Metszéselmélet 1.

A legtöbb kerttulajdonos metszés területén is olyan információkat keres, amelyet azonnal és hasznosan tud alkalmazni saját kertjében. Ilyen azonban nincs. Mivel nincs két egyforma kert, két egyforma növény. Ellenben vannak metszési alapelvek, metszési aranyfogások, általános,- és speciális szabályok, és nagyon sok metszést kiegészítő hasznos tevékenység, amelyekből az adott növényre lehet olyan metszési metódust összeállítani, ami arra a növényre hasznos.

A metszési tudásnak két pillére van:

1.      Az elméleti tudás és ismeretek.

2.      A gyakorlati tapasztalatok.

Egyiket sem lehet a közepén kezdeni, büntetlenül átugrani.

Írásaimban abban szeretnék segíteni, hogy minél közelebb vigyem a metszés tudományát a kertészekhez.

Elfogadott tény, hogy szükség van a növényeink metszésére. Igaz ez a gyümölcsfáktól kezdve a díszcserjéken át egészen a fenyőkig.

Nem volt ez mindig így. És akadnak, akik a régmúlt időkre visszatekintve, onnan példákat hozva vonják kétségbe a metszés szükségességét, jótékony hatásait.

Nézzük miért is alakult ez így?

Legfontosabb tényező az ember, a maga folyamatos fejlődési kényszerével, ami tetten érhető a gyümölcstermesztésben is. Több gyümölcstermesztési korszakot, időszakot különböztetek meg, ezek időrendben a következők:

·       Vadon termő gyümölcs

·       Ősi gyümölcstermesztés

·       Háztáji gyümölcstermesztés

·       Nagyüzemi gyümölcstermesztés

·       Intenzív gyümölcstermesztés

·       Futurisztikus, avagy a jövő gyümölcstermesztése

Vadon termő gyümölcs.

Kevés magyarázatot kell hozzá fűzni. Olyan gyümölcsfajokat értünk alattuk, amelyek emberi beavatkozás nélkül léteznek. A természet alkotta, neveli és érleli őket. Például kökény, csipkebogyó, galagonya, szeder stb. Természetesen ma már mindegyiknek van nemesített fajtája.

Metszésre nincs szükségük. Két típusuk van.

1.      Az egyik csoport, amelyik önmagától újul meg, azaz egy-két éves hajtásai elpusztulnak, helyettük minden évben új hajtásokat nevelnek, így biztosítják a folyamatos termésérést.

2.      A másik csoport, amelyik folyamatosan fejlődik, növekedik, terméseit az új és régi részein egyaránt hozza.

Metszőolló és metszés nélküli kor.

Metszés előtti kor.

 Ősi gyümölcstermesztés.

Sokan vagyunk még, akiknek az emlékeiben élnek nagyapáink kertjei, az azokban található hatalmas gyümölcsfák. Tíz méter fölötti körtefák, nyolcméteres almafák, szinte megmászhatatlan dió- és cseresznyefák. Őket egykoron elültették a kertekben, köszönték szépen, jól elvoltak. Évente egyszer kellett velük foglalkozni, amikor ontották a termést magukról. Sok közülük még ma is él koruk meghaladja a 100 évet.

Ezeket a gyümölcsfákat már emberi kéz alkotta. Különféle nemesítési eljárások eredményeként kialakult fajtákról beszélünk. Találni közöttük oltottakat és saját gyökerűeket is. A gyümölcs minősége és mennyisége a nemesítési munkának köszönhetően teljesen eltért a vadgyümölcstől.

Metszeni nem kellett őket. Sőt nagyon gyakori látvány volt, hogy a termés súlya alatt leszakadt ágakat sem távolították el évekig.

Egyszerű metszőollók megjelenése, minimális metszési beavatkozások.

Metszés őskora.

Háztáji gyümölcstermesztés

Ezzel megérkeztünk a mai vidéki, kisvárosi kertekben található gyümölcsfákhoz. Szerencsére még gyakori jelenség a háztáji haszonkert tele gyümölcsfával, de a leépülésük folyamatos. Nagyobb városokban nincs hely a számukra, a városok terjedésével felszámolódnak, a meglévők átalakulnak díszkertté, vagy méretük zsugorodik. A falvakban találhatók magukra maradnak az elvándorlásnak köszönhetően.

Ezek a gyümölcsfák tovább „nemesedtek”, az emberi kéz tovább faragta őket a saját elvárásainak megfelelően. Ízre, színre, méretre, fanagyságra irányuló nemesítésnek köszönhetően a korábbi pár fajta helyett mára több ezer jelent meg, ember legyen a talpán, aki képes a helyes fajtát kiválasztani a saját kertjébe.

Metszés nélkül képesek ugyan teremni, de a termés mennyiségét, minőségét és a termésbiztonságot csak rendszeres metszéssel érhetjük el. Metszés nélkül a fa gyorsan elöregszik, sérülékennyé, termés mennyisége és minősége ingadozóvá válik.

Metszőollók és kisegítő eszközök fejlődésének megindulása, metszés szükségességének elfogadása.

Metszés újkora.

Nagyüzemi gyümölcstermesztés

A népesség növekedésével egyre inkább növekedett a gyümölcsfogyasztás is, ezt tovább emelte a megszűnő háztáji gyümölcstermesztés, így egy állandó és fokozódó vásárlói igény jelentkezett, amit csak nagyüzemi gyümölcstermesztéssel lehetett/lehet kielégíteni. Megjelentek a több száz hektáros egynemű gyümölcsültetvények, amelyeket az akkori tudomány, ismeret alapján tudatosan, tervezetten létesítettek. Alaposan megvizsgálták a talaj- és klímaadottságokat, kiválasztották a speciális fajtákat, ha kellett, újakat nemsítettek, kiválasztották a legmegfelelőbb alanyokat. A telepítéskor nem volt kérdéses a gépesítettség sem, ezért az elérhető gépállományra történt a fizikai telepítés (sor- és tőtávolság).

Nem volt kérdés a metszés sem, rendszeres metszésben részesítették őket, sőt megindultak a metszési kísérletek, kutatások. A ma alkalmazott metszési tudásunk jelentős része ekkor keletkezett, igaz a jelenlegi gyümölcstermesztési technológia új metszési megoldásokat kíván, ezért várhatóan forradalmi megújulás előtt áll a metszés. Erről később.

Hatalmas fejlődés a metszőollók és metszési eszközök terén. Metszés általános elfogadottsága, erőteljes specializálódása. Megjelennek a metszési szakemberek, specialisták.

Metszés aranykora.

Intenzív gyümölcstermesztés

A minőség és a kereslet növekedésével és a profitmaximalizálási törekvéseknek köszönhetően beindult az intenzív gyümölcstermesztés.

Fontossá vált:

·       az egy hektárról realizálható haszon,

·       az egy hektárról leszedhető termés mennyisége,

·       a termésbiztonság,

·       a termésminőség és -állandóság,

A törekvések találkoztak a mezőgazdálkodási technika és technológia fejlődésével, valamint a nemesítés rohamos fejlődésével. A régi fajták új köntöst kaptak (ez nagyjából annyit jelent, hogy kicsit módosítottak a kül- és beltartalmi paramétereiken, valamint új alanyokra oltották őket), illetve teljesen új fajták jelentek meg. Olyan fajták, amelyek halandó ember számára csak fogyasztóként érhetőek el, házikerti telepítésre nem, vagy csak igen ritkán beszerezhetők, de nem is nagy probléma ez, hisz hagyományos termesztésben nagyrészt életképtelenek.

Megjelentek új koronaformák, illetve rég alkalmazott koronaformákat újítottak fel, némileg módosították őket. Új metszési technikákat alkalmaznak, amelyek leginkább a gépesítettség, hatékonyság felé mozdulnak el.

Az új termesztéstechnológiának köszönhetően a gyümölcstermesztés elkezdett elválni a természeti tényezőktől, elkezdődött a termesztési rendszer záródása.

Metszés gépesítettségének fejlődése, a kézi metszés kiszorulása, illetve erőteljes standardizálódása.

Metszés alkonyának kora.

Futurisztikus gyümölcstermesztés

A jövő gyümölcstermesztése, melynek kapui már kinyíltak. A kereslet és minőség tovább erősödik. Az erős fejlődési nyomást két ellentétes hatás eredője tovább gerjeszti, nevezetesen úgy kell növelni a profitot, hogy közben az eladási árak ne, vagy kis mértékben emelkedjenek. 

Hatalmas a tudomány fejlődése, mely eredményeit egyre szélesebb körben alkalmazzák a gyümölcstermesztésben is. A genetika, növényélettan, kémia, robotika, fizika, gépgyártás olyan fejlődésen megy át, amely alapjaiban változtatja meg mindennapi életünket, így a gyümölcstermesztést is.

A zöldségtermesztéshez hasonlóan a gyümölcstermesztés is egyre inkább zárt rendszerré válik, eltávolodik mindennemű természeti elemtől. Ma még nem járunk itt, de lássuk, mi fogja jellemezni a közeljövő gyümölcstermesztését.

·       Megfosztják a növényt az önállóságától. Gyakorlatilag uralják a biológiáját.

·       Tovább specializálódnak a fajták.

·       Új művelésmódok jelennek meg.

·       Kiszorul az emberi munkaerő a termesztésből, helyét az informatika és robottechnológia veszi át.

·       Teljesen zárt rendszerré alakul a termesztés, megszakad a növény és természet kapcsolata.

·       Hidrokultúrás termesztés.

·       Teljesen zárt növényházakban folyik a termesztés.

·       Rövid élettartam, 6-10 évente újratelepítik a gyümölcsöst.

·       Gyors váltás. 2-3 évente akár teljesen más gyümölcsfajra térhetnek át.

·       Azonnali termőre fordulás.

·       Speciális fogyasztói igények kielégítése.

·       Termés minőségének befolyásolása akár fánként.

·       Megszűnik a metszés.

·       Jelentős termésmennyiség emelkedés.

·       Egy fán kevés termés.

·       Termésmennyiség befolyásolása fánként.

Nincs szükség metszőollókra, metszési gépekre. Némi fizikai, mechanikai beavatkozás még elfogadható.

Metszés nélküli kor.