de egyre gyakoribbak a farontók (szú, cincér) által okozott elhalások is. Az ilyen kérget, háncsot az egészséges részig ki kell vágni, tiszta sebet kell kialakítani, majd ezt kezelni szükséges.

Károsodott kéreg.

A kéreg sötét elszíneződése elhalásra utal.

Jelenléte utalás a kéregelhalásra.

Minden növényi sebet kezelni kell.

A lombhullás után nagyobb rálátás nyílik a fa fásodott részére, koronájára, törzsére. Ilyenkor vesszük észre, hogy milyen sok seb tud keletkezni kedvenc növényünkön. ha ezek a tenyészidőszak során elkerülték a figyelmünket, akkor most vegyük a fáradtságot, vegyük észre, és kezelésbe őket. Ilyen sebeket keletkezhetnek mechanikai sérüléstől, amit okozhatunk mi magunk szüretkor, vagy a fa alatti munkák során, de törhetnek ágak a széltől, a termés súlyától, verheti jég a hajtásokat, vagy dörzsölődhetnek egymáson az erős légmozgás hatására, rossz kötözés következménye is lehet, és még sokáig lehetne sorolni. Lehet fagy hatására nyílt seb, vagy rákot okozó gombás, baktériumos betegség, de egyes fás részben élő, vagy onnan táplálkozó kártevők is előidézhetnek komoly sebeket. Jelentős sebzési forrás a metszés is, amikor nem körültekintően járunk el, vagy rossz helyen vágjuk le az ágakat.

A sebeket ki kell pucolni egészen az egészséges részig. Gyakran elég nagy háncsfelületet érinthet a munka. A kitisztításhoz éles kést, metszőollót, ágkaparót, drótkefét, spaklit is segítségül kell hívni. A kitisztított sebet le kell zárni fasebkezelő anyaggal. Kerüljük az olyan anyagok használatát (festékek, olajok), melyek mérgező anyagot, nehézfémeket tartalmaznak, és légmentesen zárják a sebet.

Károsítók fizikai megsemmisítése.

A károsítók télen igyekeznek láthatatlanná válni, igaz ezt nem miattunk teszik, hanem a hideg foga elől menekülnek, jelenlétük mégis feltűnik a vizslató szemünk előtt. Amint észrevesszük őket elő a szerszámot és végezzük ki őket, de ha ez nem is sikerül, akkor legalább gyérítsük a számukat. A kéregrontókat el kell pusztítani, de az atkák, levéltetvek, pajzstetvek esetében elég, ha jelentős csapást mérünk rájuk.

Károsítók összegyűjtése csapdák segítségével.

Nyugalmi időszakban erre a legjobb példa a hernyófogó övek, vagy telelést felkínáló szalmakupacok, melyekbe a menedéket kereső károsítók tömegesen elbújnak, így már csak össze kell gyűjteni és megsemmisíteni őket. Kicsit etikátlan ugyan, mert olyan ez, mintha ránk gyújtanák a házat, de talán még az érzelmes kertész is élhet ezzel a lehetőséggel.

Kertésztársak elő a vizslató szemeket, szemüvegeket, szerszámok a kézbe, indulás a csatábaJ!

Gyümölcsfák ültetése

Akinek nincs ideje, vagy lelki ereje, ahhoz, hogy alaposan fontolóra vegye, hogy a gyümölcsfaültetést, telepítést, annak megpróbálok egy egyszerű 5 lépésből álló útmutatót adni, annak érdekében, hogy mégse csak úgy ad-hoc jelleggel kerüljön a kertbe a gyümölcs.

Szép gyümölcsfaoltvány.

1; LÉPÉS

Döntsük el, hogy milyen gyümölcsöt szeretnénk. Hazánkban nagyon sok gyümölcs termeszthető eredményesen. Ebből a szempontból is igen kedvező Magyarország földrajzi fekvése, éghajlata. leegyszerűsítve két nagy csoportba sorolnám a gyümölcsfajokat.

1.      Hagyományos gyümölcsök, csoportját alkotják azok, amelyek szinte mindenki számára ismertek, szinte nap, mint nap fogyasztjuk őket. Ilyenek a cseresznye, meggy, alma, körte, őszibarack, ribizli stb.

2.      Különleges gyümölcsök közé tartoznak a kevésbé ismert fajok, vagy a nálunk csak különleges körülmények között termeszthetők. Javaslom, hogy ebből a csoportból is bátran válogasson ki-ki a lehetőségeihez mérten. Őket további két alcsoportra bontanám:

a.      az egyik a szabad ég alatt is eredményesen termeszthetők, a telet kisebb beavatkozással, vagy akár a nélkül is átvészelők csoportja ilyen pl. a kaki szilva, japán naspolya, mézbogyó, arónia, bodza, kökény, egyes kiwi fajták stb.

b.      a másik a telet egyáltalán nem tűrők csoportja, ők tulajdonképpen a déligyümölcsök citrusfélék, passiógyümölcs, banán stb.

2; LÉPÉS

Válasszuk ki, hogy milyen fajtát szeretnénk. Főként a hagyományos gyümölcsök fajtáiból van bőséges választék. A kiválasztásnál fontos szempontok lehetnek:

·         betegségekkel szembeni ellenállóság,

·         érési idő,

·         beltartalmi értékek, főként az íz, de a paleo kertben az íztől fontosabb a gyümölcsben található anyagok,

·         növekedési erély,

·         kültartalmi jellemzők, szín, nagyság, forma,

·         termékenyülés, porzási igény.

3; LÉPÉS

Nagy vonalakban ismerjük meg a talajunkat, ahová a fát ültetni szeretnénk. Homokos, agyagos, vagy éppen átlagos. Meg állni e rajta a víz hóolvadás, vagy nagyobb esőzések után? Ha igen, akkor mennyi időbe telik, amíg elszivárog, felszárad a talaj? Néhány óra, vagy napok? Ezeket az információkat aztán mondjuk el a szakkereskedésben, ahol ennek megfelelően tudnak nekünk segíteni a választásban.

Jó lenne, ha ismernénk a talaj kémhatását. Ezt a patikákban, vagy nagyobb vizsgáló kis műszerrel mérhetjük meg.

Nem kell kétségbe esni, ha valamilyen extra talajunk van. Ma már nagyon jó fajták, alanyok vannak.

4; LÉPÉS

Vizsgáljuk meg, hogy mekkora és milyen területünk van. Ha bővében vagyunk a helynek, akkor nincsenek korlátaink, ha viszont szűkében, akkor már érdemes fontolgatni, hogy milyen gyümölcsöket is tudunk oda telepíteni. Fontos a fény mennyisége is, vannak kimondottan fényigényes fajok, míg mások elviselik a kisebb árnyhatást is. Szűkebb helyen is lehet több fával számolni, de akkor a művelésmódban, vagy a növekedési erélyben kell módosítanunk. Gyenge, vagy törpe növekedés, sövény, vagy karcsúorsó művelésmód stb.

5; LÉPÉS

A fentiek ismeretében már indulhatunk is a szakkereskedésbe. Barkácsáruházak kertészeti osztályára alaposabban kell felkészülni, mert ott a szaktanácsadás kevésbé működik. Náluk a választék is szűkösebb.

Vásárlási korlátot már csak a pénztárcánk szab. Szerencsések, akiknek nincsenek ilyen korlátaik, de mivel ők vannak kevesebben, ezért néhány tanácsot még adnék.

Gyümölcsfa szaporítóanyag jellemzően három típusba sorolható:

1.      Szabadgyökerű fák olcsóbbak, de eredésük mindig hordoz némi kockázatot. Késő őszi telepítésük eléggé megbízható, főként, akkor, ha jó minőségű a szaporítóanyag. Telepítésük késő ősszel javasolt, de még a korai tavasz időszak is alkalmas lehet, ekkor ültetve azonban már nagyobb gondoskodást igényelnek.

2.      Konténeres fák drágábbak, viszont eredésük szinte garantált, telepíteni a fagyos időszakot kivéve bármikor lehet, termést már a telepíts követő évben hoznak.

3.      Földlabdás, nagyméretű fák a legdrágább kategória. Ezek esetenként már igen nagy növények, eredményes ültetésük késő ősszel van. Előnyük, hogy a telepítést követő ősszel már kiadós termést érlelnek, valamint kialakult koronaformájuk van. Ez főként a nagyon laikusoknak lehet előnyös.

4.      Gyökércsomagolt fák, melyeket én nem vennék külön kategóriába, hisz ezek tulajdonképpen szabadgyökerűek. Ezt a kategóriát a webáruházak, katalógusáruházak honosították meg. Többet lehet kérni értük, de minőségbe semmivel sem jobban a szabadgyökerűektől.

MIKOR ÜLTESSÜNK?

Szabadgyökerűt, gyökércsomagoltat csak teljes lombhullás után késő ősszel, vagy igen korán tavasszal.

Konténerest a fagyos időszakot kivéve bármikor, sőt még az enyhe talajmenti fagyok sem jelentenek akadályt.

Földlabdást ősszel.

MIT TEGYÜNK ÜLTETÉSKOR?

1.      Készítsük elő megfelelően a talajt. Ássunk megfelelő méretű ültető gödröt. Kisebb gyökerű (pl. alma, körte, egres, ribizli) szabadgyökeres, és konténeres fáknak 80x80x80 cm-es, nagyobb gyökerű (cseresznye, sárgabarack, szilva, őszibarack, dió stb.) szabadgyökeres, és idősebb konténeres fáknak 100x100x100 cm-es, földlabdás, és igen nagyméretű konténeres fáknak esetenként 120x120x120 cm-es gödör is szükséges.

2.      Ha igen rossz a talaj, akkor végezzünk teljes talajcserét az ültető gödörben.

3.      Szervestrágyázzunk, melyre bármilyen szervestrágya alkalmas. A legjobb a karámos szarvasmarha, juh, kecske, vagy lótrágya, de bármilyen más is megfelel, mert úgy kell a trágyát elhelyezni, hogy közvetlenül ne érintkezzen a gyökérrel. Az ültetőgödör aljába fánként 15-20 kg trágyát kell teríteni, ezt kissé össze kell keverni a gödör aljában fellazított földdel, majd erre 20 cm tiszta földet kell szórni, és erre kerüljön a növény gyökere. Evidens, hogy, ha a fát feljebb kell ültetni, akkor vastagabb földréteget kell szórni a trágyára.

4.      Talajfertőtlenítsünk. Ha van talajlakó kártevő, ha nincs ültetéskor érdemes ellenük védekezni. Erre a szakkereskedések tudnak ajánlani szereket.

5.      Metsszük meg a gyökereket. De ne a kereskedő tegye ezt meg vásárláskor, hanem mi otthon közvetlenül a gödörbe helyezés előtt. A gyökérmetszés lényege ugyanis, hogy a beszáradt sérült gyökereket eltávolítjuk, ezáltal friss gyökérképződésre serkentjük a növényt. Ha ezt a kereskedő végzi el, akkor jó esetben is órák telhetnek még el az ültetésig, ami azt jelenti, mintha semmit se tettünk volna.

Felső kis rajzban a metszlap látható. Piros szaggatott vonal jelzi, hogy egy körülbelül fél kör ívben kell húzódni a végeredménynek. Piros vonalak pedig a metszések helyét mutatják.

            A gyökérmetszés mindig egészséges fehér részig történjen, ez lehetőleg elágazásokban végződjön. A sérülteket távolítsuk el, hajszálgyökereket nem kell piszkálni a ceruza, vagy attól vastagabb gyökereket úgy metsszük meg, hogy a metszlap a gödör aljával párhuzamos legyen.

6.      Alaposan öntözzük be a növényt. Szinte iszapban álljon a fa.

7.      Karózzunk és kötözzünk, hogy a téli erős szelek, ne tudják kimozgatni a növényt.

8.      Kezeljük le a sebeket a fán. Bár elsősorban csak egészséges növényt vásároljunk, de szállításkor, ültetéskor előfordulhat, hogy megsérül. Ezeket sérüléseket éles késsel tisztítsuk meg, és kenjük be méhviasz alapú fasebkezelővel.
9.   Jól válasszuk meg az ültetési mélységet. nem szabad se túl magasan, se túl mélyen ültetni a növényt. A legjobb, ha abba mélységbe ültetjük, ahogy növekedett a faiskolában. Az oltás helye nem kerülhet túl mélyre és túl magasra sem. Általánosságban elmondható, hogy az oltás maximum egy centivel kerülhet a föld fölé, vagy éppen alá.

Megfelelő ültetési mélység

MIT NE TEGYÜNK ÜLTETÉSKOR?

Őszi ültetéskor semmi esetre se metsszük meg a fát, és ezt ne is hagyjuk másnak se. Semmi sem indokolja a tél előtti metszést, csak kárt okozunk vele. Ha netán törött ág lenne a fán, akkor azt természetesen levághatjuk, de ez sem feltétlenül indokolt. Most nem akarom tételesen cáfolni azokat az okokat, amelyekkel a kereskedésekben érvelnek a késő őszi metszés mellett, de higgyétek el, hogy csak kacsák. Komoly szakmai könyvek is óva intenek a késő őszi metszéstől.

MILYEN CSEMETÉT VEGYÜNK?

Korábban már szóltam a szabadgyökerű, konténeres, földlabdás, gyökércsomagolt lehetőségről. Ezek közül a gyökércsomagoltat nem javaslom, azokat sokkal korábban kiszedik a földből, raktárakban tárolják, csomagolják, majd ismét tárolják, és így jut el a fogyasztóhoz. Sokszor hosszú heteket, hónapokat is áll a raktárban, mire földbe kerül, így az eredése is kétségesebb.

Szabadgyökerű között is van két csoport, a suháng (nem HUSÁNG), és a koronás. A suhángot annak javaslom, aki maga szeretné kialakítani a fa koronáját.

Suháng és koronás gyümölcsfa szabvány méretei, és stilizált rajza.

A többiről már korábban részletsebben írtam.

Csak egészséges fát vásároljunk, hacsak nem vagyunk nagy növénybarátok, és esélyt szeretnénk adni a beteg egyedeknek is.

Szép, egészséges gyökér.

Pocokrágás a gyökéren. Na ilyet azért ne vegyünk meg.

A gyökér legyen életerős, ne legyen kiszáradva, tartalmazzon hajszálgyökereket is. A törzs egyenes sérülésmentes, a korona szintén. Koronában kisebb hajtásvégi törések nem okozhatnak problémát. Kártevő, kórokozó jelenlétére utaló jelek ne legyenek a növényen.

    

Szépen sebesedett gyümölcsfa oltási hely. 

Bal felsőn egy szép szabályos koronás gyümölcsfa vázágak elhelyezkedése, jobb felsőn a szabálytalan vázág elhelyezkedés, bal alsón a másodosztályú koronás gyümölcsfa szabályos vázág elhelyezkedése, míg a jobb alsón a másodosztályú szabálytalan elhelyezkedésű korona látható. Legjobb a bal felső, de, ha nagyon muszáj, akkor a jobb alsó is megfelelő választás lehet.

Eredményes gyümölcsfa telepítést kívánok!

Szamóca metszése, gondozása.

A szamócát sokan a gyümölcsök királynőjének tartják. Meg kell mondanom, hogy nem jogtalanul. Bár nekem nem a szamóca a legkedveltebb gyümölcsöm, de kecses megjelenése, élénk színe, zamatai, lágy íze méltán emeli királynői magasságokba.

 

Beltartalmi értéke kiváló. 88-91% vizet, 6-8% cukrot,  1,5-1,8% szerves savat, 1,2-1,5% cellulózt, 0,5-1% fehérjét, 40-100 mg C vitamint és jelentős mennyiségű ásványi sót, főleg káliumot, kalciumot, foszfort, magnéziumot és vasat tartalmaz. Anyagcsere élénkítő és étvágyfokozó hatása van. pezsgős poharak szélén kimondottan jól mutat, Sangria kedvelők is előszeretettel eszegetik kedvenc italuk mellé. Fogyasztás, tartósítás szempontjából is sokoldalú növény. Fagyasztható, befőzhető, szárítható és nyersen is fogyasztható. Lekvárok, dzsemek, szörpök, ivólevek, aszalvány, befőttek készíthetők belőle. Sőt újabban a szamóca bor is felkapottá vált.

Gyökérnövekedése az egész vegetációs időszak (március- november) alatt tart, de elkülöníthetünk két fő időszakot:

1.      Tavasszal a levelek képződése előtt megindul a gyökérfejlődés, és biztosítja a kezdeti gyors startot a növénynek.

2.      Nyár végén pedig alapot biztosít a megújulásnak, az új levelek kifejlődésének, a tő megerősödésének, és a telelésre való felkészülésnek. A nyár végi intenzív gyökérnövekedésnek köszönhető az őszi telepítési időszak is.

A gyökérnövekedés megindulásához tavasszal 5-6 fokos talajhőmérséklet szükséges. Fontos ezt megjegyeznünk, észben tartanunk, ugyanis fagyzugos, hideg helyeken pont emiatt sokkal később indul fejlődésnek a szamóca. Itt van jelentősége a talajtakarásnak is, ami a szamóca esetében is kétélű dolog lehet. Túl korai takarás szigeteli a téli hideg talajt, azaz nehezebben tudja azt felmelegíteni a tavaszi napsugár. Megmondom őszintén, hogy én állandó takarást alkalmazok a szamócánál. Tapasztalom a későbbi fakadást, de ez nem zavar, mivel az így takart állomány sokkal egységesebben telel, a tövek erőteljesebbek, mint a nem takart kontroll területé.

A gyökérfejlődés optimuma 15-20 fok között van. Kánikulai napokon a fejlődés leáll, extrém szárazság mellett gyökérkárosodás állhat be. A szamóca gyökere oldalirányban 80-100 cm átmérőjű kört foglal el, mélységben 15-20 centiméterig hatol a talajba. A gyökerek zöme azonban 40-50 centiméter átmérőjű körben helyezkednek el. Ez nagyon jól megmutatja számunkra, hogy milyen sor,- és tőtávolságra telepítsük.

Gyökértörzsének tőrózsában álló, levelekkel borított föld feletti része a talajfelszín közelében az oldalrügyekből elágazódásokat és rajtuk új tőrózsákat képez. A kacifántos mondat nem az ostorindákat takarja, hanem azt, hogy az egy szál palántaként elültetett növény terebélyesedik, egy gyökérre épülve több tő különíthető el.

Ültetni egy gyökértörzses és egy tőrózsával rendelkező példányt szoktunk, amely 3 év alatt éri el maximumát, mind fejlettségben, mind pedig termésmennyiségben. Ezt követően a tő öregedésnek indul, megújulása vontatottá válik, termés mennyisége, mérete és minősége csökken.

Tőrózsája alsó leveleinek hónaljában lévő rügyeiből hosszú ízközű, kúszó jellegű hajtásokat, ostorindákat fejleszt. Az indaképződés már a virágzás idején megkezdődik. A virágok eltávolításával erőteljesebbé válik. Ez akkor lehet fontos, ha van egy nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező tövünk, és azt szeretnénk továbbszaporítani.

A szamóca tavasszal 8-12 naponként hoz egy új levelet, egy-egy új levél kifejlődéséhez 21-30 nap szükséges, melyek 1-3 hónapig életképesek, majd elszáradnak, elpusztulnak, átadják helyüket az új leveleknek. A tavasszal képződött levelek hosszabb nyelűek, és nagyobb levéllemezűek, mint az a nyár végi, ősziek. Az ősziek már a télre készülnek tömzsibbek, jobban tömörödnek, védik az tövet. Nagyon fontos az áttelelt levélszám, mert ők biztosítják majd az energiát a kezdeti fejlődéshez.

A virágrügy kialakulásának feltétele az egyszer termőknél a rövid nappalok, a többször termő fajták a nappal hosszúságra nem érzékenyek.

Virágai hímnősek, öntermékenyek, megporzásukban a méhek, legyek és rovarok segítenek.

A szamóca fejlődésére jellemző, hogy tavasztól nyár közepéig a vegetatív részei fejlődnek, azaz a levél, szár, termés, gyökér, majd a nappalok rövidülésével, a hőmérséklet csökkenésével a generatív fejlődési szakasz következik, ami a virágrügyek kialakulását jelenti. A nyár végi őszi időszaknak meghatározó szerepe van a jövő évi termésben, ekkor dől el, hogy mennyi virág is lesz a szamócán, a tavasztól nyár elejéig tartó időszak pedig azt dönti el, hogy a virágból mennyi, és milyen minőségű termés érlelődik.

A szamóca termeszthető szabad földben különféle edényekben, zsákokban, erkélyen, teraszon, termesztő létesítményben, sőt legújabb módja a hidrokultúrás termesztés, ami abszolút talajnélküliség jelent. Itt a termesztés már elválik a talajtól, a növény gyökere egy folyamatosan áramló folyadékban van, a folyadékot egy számítógép vezérlete szerkezet tartja olyan állapotban (pH, oxigénszint, tápanyagok), mely a szamócának a legoptimálisabb. A nagyon korai eper jelentős része már így termesztődik.

Telepítésének két fő időszaka ismert. Ezen kívül bármikor ültethető. A két fő időszak előnye, hogy termőre fordulása, és termésmennyisége ekkor tervezhető a legjobban.

1.      tavasszal március végétől-május végéig, ekkor nagyon kevés termésre számíthatunk a telepítés évében, sőt május után telepítve a virágát már ki is kell törnünk azért, hogy jobban tudjon koncentrálni a jövő évi termésre.

2.      nyár végén augusztusban, egyes szakirodalmi adatok szerint augusztus 20-ig, ekkor ültetve van elég ideje, hogy a következő évre felkészüljön, kialakulnak a virágrügyek, szép termésre számíthatunk, én ez utóbbit részesítem előnybe.

Talajban nem túl válogatós. Előnyben részesíti az enyhén savanyú, tápanyaggal ellátott, levegős, és pangó víztől mentes talajokat. A pangó vizet egy-két napig sem viseli el gyökérkárosodás nélkül.

Szüret utáni teendők.

A talajtakarásnak, az elmúlt őszi szervestrágyázásnak, és a folyamatos öntözésnek köszönhetően nekem elég szép állapotban van az eprem nyár végére. Sok helyen siralmas állapotban találom. Téves azt gondolni, hogy letermés után magára kell hagyni a növényt. aki így tesz, az a jövő évi termésről mond le.

A letermést követően a szamócának több energiája marad az ostorindák fejlesztésére. Az indák képződését a hosszú nappalos megvilágítás , és a magas hőmérséklet is indukálja. A képződés üteme a rendszeres öntözés, és jó tápanyag ellátottság (elsősorban nitrogén) mellett robbanásszerűen növekedik.

Sajnos nem a legjobb kép, de biztos vagyok abban, hogy mindenki tudja mik azok az ostorindák a szamócán.

Az indák megtartása csak akkor indokolt, ha szaporítóanyagnak neveljük őket (erről korábban már írtam), minden más esetben el kell őket távolítani mert:

·         hiányuk növeli a szamócatő oldalelágazódásainak számát, azaz erősödik, nagyobbodik a tő,

·         elősegíti a rügydifferenciálódás arányát, a virágzatonkénti virágok számát,

·         növeli a terméshozamot,

·         könnyebbé teszi az ápolási munkát,

·         nem sűrűsödik be az állomány, ezáltal a betegségek számára sem válik optimálissá a mikroklíma.

Mivel a tavaszi lomblevelek már nem élnek sokáig (lásd fentebb a levél élettartama), és rajtuk amúgy is betegségek jelennek meg, terjednek el, ezért érdemes tőlük megszabadulni a szüretet követően. 

Elöregedett beteg tavaszi levél. Sőt a közeli képen látni egy szárat is, amin szintén megjelent a betegség, hosszanti sötétbarna foltként látható.

De az eltávolításuknak ettől sokkal jelentősebb okai is vannak. Ezek:

·         az idősebb tavaszi levelek vegetatív növekedést serkentő hormonokat termelnek, melyek gátolják a virágrügyképződést, így kedvezőtlen hatással vannak a jövő évi termésmennyiségre,

·         kedvezőbb lesz az oldalelágazódások, és nyári levelek fejlődése,

·         hatékonyabb növényvédelmet tesz lehetővé, eltávolításukkal már eleve sok károsítótól szabadulunk meg,

·         javulnak a rügydifferenciálódás feltételei,

·         könnyebben gondozható az ültetvény.

Az indák és a lomb eltávolításán túl a letermett dudvaszárakat is ki kell vágnunk. 

Házi kertben kézi módszerrel végezzük, egyszerűen metszőollóval vágjuk ki. Természetesen erre alkalmas metszőollóval. A túl bumfordi ollókkal nem férünk oda a gyenge levél,- virágszárakhoz. Erre a célra a legalkalmasabbak a kis méretű mellévágós metszőollók. Metszőollókról másik cikkemben írok részletsebben.

Nagyüzemi körülmények között nem is metszésnek hívják ezt a nyár végi műveletet, hanem kaszálásnak, vagy égetésnek. Ott ugyanis nincs idő, és költség arra, hogy kézzel bíbelődjenek a feladattal, ezért gépi kaszával egyszerűen lekaszálják a szamócát, vagy lánggal leégetik a föld feletti részt. Mi azonban ne kövessük ezt otthon. A letermett tövekről távolítsunk el mindent, kivéve egy-két fiatal, még teljesen ki nem fejlett levelet.

  

A metszés után a lenti kép alakul ki. A szamóca ültetvényünk szinte teljesen kopasszá válik. A képen jól látni a kezeletlen és a már kezelt rész közötti kontrasztot.

Ne féljünk elvégezni a munkát, mert az eper gyorsan új leveleket hajt, megerősödik. A munka után 3 héttel már így néz ki az ültetvény.

Olyannyira megerősödött három hét alatt, hogy már indákat is fejleszt, aminek annyira nem örülök, ezért ismét eltávolítottam őket, annak érdekében, hogy ne vessék vissza a virágrügy differenciálódást. 

A metszés után pótoljuk a tápanyagot. én frissen szedett baromfi trágyával oldottam ezt meg. Egyszerűen ráterítettem a régi, talajtakaró rétegre.

Majd, mivel az idei és tavalyi nyár is bizonyította, hogy nincs annyi időm a kert öntözésére, amennyire szükség lenne, ezért úgy döntöttem, hogy automatizálom a gazdasági kert öntözését is. Így a szamócához csepegtető öntözőrendszer alakítottam ki.

Ez egy nagyon hasznos rendszer, és ami fontos víztakarékos, közvetlenül a növény gyökeréhez juttatja a vizet, így nem kedvez a betegségek terjedésének sem, nem úgy, mint az esőztető öntözés. 

De az öntözésekről máshol írok részletsebben. Két soronként kell kihúzni egy csövet, melyet fémkampóval rögzítettem a talajhoz.

A kialakítás gyors, és nem is drága. Egy méter cső ára 140,-Ft. persze vannak ennek különféle változatai, melyek lehetnek drágábbak, vagy olcsóbbak. nekem ez vált be, ezért ezt javaslom mindenkinek. 

Az öntözés megoldása után a területet ismét leterítettem talajtakaró anyaggal, ami esetemben leylandi ciprus apríték. Azért ez, mert az eper enyhén savanyú talajt kedvel, és a leylandi apríték pont ezt nyújtja. Így néz ki az eperágy a unkák után.

Bíztatok mindenkit, akinek eperágya van, hogy azonnal kezdje meg a munkákat. Az eper is hálás növény, minden gondoskodást meghálál.

A végén egy kis önreklám. Honlapomon  http://www.kertember.hu/ működő webáruházban a munkákhoz minden szükséges anyag, kellék beszerezhető. Metszőolló, eperpalánta, tápoldat, öntözőrendszer alkatrészek. Ha valami még sincs fenn az csak azért lehet, mert még nem volt időm feltölteni. Érdeklődjetek felőlük.

A leander nyári metszése.

A leander népszerűsége töretlen hazánkban. Régebben a módosabb magánkertekben, ma már szinte minden kertben, sőt egyre több közterületen is találkozhatunk vele. Nagyobb városok bátran felvállalják gondozásukat, dacolnak az utca emberének gyűjtő szenvedélyével és akár egész utcákat, vagy nagyobb tereket népesítenek be leanderrel.

A leander metszés nélkül is szépen fejlődik, idősebb korára hatalmas bokorrá, fává növi ki magát, virággal telt hajtásai erősen visszahajolnak. Nálunk nem könnyű nagy méretűvé növelni, ami annak köszönhető, hogy a klímánk alatt kifagy, ezért telelő helyre kell vinnünk, és bizony komoly súlyt képez egy-egy idősebb tő. Növekedésének korlátja tehát az az edény, amelyet még mozgatni tudunk. Metszésére nálunk szükség van. Arra próbáljuk ösztönözni, hogy viszonylag kicsi mérete ellenére is bőséges virághozammal ajándékozzon meg bennünket. Metszéssel nevelhetünk belőle törzses fácskát is.

El kell dönteni, hogy miért metszünk. Ehhez szükség van a leander alapos tanulmányozására. 

Pontokba szedem a metszési lehetőségeket:

·         túl nagy a növény, kinőtte az edényt, a telelőt, súlya miatt nem tudjuk mozgatni, ekkor visszaifjítjuk, méretében csökkentjük,

·         nagyon megnyúlt, virág nélküli leveles hajtásai olyan hosszúak, hogy a virág széthúzza a növényt, ekkor célunk a növény kompaktabbá tétele,

·         elöregedett, egyre kevesebb hajtást fejleszt, virághozama csökken, formátlanná vált, ekkor ifjítjuk,

·         alulról felkopaszodott, ekkor megújítjuk,

·         sűrű, nehezen kezelhető, áttekinthetetlen, apró virágot fejleszt, ekkor ritkítjuk

·         betegség hatalmasodott el rajta, vagy valamilyen sokk érte, ekkor védekezési célból metszük,

·         törzses formára szeretnénk nevelni, ekkor alakítási célból metszük,

·         nincs vele semmi gond, szeretnénk, ha formában tartaná magát a leander, ekkor fenntartó metszésben részesítjük,

Természetesen ritka az, amikor a fentiek közül csak az egyik miatt metszünk. A leggyakrabban több cél ötvözésére van szükségünk a metszés során.

Leggyakrabban fenntartó metszést végzünk. Aki rendszeresen metszi a leandert, annak valószínűleg tavasszal sem kell nagy beavatkozást végrehajtani, a nagyobb munkák 5-8 évenként jelentkeznek. A fenntartó metszéssel kisebb hibákat, enyhébb betegségeket, sűrű hajtásrendszert, megnyúlt ágakat is korrigálhatunk. Menjünk tehát lépésről lépésre.

Szerencsések azok, akiknek virágzás után is problémamentes marad a leanderük.

Milyen problémákra gondolok?

·         A virágok jelentősen meghajlították a vesszőket.

·         Dús virágzás miatt gyenge a hajtásnövekedés, képződés.

·         Betegség, kártevő támadta meg a növényt.

·         Fizikai sérülés érte, elsősorban szélre, és jégverésre gondolok.

·         Gondozási hiányok  miatt szenved a leander (talaj,- tápanyag,- vízhiány).

·         Túlzott hajtásnövekedés. Többnyire akkor fordul elő, ha szakszerűtlen volt a tél végi metszés, vagy gyenge volt a virágzás.

Fenntartó metszéssel mindezeket korrigálhatjuk. 

      

Nekem több fajta és több méretű leanderem van. Nincs köztük két egyforma. Az egyik korán virágzik, a másik alacsony növekedésű, a harmadik érzékeny a betegségekre, a negyedik hajlamos a sűrű hajtásrendszer képzésére stb. A sok közül a fenti kettőt választottam, mert ők majdnem olyanok, mint az állatorvosi lovak, azaz produkálják az összes hibát. Annak ellenére gondolom ezt, hogy messziről nem néznek ki rosszul, sőt szépen is virágoztak. Apropó virágzás. Sokan azért nem állnak neki a leander nyári metszésének, mert még virágzik. Gondolván, hogy majd akkor, ha már elnyílt. Van számukra három rossz hírem.:

1. Ha valóban teljesen elnyílik a nyár vége felé, akkor valamit rosszul csináltak a gondozása során.
2. Sosem fog elnyílni teljesen, csak az egyes pont esetén, még a telelőben teljes sötétség mellet is képes virágozni.
3. Ha mégis meg akarják várni a virágzás végét, akkor kifutnak a metszés optimális idejéből, így jobb, ha neki sem állnak.

Adódik tehát a kérdés; Mikor van a nyári metszés optimális ideje?

Legjobban úgy tudnám megfogalmazni hogy:

• akkor, amikor túl van a tömeges fővirágzáson,
• virágot fejlesztő hajtásainak kevesebb, mint 1/3-án van már csak virág,
• augusztus közepe-vége.

Van azonban egy eset, maikor nem szabad nyáron metszeni. Akkor, ha tavasszal erősen megmetszettük a leandert. Mért? Ebben az esetben a leander egész nyáron a hajtásfejlesztéssel van elfoglalva, pont augusztus elején ér el abba a stádiumba, maikor új hajtásai végén megjelennek a virágok, és egy pici virágzással ajándékoz meg bennünket. A nyári metszéssel pont ezeket a virágokat távolítanánk el és fosztanánk meg magunkat a kevéske virágdísztől is. A tavasszal erősen metszett leanderek a következő nyáron fognak erősen virágozni.

Mint látható a fenti képeken az egyik növényemen már alig akad virág, a másikon viszont még szép számmal találni, tehát érettek a metszésre. 

A metszés során törekedjünk, azaz a metszés célja:

• A túl sűrű növény ritkítása.
• A beteg sérült hajtások visszavágása, esetenként maradék nélküli eltávolítása.
• Az elnyílt virágok kimetszése, kivéve, ha magot szeretnénk fogni. De mért tennénk. Sokkal eredményesebben szaporítható dugványozással.
• Túlzottan lehajló ágak visszavágása.
• Elágazódások serkentése.
• A leander stabilitásának megőrzése, fokozása.

Először a sérült, beteg hajtásokat távolítjuk el. A sérülés, károsítás mértékének megfelelően visszavágva, vagy súlyosabb esetben tőből eltávolítva.

Beteg ágrész.

Ezt követően kiritkítjuk a sűrű részeket. A lenti képen látni, hogy mennyire be tud sűrűsödni. Ez a dzsungel pedig a betegségek melegágya.

         

Ritkítás során először e leggyengébb ágat, majd az egy pontból indulók közül szintén a gyengébbet, vagy rossz pozícióban lévőt távolítjuk el. Mi minősül rossz pozíciónak? Ha:

• túlságosan kifelé hajlik,
• nagyon közel van egy erősebb hajtáshoz,
• beszorul két erős hajtás közé,
• megtartásával felborulna  a leander viszonylagos szimmetriája, azaz egyoldalúvá válna.

Ilyenkor fel kell áldozni az erősebb hajtást a későbbi siker érdekében.

Gyakran előfordul, hogy egy erőteljes idősebb hajtás alsó 1/3-ból tör elő sok apró hajtás. Ezeket el kell távolítani. Lenti képek.

           

Ritkítás utána  túlzottan meghajlott hajtásokat kell visszavágni, oly mértékben, hogy az előtörő új hajtásoknak esélyük legyen függőleges fejlődni. Lenti képek.

Következő lépésben a hosszúra nyúlt, felkopaszodott ágakat vágjuk vissza rövidre ezzel részben elágazódásra serkentjük a leandert, részben pedig biztosítjuk a stabilitását. A jövő évi virágtömeg kevésbé tudja meghajlítani a rövidebb fás ágakat.

 

Ezt követően a növény felső részében fakadó gyenge oldalhajtásokat ritkítjuk ki.

Majd pedig az elnyílt virágokat távolítjuk el.

De nem így.A képen látható, hogy ez a metszőolló robusztussága miatt alkalmatlan arra, hogy benyúljunk vele a szűk helyekre. Erre a finom munkára kisebb méretű virágollókat kell használni. A képen túl hosszú csonkot hagy a vágás, így nem tud időben és kellő mértékben begyógyulni a seb.

A metszés végén formás, szellős növényeket kapunk, melyek még idén új hajtásokat fejlesztenek. Ezek a hajtások a telelés során is érnek differenciálódnak, így tavasz végén, nyár elején már virágot bont a leander.

A cikkben nem foglalkoztam a betegségekkel, de mint a képeken látható, bizony van belőlük. Metszés után fontos teendő, hogy a leandert megszabadítsuk ezektől a károsítóktól, majd a növény földjét frissítsük, akár úgy hogy kivesszük, és egy kicsit a gyökereit is megkurtítjuk, vagy pedig csak egyszerűen rátöltünk az összeesett földre. A képen is látható, hogy mennyivel lejjebb van az edényben a föld szintje. Kapjon a leander friss tápanyagot, melyben megemelt dózisban jelenjen meg a kálium. foszfor. Nitrogénre már csökkent mennyiségben van szüksége, a kálium a telelésben segít a növénynek.

A metszés során nem kell kétségbe esni. A leander nagyon jól megújuló növény. Ha ejtünk is hibát, azt gyorsan ki fogja korrigálni. 

Friss információk

Nyáron is szükséges metszeni, de sajnos ilyenkor kevesebb időm van hosszabb lélegzetű cikkek írására, ezért a Facebook-on hoztam létre egy oldalt, ahol rövid, aktuális információkat képeket teszek fel. Ha van kedved látogass el oda is. Ha tetszik az oldal, akkor oszd meg a barátaiddal, hátha Ők is hasznos hírmorzsákra lelhetnek.
https://www.facebook.com/Kertember