Hasznos információk a növények metszéséről képekkel.

2012. február 4., szombat

Metszés előtti favizsgálat


Igazán eredményes metszéshez nagyon sok mindent tudnunk kellene a fánkról. Ezeket az információkat egy szakavatott, gyakorlott szakember szeme gyorsan összegyűjti és mérlegeli, majd ezek alapján beavatkozik, azaz megmetszi a fát. De ezt egy kezdő kertésztől, vagy hobbi kiskerttulajdonostól senki sem várja el, hacsak Ő saját magától nem. Aki szeretne minél több metszéshez szükséges információt összegyűjteni, ahhoz, hogy eredményesebben végezhesse ezt a munkát,  annak szeretnék segíteni ezzel a cikkel.

Metszés előtt, de már a fa telepítése előtt is nagyon sok hasznos információra van szükségünk. Ezeket egy cikkben nem tudom bemutatni, ezért több írásom is szól ezekről, sőt van olyan, amit az adott növény metszéskor ismertetek. Ezért akinek ideje engedi érdemes elolvasni a metszés általános részével foglalkozó összes cikket.

A metszés felkészülési szakaszát három részre oszthatjuk.

 Az első az elméleti szakasz, amikor könyveket, újságokat, internetet bújva, kutatva megpróbálunk minél több elméleti tudást megszerezni, elsajátítani.  

A második, amikor kimegyünk a növényünkhöz és alaposan szemügyre vesszük, tanulmányozzuk, netán képeket, feljegyzéseket készítünk róla, annak érdekében, hogy minél alaposabban megismerjük.  

A harmadik, amikor mindezt az információt feldolgozzuk, értékeljük, és ez alapján meghatározzuk a szükséges metszési munkát. Egy nagy gyakorlattal és megfelelő tudással rendelkező kertész ezt a három szakaszt képes a helyszínen egybeolvasztva rövid idő alatt elvégezni, és a metszést lebonyolítani. Az elsővel és a harmadikkal most nem foglalkozom, hanem rátérek a helyszíni vizsgálatra. Az alábbi kérdések mentén ismerjük meg fánkat, annak erőnlétét, egészségi állapotát:

Milyen alakú a fa?

A növények genetikai adottságaiknak megfelelően fejlesztenek egy természetes koronaformát. Díszfák esetében ez a koronaforma elfogadható számunkra, sokszor azért ültetjük épp az adott fajtát, mert olyan a koronaformája. Gyümölcsfák esetében azonban ez forma nem mindig megfelelő számunkra, ezért ezt megpróbáljuk metszéssel befolyásolni, netán olyan alanyra oltani, ami törekvéseinket legjobban kielégíti. Egy kis kertbe például gyenge növekedésű alanyra oltunk törpe növekedésű gyümölcsfajt, azért, hogy 8-10 év múlva (amikor a legjobban terem) ne kelljen helyszűke miatt kivágnunk a fát. Legelterjedtebb gyümölcs koronaformák a:

-          gömb, vagy félgömb,

-          katlan,

-          tányér,

-          orsó,

-          sövény

-          vagy a fentiek kombinációja.

Minden gyümölcsfajnak megvan az a koronaformája, amelyik mellett a legoptimálisabb terméshozamra képes.

Házi kertekben ritkán találni meg ezeket a formákat, többnyire inkább valamire hasonlító koronaformát fedezhetünk fel. Ezt a fellelt formát jegyezzük fel. És válaszoljunk az alábbi mellékkérdésekre:

Milyen koronaformát szeretnénk kialakítani a fánkból?

Milyen lenne a szakirodalom szerinti optimális koronaforma?

Az információ birtokában dönthetünk arról, hogy szükséges-e a korona formáján változtató metszést alkalmazni. Csak egy példát említenék. A körték zöme oszlopos növekedésű, ami a termőalapok képzését nem segíti elő, a koronát zárttá teszi, ezért olyan metszést kell alkalmazni, ami egy kicsit nyitottá teszi a koronát.

Mekkora a fa?

Vajon elfér-e a fa a rendelkezésre álló helyen. Mind magasságban, mind szélességben. Ne csak azt nézzük, hogy adott pillanatban hozzá ér-e a ház falához, vagy eléri-e légvezetéket, hanem azt is, hogy néhány év múlva hogyan változik a helyzet.

Az információ birtokában dönthetünk arról, hogy szükséges-e növekedést csökkentő, vagy éppen azt serkentő metszésmódra.

Mennyire sűrű a fa?

Túlzottan tömött korona:

-           levegőtlenné teszi a fát, ami kedvez a betegségek kialakulásának, a kártevők megtelepedésének,

-          megnehezíti a károsítók elleni védelmet,

-          csökken a termőalapok képződése,

-          csökken a benapozódás mértéke, ezáltal ízetlenebbek lesznek a gyümölcsök, nehezebben érnek be a vesszők, rügyek

-          nehezedik a szüret,

-          túlterheltté válhat a fa.

Természetesen a ritka korona sem ideális, ezért meg be kell állítani az optimális egyensúlyt.

Az információ birtokában dönthetünk arról, hogy ritkításra, vagy hajtásképző metszésre van szükségünk.

Milyen a vesszők, fejlettsége, minősége, koronán belüli elhelyezkedése?

 A vesszők lehetnek vékonyak, vastagok, netán túl erősek. Szabályos növekedésűek, csavarodottak, deformálódtak, ritkán laposak. Hosszúak, vagy túl rövidek. Képződhetnek a korona alján, középen, vagy netán a tetején. Fontos, hogy térben hol helyezkednek el, és ott milyen állapotban vannak. Lehet belőlük túl sok, vagy kevés. Mind, mind nagyon fontos információ. A szabálytalan növekedés történhet betegség, szélnyomás, vagy sűrűség miatt. A túlzottan vékony fény,- víz,- tápanyaghiány oka lehet, vagy netán túlterheltség miatt. A túlzottan vastag a túltápláltság, kevés termés, vagy alacsony vesszőképződés miatt lehet. Térbeli elhelyezkedésüket befolyásolhatja a fény, az öregség, a termés eloszlása. Könnyen belátható, hogy minden egyes fontos megállapítás más és más metszési beavatkozást igényel.

Az információ birtokában dönthetünk a metszés erősségéről, irányáról.

Milyen a vesszők irányultsága, szögállása?

A vesszők növekedési irányát nagyon sok tényező határozza meg, de számunkra nem minden irány elfogadható. A korábbi cikkekben már írtam a kihajtás sorrendiségéről, a virágrügyek képződéséről, amit befolyásol a vessző térbeli iránya. Mik ezek a tényezők:

-          fény, árnyék

-          genetikai sajátosság

-          termésképződés

-          kor

-          légmozgás

-          koronasűrűség

-          metszés

Az oszlopos, túlzottan zárt koronaforma kedvezőtlen a gyümölcsösben. Törekednünk kell arra, hogy a hajtások a függőleges tengelyhez képest minimum 30 fokos szöget zárjanak be. Ettől csak nagyobb legyen.  Körtefánál, egyes szilvafajtáknál elfogadható a 30 fok, de baracknál már nagyon kevés.

Az információ birtokában dönthetünk arról, hogy korrigáló metszést kell-e végeznünk. Milyen mértékben és mely részekre terheljük a termést? Szükség van-e a metszés mellett egyéb beavatkozásra pl. vessző lekötésre, súlyozásra.

Milyen arányú a termőrész?

Nagyon fontos, hogy felismerjük a virágrügyet, vagy azt a hajtást, amin a termés képződik. Egy-egy növény metszésének a bemutatásánál mindig nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy bemutassam ezeket. Talán az ifjító metszésnél nem kell figyelembe vennünk a virágok, termőágak mennyiségét, szerkezetét, a többi metszésnél igen. Ezért is kell időt szakítanunk arra, hogy megvizsgáljuk a rügyek típusát, elhelyezkedését, állapotát. Nem kell megszámolnunk őket, de nagyjából, százalékos arányban legyen információnk róluk.

Az információ birtokában dönthetünk a metszés erősségéről, a metszéssel elérni kívánt termés mennyiségéről és minőségéről.

Összefoglalva megállapítható, hogy a fa vizsgálata olyan fontos információkkal szolgál, ami meghatározza a metszés erősségét, irányultságát, milyenségét. Sőt egyes esetekben a kezdeti kitűzött metszési célt is korrigálnunk kell.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése