2012. február 5., vasárnap

A körte metszése




Mielőtt belevágnék a körte részletes metszésébe, említést kell tenni a fajta sajátosságairól. Korábban az egyik általános metszésről szóló írásomban már említettem a koronaformákat. Nos a körte az egyik olyan gyümölcs, hanem az egyetlen, amelyik oszlopos koronaformát alakít ki. Hajtásai függőlegesen törnek felfelé, fajtától változó erőséggel.

A képen jól látható, hogy a korona eléggé zárt, megnyúlt tojás alakú. Ezt kell majd metszéssel egy kissé megnyitnunk, de nem túlságosan.
Ez a függőleges növekedés nem kedvező számunkra, de az sem lenne kedvező, ha vízszintesen fejlődnének a hajtások. Ezért a metszésnél törekednünk kell arra, hogy a központi tengellyel az oldalágak 30-40 fokos szöget zárjanak be.


A körte növekedése és alanyai
A körtefajtákat öt növekedési csoportba oszthatjuk fel. Ezek a következők:
-          igen gyenge: Nemes Krasszán,
-          gyenge: Vilmos körte, Conference, Giffard vajkörte,
-          közepesen erős: Bosc kobak, Packham’s Triumph, Serres Olivér,
-          erős: Clapp kedveltje, Hardenpont téli vajkörte, Téli esperes,
-          igen erős: Hardy vajkörte, Diel vajkörte, Papkörte.
Már telepítéskor fontos tudnunk, hogy milyen mértre számíthatunk. Egy szűk helyre nyilvánvalóan nem préselünk be egy erős növekedésű Diel vajkörtét. A fajtaválasztás mellett az alanyra is figyeljünk oda.
A körtét hazánkban két fő alanyon szaporítják:
·         Az egyik a magoncalanyok csoportja, ahová a vadkörte-Pyrus pyraster is tartozik. Magonc alanyon az oltványok erős növekedésűek, későbben fordulnak termőre (6-8 év).
  • A másik  a klónalanyok csoportja, melynek képviselője a birs-Cydonia oblonga. A birs alanyon nem mindegyik fajta fejlődik kielégítően, és a birs a meszes talajt sem igazán tűri. Meszes talajon a birs alanyú körte szenved, levelei nekrotikusak lesznek, virágzást követően rosszul kötődik, a megkötött gyümölcs apró korában lehullik, súlyos esetben a hajtások és akár a többéves vesszők is elhalhatnak. Ezen az alanyon a körte sekélyebben gyökeresedik, nagyobb és színesebb terméseket érlel, korábban fordul termőre (4-5 év) gyenge, vagy középerős növekedésűek.


Nekrotikus körtelevél.

Birs alanyra oltott körtefákat négy nagy csoportra osztjuk:
1.      Birs alanyon nem, vagy csak igen gyengén fejlődik a Bosc kobak, Clapp kedveltje. Ezeket a fajtákat ne is vásároljuk meg birs alanyon még akkor se, ha az eladó igyekszik meggyőzni bennünket erről. Ezeket a fajtákat keressük inkább más alanyokon, pl. vadkörte, vagy egyéb újonnan nemesítésbe bevont alanyokon OH alanyokon.
2.      Birsen gyengén fejlődik a Conference, Packham’s Triumph, Vilmos körte, Guyot Gyula. Ezeket a fajtákat birs alanyon csask nagyon kedvező termőhelyi adottságok mellett válasszuk.
3.      Birsen jó a növekedése a Nemes Krasszán, Repulica, Giffard vajkörte.
4.      Birssel igen jó az együttélése a Hardy vajkörte, Serres Olivér, Téli esperes.
Vásárláskor érdemes jól megválasztani az oltványt. Egyaránt legyünk választékosak a nemes és az alany részre.

Körte koronaformái
A gyümölcsfák törzse a gyökérrendszert és a koronát köti össze. A törzs feladata a gyökér által felvett, tárolt, és termelt anyagok továbbítása a koronába, valamint a fa stabilitásának biztosítása, amit a gyökérrel együtt lát el. Szabvány szerint a gyümölcsfák törzsmagassága a következő lehet:
·         bokortörzs 30-50 cm,
·         alacsony törzs 60-80 cm,
·         közepes törzs 90-120 cm,
·         magas törzs 150 cm.
Minél magasabb  a törzs , annál több hátrányt hordoz számunkra. Magas törzs csak nagyon indokolt esetben lehet célszerű. A magas törzs hátrányai:
·         nehezebben és hosszabb idő alatt jutnak a koronába a gyökértől az anyagok,
·         nehezebb a szüret,
·         problémásabb a metszés,
·         növényvédelemhez speciális eszközökre van szükség.
A túlzottan alacsony törzs is problémákat okozhat, gondoljunk csak a földre lógó ágakra, amik a fa alatt közlekedést, és a terület gondozását nehezíti.
A körte koronaformáit két csoportra osztjuk:
·         hagyományos koronaformák és,
·         intenzív koronaformákra.
Az intenzív koronaformák a modern gyümölcstermesztés elvárásainak felelnek meg, míg a hagyományos leginkább a házikertek saját célú gyümölcstermesztésének adnak alapot.
Az alábbi koronaformákat alkalmazzuk a körte termesztésben:
·         ágcsoportos sudaras korona,
·         szórt állású sudaras korona,
·         kombinált korona,
·         természetes bokorfa,
·         termőkaros orsó,
·         Haag-sövény,
·         Hungária-sövény,
·         Palmetta-sövény,
·         Bouché-Thomas-sövény,
·         karcsú orsó.
Sajnos nincs lehetőségem arra, hogy mindegyiket részletesen tárgyaljam, de az évek során sort kerítek rájuk. Hamarosan megjelenik egy külön cikk a gyümölcstermesztésben alkalmazott különféle koronaformákról és azok általános jellemzéséről, leírásáról, kialakításuknak kezdeti lépéseiről. Az alábbiakban a körtetermesztésben jolly jokerként használt koronaforma kialakításáról, és metszéséről fogok írni.



A körte jellemző termőrészei:
A dárda.

 A dárda egyéves termőrész, amely 4-5 centiméteres, vagy ettől rövidebb. Csúcsán vegyes, vagy átmeneti rügy, oldalán fejletlen hajtásrügyek vannak.

A fenti dárda csúcsán az erős vegyes rügy, oldalán a 2 darab fejletlen hajtórügy látható.
Sima termőnyárs.
A termőnyárs olyan 5-15 centiméteres termővessző, melynek csúcsán vegyes, vagy átmeneti rügy, oldalán fejlett hajtórügyek helyezkednek el.
Termőbog, vagy más néven kalács.
A bal oldali képen egy egyszerű termőbog, míg a jobb oldali képen egy öreg összetett termőbogot láthatunk. A jobb oldali megifjításra szorul, amire metszéskor érdemes odafigyelni. Ifjításáról a későbbiekben lesz szó.
A termőbog egy többéves rövid termőrész. A termőbogon jól láthatók a gyümölcskocsányok tapadási helyei. Legértékesebbek az egy,- és kétéves termőbogok.
Minél nagyobb a sima termőnyársak aránya a dárdákkal szemben, valamint, ha egyre több termővessző képződik a kétéves gallyakon annál inkább szükség van a termőrészek ifjító metszésére.
Az általános ismeretek után rátérek a konkrét metszési munkákra. Amit egy külön cikkben mutatok be. 






14 megjegyzés:

  1. Tisztelt Herold Ferenc!

    Érdeklődnék, amit cikkének utolsó sorában említ, a konkrét metszési munkákat, amit egy külön cikkben mutat be, azt hol találom? Hol tudom megnézni és elolvasni?

    Üdvözlettel:
    Sziládi József
    sziladi02@gmail.com

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Jocó!

      Megpróbálom összehozni a cikk folytatását, de nem ígérem meg mostani tavaszra.

      Törlés
  2. Csatlakoznék az előttem szólóhoz: érdekelne a konkrét metszés részletes leírása. :)

    VálaszTörlés
  3. Kedves Kertész úr!
    Jó lenne ha a cikk végén el ugorhatnék a metszés linkjére. Üdv.

    VálaszTörlés
  4. Kedves Emeric Kajec!

    Nem tudom mire gondol? Milyen linkre szeretne eljutni?

    VálaszTörlés
  5. Üdv! Érdeklődnék, hogy vadalanyra oltott fákból( clapp kedveltje, bosch koback, piros vilmos) tudok-e karcsú orsót kialakítani, vagy ne is próbálkozzak, csak gyenge növekedésű alanyból?

    VálaszTörlés
  6. Üdv! Érdekelne a körtelugas,melyik fajták alkalmasak és a metszéséről kaphatnák -e valami információt?Köszönöm szépen !

    VálaszTörlés
  7. Üdv! Érdekelne a körtelugas,melyik fajták alkalmasak és a metszéséről kaphatnák -e valami információt?Köszönöm szépen !

    VálaszTörlés
  8. Kedves Mindenki!

    Találtam egy cikket még a metszésről, ami nekem nagy segítségemre van:
    http://kertember-kerteszkedj.blogspot.hu/2013/02/a-koronaalakitas-altalanos-szabalyai.html

    Üdv.: Jocó

    VálaszTörlés
  9. Árpával érő körtefám van kb 6-7 éves.még sosem virágzott..miért?

    VálaszTörlés
  10. Szeretném kérdezni!2015-n vásároltam a körtefám,tavalyi évben virágzott és nevelt körtét.az idén is ugyan úgy történt van 10 db termés ugyan azon az oldalon.Igen lugas fának alakítottam.A bal oldalon van a termés,a jobb oldalon még nem volt semmi,sem az idén sem tavaly.A kérdés miért???Mit várhatok???

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Kérdező!
      Lugas, vagy sövény?
      Lugast többnyire szőlőből, kiwiből, rózsából stb. alakítanak ki, de nem ritka gyümölcsfából sem. A lugas alatt lehet közlekedni, ellenben a sövény alatt nem. A sövény kétoldali koronaforma.
      A lugas alja többnyire nem terem, de a sövénynek mindkét oldalán kell teremnie. Ha mégsem terem, akkor az többnyire a fényviszonyok miatt van. Képek és gyümölcsfák ismerete nélkül nehéz megmondani az okát, de látatlanba arra tippelek, hogy az egyik oldalát kevés fény éri.
      A virágrügyek indkciójához fényre van szükség. Ha nincs meg a megfelelő mennyiségű és időtartamú fény, akkor elmarad a virágrügy képződés.
      Üdvözlettel:
      Herold Ferenc

      Törlés
    2. Valóban sövényről van szó.A fekvése Keleti-Nyugati irányban van,tehát egész nap éri a napsütés a Déli oldalon!!!Különben köszönöm hogy szánt rám időt.Tisztelettel.

      Törlés
  11. Köszönöm szépen sok fontos infót megtalaltam írásban

    VálaszTörlés