Őszi lemosó permetezés

Károsítók elleni védekezés lehetőségei lombhullás után.

A gyümölcsösben az őszi szürettel nem ért véget a tennivalóink sora. Ha a vegetációs időben meggyűlt a bajunk a károsítókkal, akkor mindenféleképp javasolt az őszi lemosó permetezés. Szakemberek között vannak véleménykülönbségek a lemosó permetezések létjogosultságáról. Egyesek feleslegesnek tartják, ők inkább az állománykezelésekben hisznek, azaz azt vallják, hogy minden betegséggel akkor kell megküzdeni, amikor jelentkezik. Ezzel szemben mások támogatják a lemosó permetezéseket, mert hisznek abban, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a károsítók számát gyérítsük, ezzel akár meg is előzhetünk egy-egy komolyabb fertőzést.

Lombhullás közben.

Én támogatom az őszi és a tavaszi lemosó permetezést is, kiegészítve egyéb agrotechnikai kezelésekkel, melyekről a cikk későbbi részében írok. A lemosó permetezéseknek megelőző hatásuk van, hatásosan gyérítik a veszélyes károsítókat, ezzel a vegetációs időben kijuttatott vegyszer mennyiségét is csökkentik. Mivel a fák nyugalmi állapotában végezzük el, ezért kis túlzással bio módszernek is tekinthetjük. Mindenesetre a biológia kertművelést folytatóknak javaslom, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

Mi ellen hatásos?

Szinte minden ellen, ami ilyenkor a növényen, az alatti földterületen található, illetve ott telel. Mégis mik ezek? A teljesség igénye nélkül:

·         almatermésűek tűzelhalása,

Tűzelhalás almafán.

·         baktériumos eredetű ágelhalások,

·         alma, körte ventúriás varasodása,

·         birs diplokarponos betegsége

·         levéltetvek,

·         atkák,

·         pajzstetvek,

·         vértetűk,

·         kajszi és őszibarack pszeudomonászos (gutaütés) elhalása,

·         dió xantomonászos betegsége,

·         körte, cseresznye, meggy, mikoszferellás levélfoltossága,

·         szilvarozsda,

·         cseresznye, meggy blumeriellás és fómás foltossága,

·         dió gnomóniás betegsége,

·         kajszi apiognómiás levélfoltossága,

·         kajszi sztigminás betegsége,

·         mogyoró lisztharmat,

·         alma lisztharmat,

Lisztharmatos almaág.

·         kajszi lisztharmat,

·         Őszibarack tafrinás levélfoltosodás,

·         szőlőlisztharmat,

·         körtelevélbolha,

·         rózsák levélbetegségei, stb.

Levélbeteg rózsa.

Mikor végezzük?

A permetezést ősszel a lombhullás közben kell végezni, mert ekkor a lombon áttelelő károsítók ellen is hatékonyabban védekezhetünk. Ha netán már lehullott a lomb, akkor se essünk kétségbe, és pláne ne mondjunk le erről a védekezésről. Ebben az esetben a lehullott lombot is permetezzük át alaposan, még akkor is, ha azt a később összegyűjtjük, és elszállítjuk.  A lomb égetését szándékosan nem írom. Nem vagyok híve a nyakló nélküli kiskerti tüzelésnek. Nagy pazarlásnak, és legfőképp környezetünkkel, lakótársainkkal szembeni támadásnak tartom a füstölést. A kerti szerves hulladéknak a komposztálókban a helye. Most nem térek ki a komposztálásra, de annyit szeretnék megjegyezni, hogy felejtsük el végre a manapság mélyen belénk rögzített komposztálási módokat. Ma a komposztálás alatt nem azt értjük, amit a természet művel az elhalt szerves anyagaival, hanem azt hogy ki tudja csicsásabban összegyűjteni a kerti hulladékot. Néhány komposztálásra ajánlott edényzetnek köze sincs a komposztáláshoz. Viszont az eladójuk jó pénzt tud keresni velük.  Legegyszerűbb komposztálás, ha a szerves anyagot egyszerűen csak kiterítjük a kert egy éppen szabad szegletére.  Ezt más néven talajtakarásnak is hívhatjuk.

De vissza a permetezés idejéhez. Nos ősszel végezzük fagymentes időpontban. A permetezés és a fagyás között múljon el legalább 12 óra.   

Milyen növényeket permetezzünk?

Gyakorlatilag az összes fás szárral nyugalmi állapotba kerülő lombhullató növényt lehet lemosó permetezéssel védeni. A permetezés létjogosultságát az dönti el, hogy milyen károsító és mekkora intenzitással támadta meg az adott növényt a vegetációs időben. Ha ugyanis egy egészséges, ellenálló növénnyel rendelkezünk, akkor felesleges a permetezés.

Lágyszárú élő lombozattal rendelkező növényeket az erős vegyszer koncentráció károsíthat, ezért esetükben nem javasolt a lemosó permetezés.

Milyen szerrel permetezzünk?

Hála a növényvédő szert gyártók leleményességének a piac tele van alkalmazható szerekkel. Hosszú lenne felsorolni őket, ezért inkább iránymutatást szeretnék adni, a többit pedig a szakkereskedések hozzáértő eladói biztosítják.

Az alkalmas szer kiválasztására a legjobb útmutatót az adja, hogy mi ellen szeretnénk permetezni, konkrétabban milyen károsítók gyengítették a védendő növényt.

Ha:

·         Állati kártevők, közülük is a szívó károsítók okoztak gondot (atkák, levéltetvek, pajzstetvek, vértetűk), akkor olajos lemosót kell választanunk.

·         Gombás, vagy baktériumos fertőzés esetén réztartalmú szerekkel védekezzünk.

·         Gyakran előfordul, hogy állati baktériumos és gombás károsítással is szemben állunk, erre valók a kombinált szerek, melyek a rézen, olajos lemosón felül ként is tartalmaznak.  

Néhány közismert szer; Bordóilé Neo, Bordói por, Champion, Rézkén, Olajos rézkén, Bordóilé+Kén Neo, Vektafid.

Hogyan permetezzünk?

A permetezés alapos legyen, terjedjen ki minden apró részletre, a  törzset, ágakat minden irányból alaposan járjuk körbe és nagy mennyiséggel permetezzük le. Mint az eljárás nevében is benne van, lemosó szerűen folyjon a permetlé az ágakon, törzsön, faleveleken. A kezelés során lényegesen nagyobb mennyiségű permetlével kell számolnunk, mint amennyi egy hagyományos permetezés során elfogy.

Milyen agrotechnikai kiegészítő munkálatokat érdemes elvégezni?

Mi az az agrotechnika!?! A növénytermesztésben olyan beavatkozások gyűjtőneve, amely vegyszerek használata nélkül a károsítások elhárítására irányul.

Nem szabad csak a lemosó permetezésben bízni. A permetezés nagyon jó kiegészítője, sőt sok esetben még a helyettesítője is egy-egy jól elvégzett agrotechnikai beavatkozás.

Milyen eljárások tartoznak ide?

1.      Beteg, károsított növényi részek eltávolítása.

2.      Növényi sebek kezelése.

3.      Károsítók fizikai megsemmisítése.

4.      Károsítók összegyűjtése, majd megsemmisítése csapdák segítségével.

Nézzük őket részletesebben.

Beteg növényi részek eltávolítása.

Ebbe aztán minden beletartozik, akár a teljes növény likvidálása is. Mivel a nyugalmi időszak alatt ellátandó munkákról van szó, ezért nem térek ki az ebbe a csoportba sorolható összes agrotechnikai munkára, csak az itt aktuálisakra.

Mumifikálódott termések leszedése. Télre a fán maradó termések többnyire betegségek melegágya, ezeken, illetve ezekben telelnek a betegségek áttelelő képletei. Ilyen például a monília. Ezért fontos ezeknek az egykor volt terméseknek a leszedése.

Mumifikálódott őszibarack.

Ágakra rászáradt levelek szintén betegségek miatt maradtak fenn a fán. Egészséges levelek ősszel lehullnak. Ha nem így tesznek, akkor annak nyomós oka van. Az ilyen leveleket ággal együtt távolítsuk el.

Beteg ágak levágása. Gyakran előfordul, hogy a tenyészidőszak alatt kárt okozó szervezet a hajtáson marad, megpróbál ott telelni, hogy tavasszal ne kelljen messzire mennie. Ilyen lehet a lisztharmat, ami ugyan nem az ág felületén, hanem a rügypikkelyek között telel, de az ilyen ágat könnyen felismerhetjük deformációjáról. Az ilyen ágakat egészséges részig visszavágva kell eltávolítani.

Beteg, elhalt, károsodott kéreg, háncs eltávolítása. Ilyet többnyire a fás részeket támadó rákos betegségek okoznak, de egyre gyakoribbak a farontók (szú, cincér) által okozott elhalások is. Az ilyen kérget, háncsot az egészséges részig ki kell vágni, tiszta sebet kell kialakítani, majd ezt kezelni szükséges.

Károsodott kéreg.

A kéreg sötét elszíneződése elhalásra utal.

Jelenléte utalás a kéregelhalásra.

Minden növényi sebet kezelni kell.

A lombhullás után nagyobb rálátás nyílik a fa fásodott részére, koronájára, törzsére. Ilyenkor vesszük észre, hogy milyen sok seb tud keletkezni kedvenc növényünkön. ha ezek a tenyészidőszak során elkerülték a figyelmünket, akkor most vegyük a fáradtságot, vegyük észre, és kezelésbe őket. Ilyen sebeket keletkezhetnek mechanikai sérüléstől, amit okozhatunk mi magunk szüretkor, vagy a fa alatti munkák során, de törhetnek ágak a széltől, a termés súlyától, verheti jég a hajtásokat, vagy dörzsölődhetnek egymáson az erős légmozgás hatására, rossz kötözés következménye is lehet, és még sokáig lehetne sorolni. Lehet fagy hatására nyílt seb, vagy rákot okozó gombás, baktériumos betegség, de egyes fás részben élő, vagy onnan táplálkozó kártevők is előidézhetnek komoly sebeket. Jelentős sebzési forrás a metszés is, amikor nem körültekintően járunk el, vagy rossz helyen vágjuk le az ágakat.

A sebeket ki kell pucolni egészen az egészséges részig. Gyakran elég nagy háncsfelületet érinthet a munka. A kitisztításhoz éles kést, metszőollót, ágkaparót, drótkefét, spaklit is segítségül kell hívni. A kitisztított sebet le kell zárni fasebkezelő anyaggal. Kerüljük az olyan anyagok használatát (festékek, olajok), melyek mérgező anyagot, nehézfémeket tartalmaznak, és légmentesen zárják a sebet.

Károsítók fizikai megsemmisítése.

A károsítók télen igyekeznek láthatatlanná válni, igaz ezt nem miattunk teszik, hanem a hideg foga elől menekülnek, jelenlétük mégis feltűnik a vizslató szemünk előtt. Amint észrevesszük őket elő a szerszámot és végezzük ki őket, de ha ez nem is sikerül, akkor legalább gyérítsük a számukat. A kéregrontókat el kell pusztítani, de az atkák, levéltetvek, pajzstetvek esetében elég, ha jelentős csapást mérünk rájuk.

Károsítók összegyűjtése csapdák segítségével.

Nyugalmi időszakban erre a legjobb példa a hernyófogó övek, vagy telelést felkínáló szalmakupacok, melyekbe a menedéket kereső károsítók tömegesen elbújnak, így már csak össze kell gyűjteni és megsemmisíteni őket. Kicsit etikátlan ugyan, mert olyan ez, mintha ránk gyújtanák a házat, de talán még az érzelmes kertész is élhet ezzel a lehetőséggel.

Kertésztársak elő a vizslató szemeket, szemüvegeket, szerszámok a kézbe, indulás a csatábaJ!