A hortenzia nemzettség
ógörög eredetű, mely a csésze alakú termésre utal. Hydrangea latin név
felbontva az ógörögre így néz ki hüdór = víz, angeion = edény, azaz vízedény,
vagy vizesdézsa ki, hogy rakja össze a fordítást.
Annabelle
Több mint 40 faja ismert.
Őshazája Kelet,- Délkelet-Ázsiában, Himalájában és Észak,- Dél-Amerikában.
Európába a 18. század végén került Japánból.
Közismertebb fajai,
hazánkban zömében közülük válogathatunk kertészeti árudákban, faiskolákban:
·
Hydrangea
arborescens – Cserjés hortenzia
·
Hydrangea
gracilis – Karcsú hortenzia
·
Hydrangea anomala
– Himalájai hortenzia
·
Hydrangea anomala
ssp. petiolaris – Kúszó hortenzia
Kúszó hortenzia
·
Hydrangea
macrophylla – Kerti hortenzia
·
Hydrangea
paniculata – Bugás hortenzia
H. paniculata 'Vanilla Fraise'
·
Hydrangea
quercifolia – Tölgylevelű hortenzia
·
Hydrangea hirta –
Borzas hortenzia
·
Hydrangea serrata
– Fűrészes levelű hortenzia
H. serrata
Fajokon belül a fajták
száma szinte számtalan. A cikken belül képeken bemutatok néhány értékesebb
fajtát.
A hortenziák többnyire
lombhullatók, ritkán örökzöldek. Felálló szárú, vagy kapaszkodó szárú cserjék.
A fásodott szár kérge gyakran leváló. A hajtás belülről fehér színű bélrésszel
ellátott.
Jól látható a fehér bél.
Leveleik egyszerűek, átellenes, olykor örvös elhelyezkedésűek. Leveleik
széle fűrészes, ritkán karéjos, nyelesek. Virágszínük igen változó, a választék
egyre bővülő, de legtöbbször fehér, kék, zöld, rózsaszín, vagy piros, de
előfordul kétszínű és színváltó is. Apró végálló, hímnős virágai lapos, vagy
gömbös ernyőszerű fürtökben, bugákban vagy sátorvirágzatban nyílnak. Virágzatát
termő és meddő virágok alkotják. A lapos virágzatban a tányér szélén
elhelyezkedők többnyire meddők, ennek a virágzatnak ez adja a különlegességét.
A tányér szélén elhelyezkedő meddő virágok, belül a termő virágok.
Minél nagyobb arányban meddők a virágok, annál dekoratívabb a virágzás.
Termésük 2-5 rekeszű, csúcsán felnyíló, sok magvú apró toktermés. A magvak
kicsik, szárnyasak, vagy szárny nélküliek.
A hortenziák természetes
élőhelyükön erdei aljnövényekként élnek, ez pedig nagyban meghatározza
igényeiket:
·
tápanyagban
gazdag mélyrétegű talaj,
·
üde, vagy nyirkos
a vizet jól tároló, kiszáradásra nem hajlamos talaj,
·
párás levegő,
·
széltől védett
hely,
·
savanyú kémhatás,
egyedül a H. arborescens viseli el a meszes talajt,
·
félárnyékos
terület,
·
extrém fagytól
mentes hely.
Ha a fentiektől eltérő
körülmények közé telepítjük őket, akkor ne várjuk el tőlük az igazi pompát, sőt
minél nagyobb az eltérés annál inkább szenvednek, erősen meszes talajban
ültetést követő néhány hónapon belül elpusztulnak.
H. paniculata 'Lime Light'
Ezért, ha nagyon szeretnénk
hortenziát ültetni, de nem megfelelőek a körülményeink a számukra, akkor:
·
ültessük edénybe,
dézsába, mert ekkor lehetőségünk van folyamatosan mozgatni a növényt, tűző
napkor árnyékba vinni, de a dézsában számára megfelelő hortenzia földet tehetünk,
·
szabadföldben
cseréljünk alatta talajt, legalább egy 0,5 köbméteres ültető gödörbe öntsünk
hortenzia földet, vagy savanyú tőzeget és ebbe ültessük,
·
folyamatosan
savanyítsuk a földjét savanyító hatású műtrágyával, vagy savanyú tőzeg
bekeverésével, öntözővízébe keverjünk citromsavat
·
tűző napra is
kerülhet, de ekkor rendszeres öntözést igényel, vízhiány esetén a levelei
rögtön megégnek, azokat eldobja, virágzása elmarad, vagy csökken,
·
szél ellen
árnyékolnunk, vagy kötöznünk kell,
·
ne mulasszuk el a
folyamatos tápoldatozást,
·
párásítás miatt
nagy kánikulában öntözzük a lombját is.
A hortenziák nagyon hálás
növények, a megfelelő körülményeket és a gondozást meghálálják, gyönyörű és
fajtától függően változatos virágtengerrel ajándékozzák meg a kertészt. Felhasználásuk
igen tág, hisz a kedvezőtlen körülményeket is ki tudjuk küszöbölni, mint, ahogy
arra a fentiekben kitértem. Ültethetők szabadföldbe, dézsába, erkélyre,
teraszra, sőt rövid ideig még világosabb lakásban is díszítenek.
Méretükből
adódóan kisebb helyekre is ültethetők, nagyobb területekre csoportosan ültetve
használhatók. Magasságok 1-2 méter között változik, egyes fajai ettől nagyobbra
nőnek a kerti hortenzia egyes fajtái képesek 3 méterig is felnőni, de a futó
hortenzia léggyökereinek köszönhetően 12 méter magasságig is felkúszik. Ültethetjük
egyesével szoliternek, többedmagával csoportokba, vagy sövénynek. Sövény lehet
egynemű, amikor egy fajtából alakítjuk ki, vagy vegyes több fajtából. Csoportos
telepítéskor legszebb a szabálytalan és több faj, fajta alkotta elegy.
Quick Fire
Érdekesség
Genetikailag kék hortenzia nem létezik. A virágok színe
a talaj kémhatásának függvényében változik. A kerti hortenzia meddő
viráglabdája savanyú (alacsony pH) talajon kék, míg meszes (magas pH) talajon
rózsaszín, pirosas színű. Ha a talaj kémhatása ingadozik, vagy épp változóban
van, akkor előfordul, hogy egyik virág rózsaszín, ellenben a másik már inkább
kékes árnyalatú. Ez a hatás többnyire edényes neveléskor fordul elő. A kék
színt alumíniumszulfát-tartalmú műtrágyával állandósíthatjuk., míg a rózsaszín
szuperfoszfát műtrágya használata mellett marad tartós.
Ennyire kék nincs, ez a szín a kémhatásnak köszönhető. Ő a Nikko Blue fajta
A talaj kémhatása változik, jól jelzi ezt a virág színe, amely rózsaszínből megy át kékbe. Tehát melyik kémhatásból változik a talaj, milyenbe?
Gondozása nem bonyolult,
nem igényel többet, sem kevesebbet, mint más hasonlószőrű növény. Különös
igénye csak a talajban merül ki, de ezt kis odafigyeléssel könnyen
teljesíthetjük számára. Mégis mit tegyünk vele?
1. Ültessük megfelelő körülmények közé. Ha nincs ilyen,
akkor mesterségesen biztosítsuk számára, de erről már fentebb írtam.
2. Öntözzük rendszeresen, de ne álljon vízben a gyökere,
mert az könnyen gyökérfulladáshoz vezet. A sok víz miatt fontos, hogy a talaj
elvezesse a felesleges mennyiséget, ez főként edényes beültetésnél fontos. Az
edény alja mindig legyen lyukas, és alulra kerüljön egy kis drénréteg törött
cserépből, vagy kőből. A kő lehetőleg semleges kémhatású mosott kavics legyen,
az aprított mészkő lúgos kémhatású.
3. Nagy kánikulában naponta többször is kell öntözni,
pláne a dézsás beültetésűeket. Öntözés mellett a lombját is vizezzük párásítás
miatt. Ne féljünk a megégéstől, az amúgy is csak egy útszéli kacsa. Kevés valós
alapja van.
4. Gondoskodjunk a talaj savanyú kémhatásának
megtartásáról. Lúgos kémhatás mellett a levelei eresedni, sárgulni kezdenek.
Figyeljünk ezekre a jelekre.
H. paniculata 'Diamant Rouge'
5. Hatalmas virágtömege erősen elhúzzák a hajtásokat,
ezért kötözni, karózni is szükséges egyes fajtákat.
6. Rendszeresen metsszük. Erről részletesebben itt
olvashattok: http://kertember-kerteszkedj.blogspot.hu/2012/03/hortenzia-metszese.html?showComment=1386588499596#c2945494723769686136
7. Tápoldatozzuk
megfelelő tápanyag pótló szerekkel. Ezek többnyire műtrágyák. A lényeg, hogy
folyamatosan kapjon magas foszfor és kálium tartalmú tápanyagot. Erre a legjobb
a speciálisan a hortenzia számára kifejlesztett műtrágyák, vagy az Osmocote
(11-11-18), vagy a Peters-Professional (10-30-20-MgO-TE). Nem szoktam senkit
sem lebeszélni a szerves trágyákról, de most mégis azt javaslom, hogy velük
csak óvatosan, mivel nehéz kiszámítani a kémhatás változtató hatását. Ha mégis
ilyennel próbálkozunk, akkor legjobb a kereskedelemben megvenni őket
komposztált, vagy szárított formában, mert a csomagolásukon többnyire rajta
szerepel a kémhatásuk, vagy felhasználási instrukciók. Többnyire egyébként
savanyítanak.
Messalina
Gyógyhatása
A cseroki indiánok gyógynövényként használták a
hortenziát. Elsősorban vizelethajtóként, húgyuti betegségek, vesekő, prosztata-megnagyobbodás
kezelésére. Kérgét szív,- és gyomorpanaszok enyhítésére rágták. Sok más
betegségre is jónak tartják, gyulladáscsökkentő, vértisztító,
fájdalomcsillapító, köszvény ellenes hatást is tulajdonítanak neki. Hámozott
hajtásából tea készíthető, de főzve és sütve is fogyasztották őket. Amerikában
hivatalosan elfogadott gyógynövény, a homeopátiás terápiában is felhasználják.
Használata azonban némi cianidtartalma miatt csak ellenőrzött körülmények
mellett ajánlatos.
Kevés betegsége, kártevője
ismert, ezért védelmével nem kell különösebben foglalkozni. levelét a
lisztharmat és foltosságot okozó egyéb gombát támadhatják. A levelét szívogatja
a kétfoltos takácsatka. Levélsárgulást, ér melletti színeződést okoz a meszes
talaj. Ez ellen (klorózis) a meszesség megszüntetése mellett hatásos lehet még
vaskelátos beöntözés is. Ugyanis a túlzottan sok mész gátolja a vas felvételét,
ezért lesz a növény levele sárga, klorózisos.
Tipikus klorózis tünet.
Szaporítása történhet
magvetéssel üveg alá tavasszal március-áprilisban. Fajták a meddő virágok miatt
ritkán érlelnek magot, ezért magvetéssel zömében csak a tiszta fajok
szaporíthatók, de ritkán alkalmazzák, mert magja igen apró, nehezen kezelhető,
kelésük egyenetlen, rendszertelen.
Ellenben nagyon könnyű
dugványról nevelni. A dugványokat május első felében két kifejlett levélpárral
kell megszedni puha, zöld hajtáscsúcsból. Nagyon könnyen gyökeresedik, ezért
gyökereztető por használata sem szükséges.
A nyár végével a hortenzia nem veszti le báját. Őszi lombszíne mellett, a tövön télre fennmaradó elnyílt barna virága is mutatós főként a fehér hótakaró előtt, de a zúzmara is igen széppé tudja varázsolni.
Őszi lombszín.
Elnyílt, megbarnult virágok ősz végén.
Little Lime
Kedves Ferenc Herold!
VálaszTörlésKoszonom az irasat!
Kerem, ha ideje engedi, segitsen nekem nehany dologban.
1. 2 eve vannak kerti hortenziaim, szepen hajtanak, nagy zold koronajuk van, de iden sajnos csak 1-2 viragot hoztak. Tavasszal pedig hortenzia tragyat is kaptak, a helyuket szeretik. Mi lehet a gond?
2. A masik dolog, hogy par hete vettem bugas es annabelle tipusu cserjes hortenziakat. Elegge nyulank egyedek, hogy tudnam besurusiteni oket?
Tovabba kerdesem, hogy mikor es mennyit metszek beloluk,
Valamint telire minden fajtat be kell takarni?
Koszonom elore is valaszat! Szep napot, udv
Solti Linda