Gyümölcsfák ültetése

Akinek nincs ideje, vagy lelki ereje, ahhoz, hogy alaposan fontolóra vegye, hogy a gyümölcsfaültetést, telepítést, annak megpróbálok egy egyszerű 5 lépésből álló útmutatót adni, annak érdekében, hogy mégse csak úgy ad-hoc jelleggel kerüljön a kertbe a gyümölcs.

Szép gyümölcsfaoltvány.

1; LÉPÉS

Döntsük el, hogy milyen gyümölcsöt szeretnénk. Hazánkban nagyon sok gyümölcs termeszthető eredményesen. Ebből a szempontból is igen kedvező Magyarország földrajzi fekvése, éghajlata. leegyszerűsítve két nagy csoportba sorolnám a gyümölcsfajokat.

1.      Hagyományos gyümölcsök, csoportját alkotják azok, amelyek szinte mindenki számára ismertek, szinte nap, mint nap fogyasztjuk őket. Ilyenek a cseresznye, meggy, alma, körte, őszibarack, ribizli stb.

2.      Különleges gyümölcsök közé tartoznak a kevésbé ismert fajok, vagy a nálunk csak különleges körülmények között termeszthetők. Javaslom, hogy ebből a csoportból is bátran válogasson ki-ki a lehetőségeihez mérten. Őket további két alcsoportra bontanám:

a.      az egyik a szabad ég alatt is eredményesen termeszthetők, a telet kisebb beavatkozással, vagy akár a nélkül is átvészelők csoportja ilyen pl. a kaki szilva, japán naspolya, mézbogyó, arónia, bodza, kökény, egyes kiwi fajták stb.

b.      a másik a telet egyáltalán nem tűrők csoportja, ők tulajdonképpen a déligyümölcsök citrusfélék, passiógyümölcs, banán stb.

2; LÉPÉS

Válasszuk ki, hogy milyen fajtát szeretnénk. Főként a hagyományos gyümölcsök fajtáiból van bőséges választék. A kiválasztásnál fontos szempontok lehetnek:

·         betegségekkel szembeni ellenállóság,

·         érési idő,

·         beltartalmi értékek, főként az íz, de a paleo kertben az íztől fontosabb a gyümölcsben található anyagok,

·         növekedési erély,

·         kültartalmi jellemzők, szín, nagyság, forma,

·         termékenyülés, porzási igény.

3; LÉPÉS

Nagy vonalakban ismerjük meg a talajunkat, ahová a fát ültetni szeretnénk. Homokos, agyagos, vagy éppen átlagos. Meg állni e rajta a víz hóolvadás, vagy nagyobb esőzések után? Ha igen, akkor mennyi időbe telik, amíg elszivárog, felszárad a talaj? Néhány óra, vagy napok? Ezeket az információkat aztán mondjuk el a szakkereskedésben, ahol ennek megfelelően tudnak nekünk segíteni a választásban.

Jó lenne, ha ismernénk a talaj kémhatását. Ezt a patikákban, vagy nagyobb vizsgáló kis műszerrel mérhetjük meg.

Nem kell kétségbe esni, ha valamilyen extra talajunk van. Ma már nagyon jó fajták, alanyok vannak.

4; LÉPÉS

Vizsgáljuk meg, hogy mekkora és milyen területünk van. Ha bővében vagyunk a helynek, akkor nincsenek korlátaink, ha viszont szűkében, akkor már érdemes fontolgatni, hogy milyen gyümölcsöket is tudunk oda telepíteni. Fontos a fény mennyisége is, vannak kimondottan fényigényes fajok, míg mások elviselik a kisebb árnyhatást is. Szűkebb helyen is lehet több fával számolni, de akkor a művelésmódban, vagy a növekedési erélyben kell módosítanunk. Gyenge, vagy törpe növekedés, sövény, vagy karcsúorsó művelésmód stb.

5; LÉPÉS

A fentiek ismeretében már indulhatunk is a szakkereskedésbe. Barkácsáruházak kertészeti osztályára alaposabban kell felkészülni, mert ott a szaktanácsadás kevésbé működik. Náluk a választék is szűkösebb.

Vásárlási korlátot már csak a pénztárcánk szab. Szerencsések, akiknek nincsenek ilyen korlátaik, de mivel ők vannak kevesebben, ezért néhány tanácsot még adnék.

Gyümölcsfa szaporítóanyag jellemzően három típusba sorolható:

1.      Szabadgyökerű fák olcsóbbak, de eredésük mindig hordoz némi kockázatot. Késő őszi telepítésük eléggé megbízható, főként, akkor, ha jó minőségű a szaporítóanyag. Telepítésük késő ősszel javasolt, de még a korai tavasz időszak is alkalmas lehet, ekkor ültetve azonban már nagyobb gondoskodást igényelnek.

2.      Konténeres fák drágábbak, viszont eredésük szinte garantált, telepíteni a fagyos időszakot kivéve bármikor lehet, termést már a telepíts követő évben hoznak.

3.      Földlabdás, nagyméretű fák a legdrágább kategória. Ezek esetenként már igen nagy növények, eredményes ültetésük késő ősszel van. Előnyük, hogy a telepítést követő ősszel már kiadós termést érlelnek, valamint kialakult koronaformájuk van. Ez főként a nagyon laikusoknak lehet előnyös.

4.      Gyökércsomagolt fák, melyeket én nem vennék külön kategóriába, hisz ezek tulajdonképpen szabadgyökerűek. Ezt a kategóriát a webáruházak, katalógusáruházak honosították meg. Többet lehet kérni értük, de minőségbe semmivel sem jobban a szabadgyökerűektől.

MIKOR ÜLTESSÜNK?

Szabadgyökerűt, gyökércsomagoltat csak teljes lombhullás után késő ősszel, vagy igen korán tavasszal.

Konténerest a fagyos időszakot kivéve bármikor, sőt még az enyhe talajmenti fagyok sem jelentenek akadályt.

Földlabdást ősszel.

MIT TEGYÜNK ÜLTETÉSKOR?

1.      Készítsük elő megfelelően a talajt. Ássunk megfelelő méretű ültető gödröt. Kisebb gyökerű (pl. alma, körte, egres, ribizli) szabadgyökeres, és konténeres fáknak 80x80x80 cm-es, nagyobb gyökerű (cseresznye, sárgabarack, szilva, őszibarack, dió stb.) szabadgyökeres, és idősebb konténeres fáknak 100x100x100 cm-es, földlabdás, és igen nagyméretű konténeres fáknak esetenként 120x120x120 cm-es gödör is szükséges.

2.      Ha igen rossz a talaj, akkor végezzünk teljes talajcserét az ültető gödörben.

3.      Szervestrágyázzunk, melyre bármilyen szervestrágya alkalmas. A legjobb a karámos szarvasmarha, juh, kecske, vagy lótrágya, de bármilyen más is megfelel, mert úgy kell a trágyát elhelyezni, hogy közvetlenül ne érintkezzen a gyökérrel. Az ültetőgödör aljába fánként 15-20 kg trágyát kell teríteni, ezt kissé össze kell keverni a gödör aljában fellazított földdel, majd erre 20 cm tiszta földet kell szórni, és erre kerüljön a növény gyökere. Evidens, hogy, ha a fát feljebb kell ültetni, akkor vastagabb földréteget kell szórni a trágyára.

4.      Talajfertőtlenítsünk. Ha van talajlakó kártevő, ha nincs ültetéskor érdemes ellenük védekezni. Erre a szakkereskedések tudnak ajánlani szereket.

5.      Metsszük meg a gyökereket. De ne a kereskedő tegye ezt meg vásárláskor, hanem mi otthon közvetlenül a gödörbe helyezés előtt. A gyökérmetszés lényege ugyanis, hogy a beszáradt sérült gyökereket eltávolítjuk, ezáltal friss gyökérképződésre serkentjük a növényt. Ha ezt a kereskedő végzi el, akkor jó esetben is órák telhetnek még el az ültetésig, ami azt jelenti, mintha semmit se tettünk volna.

Felső kis rajzban a metszlap látható. Piros szaggatott vonal jelzi, hogy egy körülbelül fél kör ívben kell húzódni a végeredménynek. Piros vonalak pedig a metszések helyét mutatják.

            A gyökérmetszés mindig egészséges fehér részig történjen, ez lehetőleg elágazásokban végződjön. A sérülteket távolítsuk el, hajszálgyökereket nem kell piszkálni a ceruza, vagy attól vastagabb gyökereket úgy metsszük meg, hogy a metszlap a gödör aljával párhuzamos legyen.

6.      Alaposan öntözzük be a növényt. Szinte iszapban álljon a fa.

7.      Karózzunk és kötözzünk, hogy a téli erős szelek, ne tudják kimozgatni a növényt.

8.      Kezeljük le a sebeket a fán. Bár elsősorban csak egészséges növényt vásároljunk, de szállításkor, ültetéskor előfordulhat, hogy megsérül. Ezeket sérüléseket éles késsel tisztítsuk meg, és kenjük be méhviasz alapú fasebkezelővel.
9.   Jól válasszuk meg az ültetési mélységet. nem szabad se túl magasan, se túl mélyen ültetni a növényt. A legjobb, ha abba mélységbe ültetjük, ahogy növekedett a faiskolában. Az oltás helye nem kerülhet túl mélyre és túl magasra sem. Általánosságban elmondható, hogy az oltás maximum egy centivel kerülhet a föld fölé, vagy éppen alá.

Megfelelő ültetési mélység

MIT NE TEGYÜNK ÜLTETÉSKOR?

Őszi ültetéskor semmi esetre se metsszük meg a fát, és ezt ne is hagyjuk másnak se. Semmi sem indokolja a tél előtti metszést, csak kárt okozunk vele. Ha netán törött ág lenne a fán, akkor azt természetesen levághatjuk, de ez sem feltétlenül indokolt. Most nem akarom tételesen cáfolni azokat az okokat, amelyekkel a kereskedésekben érvelnek a késő őszi metszés mellett, de higgyétek el, hogy csak kacsák. Komoly szakmai könyvek is óva intenek a késő őszi metszéstől.

MILYEN CSEMETÉT VEGYÜNK?

Korábban már szóltam a szabadgyökerű, konténeres, földlabdás, gyökércsomagolt lehetőségről. Ezek közül a gyökércsomagoltat nem javaslom, azokat sokkal korábban kiszedik a földből, raktárakban tárolják, csomagolják, majd ismét tárolják, és így jut el a fogyasztóhoz. Sokszor hosszú heteket, hónapokat is áll a raktárban, mire földbe kerül, így az eredése is kétségesebb.

Szabadgyökerű között is van két csoport, a suháng (nem HUSÁNG), és a koronás. A suhángot annak javaslom, aki maga szeretné kialakítani a fa koronáját.

Suháng és koronás gyümölcsfa szabvány méretei, és stilizált rajza.

A többiről már korábban részletsebben írtam.

Csak egészséges fát vásároljunk, hacsak nem vagyunk nagy növénybarátok, és esélyt szeretnénk adni a beteg egyedeknek is.

Szép, egészséges gyökér.

Pocokrágás a gyökéren. Na ilyet azért ne vegyünk meg.

A gyökér legyen életerős, ne legyen kiszáradva, tartalmazzon hajszálgyökereket is. A törzs egyenes sérülésmentes, a korona szintén. Koronában kisebb hajtásvégi törések nem okozhatnak problémát. Kártevő, kórokozó jelenlétére utaló jelek ne legyenek a növényen.

    

Szépen sebesedett gyümölcsfa oltási hely. 

Bal felsőn egy szép szabályos koronás gyümölcsfa vázágak elhelyezkedése, jobb felsőn a szabálytalan vázág elhelyezkedés, bal alsón a másodosztályú koronás gyümölcsfa szabályos vázág elhelyezkedése, míg a jobb alsón a másodosztályú szabálytalan elhelyezkedésű korona látható. Legjobb a bal felső, de, ha nagyon muszáj, akkor a jobb alsó is megfelelő választás lehet.

Eredményes gyümölcsfa telepítést kívánok!