Kerti pálmaliliom (Yukka filamentosa) metszése.

A kerti pálmaliliom családi ház kertek és közterek elterjedt dísznövénye virága. Népszerűsége azért nem összevethető az orgonával, vagy más igen közkedvelt cserjével, virággal.  

Igénytelen, hálás növény. Talajra, vízre igénytelen, gond nélkül megél a rossz minőségű homoktalajon a legmelegebb nyári kánikulában akár öntözés nélkül is. Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy jobb talajban, öntözés mellett szebben fejlődik, virághozam egyenletesebb és szebb. Hazánkban teljesen télálló, a legzordabb tartós hidegek sem tesznek benne kárt. A fentiek miatt csak javasolni tudom a kertekbe.

Gondozását sem kell túlzásba vinni, tulajdonképpen mindenféle pátyolgatás nélkül megél a kertben. Amiért mégis érdemes néha beavatkoznunk az életébe az nem más, mint a virághozam. Gondozás nélkül kevesebbet virágzik, metszés hiányában, pedig néhány év alatt csökkenni kezd a virághozam és minőség, majd teljesen el is maradhat. Szűk helyen gyorsabban hagyja abba a virágképződést. Ennek igen egyszerű az oka, hamar kitölti a rendelkezésére álló teret, ezért nem tud több friss tövet fejleszteni. Virágait ugyanis a friss töveken hozza.

Érdemes tehát metszeni. A következőkben ezt mutatom be.

Mint már utaltam rá a virágait csakis új töveken hozza. 

Új tövek az elszáradt mellől kiindulva.

Az elnyílt virágfüzér a tővel együtt elpusztul. Ez a folyamat hosszan elhúzódik. A virág néhány hónap alatt elszárad, de a tő csak fokozatosan hal el, így át tudja adni az energiáit az új töveknek, melyek az elhalt mellett, annak gyökeréből törnek elő.

Felül a haldokló, alul a teljesen elhalt tő. Az alsót teljesen el kell távolítani, míg a felsőből csak a száraz részeket kell kivágni.

Az elszáradt tő komoly fizikai akadályt képez az új hajtásoknak. Ha beszűkült helyen van a növény, akkor a hajtások oldalirányban nem tudnak kitörni a sűrű száraz levélhalom alól, ezért elcsökevényesednek, elpusztulnak.

Teljesen elnyomott pici hajtás. Ha nem szabadítottam volna ki, akkor nyárra teljesen elhalt volna.

Ha mégis áttörné magát, akkor sem tud az új tő megerősödni kiteljesedni, ezért a virágzata is satnyább lesz. Azért, hogy ez ne következzen be közbe kell avatkoznunk. Ragadjunk metszőollót, és távolítsuk el a teljesen elszáradt töveket. Ezt a munkát elég 2-3 évente elvégezni.

Előre szólok nem lesz könnyű munka. A jukka leveleinek csúcsa ugyanis nagyon szúrnak, élei pedig mint a kard pengéi úgy hasítanak. Mindenféleképp védő ruházatban, kesztyűben végezzük.

Hosszú ujjú, dupla falú erősített munkásruhán is ennyire átszúrnak a levelei. 50 tő metszése után így nézett ki az alkarom.

Az elszáradt levelek igen nehezem vághatók, a megfásodott virágszár metszőollóval át sem vágható. A virágszár alatt közvetlenül a föld felett vágható el a régi tő, de ott is csak komoly nehézségek árán, mert a szivacsos, rostos szerkezet igen csak fémálló:) De ez ne vegye el a kedvünket. legyünk elszántak, mert megéri.

Jól alá kell nyúlni a metszőollóval.

Az elhalt tő eltávolítása után az összes száraz levelet szedjük ki a növényből. A már elnyílt, de még el nem halt töveket is pucoljuk ki, szedjük ki a száraz leveleket, és nyírjuk fel az alsó részt.  Majd az egész növény alsó még élő, de már láthatóan sárguló leveleit is vágjuk vissza. Ezek könnyen metszhetők.

Szépen felnyírt és kitisztított tő.

A munka végén egy laza, szellős bokrot kapunk, ahol a növény belseje is kap fényt, így az új tövek könnyen fejlődhetnek.

Metszés előtti és utáni állapot. 

    

   

Méretes növények kora tavaszi metszésekor ügyeljünk arra is, hogy a sündisznók kedvelt telelőhelyei közé tartoznak. Szinte rendszeresen találok bennük sünit, vagy már elhagyott süni fészket. Nagy igyekezetünkbe nehogy belenyúljunk egy alvó példányba.

Elhagyott süni fészek.

A metszés végén keletkezett hulladék leaprítva kitűnő komposzt lazító anyag, vagy akár kerti utak nagyobb növények tövébe takaróanyagként is használható.

Egy nagyobb tőből több zsáknyi anyag kijön.