Törpemandula - Prunus tenella metszése

Ráhangolásként néhány mondat.

Ugord át, ha unod a rizsát! J

A növénynek nincs szüksége metszésre.

A növények köszönik szépen jól elvannak az ember nélkül is, legfőképp igaz ez azokra a növényekre, amelyeket nem az ember alkotott, hanem a természet. Az ember által alkotott növényekkel már más a helyzet, mivel őket meghatározott céllal nemesítette és ennek a célnak az elérésben gyakran segítségre van szükségük. Ilyen segítség a metszés.

Minden növényt más és más metszésben kell részesíteni.

Hiába van két ugyanolyan fajú, fajtájú, korú növény, szinte biztos, hogy életük során más hatások érték, netán más céllal telepítették őket, mást várnak el tőlük, ezért nem lehet mindkettőre ugyanazokat a metszési mozdulatokat szabályokat ráhúzni.

Nem mindegy, hogy milyen eszközzel végezzük a metszést.

Szerencsére ma már a kertészeti technika is nagyon fejlett és ez a metszőollók piacán is meglátszik. Ember legyen a talpán, aki eligazodik a sok metszőolló közt. Pedig érdemes erre időt fordítani, mert egy vékony hajtást fejlesztő növényt nem célszerű ugyanazzal az eszközzel nyírni, mint egy erős vastag hajtást növesztőt. Arról nem is szólva, hogy a zöldmetszés eszközei is mások. Sőt gyakran gépesíthetjük is a metszést.

A metszés nem bonyolult folyamat.

Sokan túlmisztifikálják a metszést. Sok függ tőle, el is lehet rontani, sőt egyes növényeket ki is lehet vele pusztítani, de aki veszi a fáradtságot magának és elsajátítja a növényélettan idevonatkozó részeit, valamint a metszés alapjait és a kettő közt meglátja a párhuzamot az bátran, kételyek nélkül foghat metszőollót. Persze a gyakorlat, az igényesség, és növényszeretet sokat lendít a dolgokon.

Felkészülten indulok a csatába:)

Kezdjük az eszközválasztással.

Eddigi cikkeimben erre nem fordítottam kellő figyelmet, pedig fontos mozzanat, pláne a kertészeti technika fejlődésének tükrében.

A törpemandula ugyan kemény fás szárat fejleszt, de csak vékonyakat, nagyon ritka a ceruzavastagságot meghaladó átmérőjű hajtás, rendszeres metszés esetén pedig szinte kizárt. Ha még azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy virágzás után, azaz zöld hajtásos állapotban metszük, tehát nagyon sok vékony hajtást kell átvágnunk, láthatjuk, hogy zömében gyengécske hajtásokat kell metszenünk. 

Nagyjából ennyi méret közül lehet választani.

Ehhez pedig a nyers erőt képviselő metszőollók nem alkalmasak. Olyan eszközt kell választanunk, amely egy mozdulattal gond nélkül vágja át piciny hajtásokat. Kicsi eszköz, éles vékony pengével. Lehet rávágó, vagy mellévágó, de nem lehet csorbult, betört pengéjű. 

Viszont nem lehet túl gyenge sem, mint például egy szüretelő olló, mert tövenként pár alkalommal azért az öreg, száraz, kemény hajtásokat is ki kell vágnunk vele.

Metszőollókról van egy külön cikksorozatom, facebook oldalam ott írok bővebben róluk.

Itt én a képen látható fix nyelű típust választottam. 

A szerencsés nyertes.

Folytassuk a speciális helyzettel.

A képeken látható törpemandula bokor 8 éves, tehát elég fiatal. Rendszeres gondozásban részesül, ami az Ő életét tekintve 2 évente metszést jelent. Telepítése félig-meddig nem megfelelő, mert előtte nagyon közel van a járda, látható, hogy rá is lógnak a hajtásai, esős időben, vagy öntözéskor pedig ráfekszenek a burkolatra.

       

Száraz lombozattal is majdnem a járda feléig belóg.

A virégzás a hajtások végére koncentrálódik.

Mögötte középmagas cserjék nőnek, amelyek már elveszik tőle a helyet, így kénytelen a járda irányába terjeszkedni. Metszéssel korrigálni kell a telepítési problémákat, tehát nem csak a mandulabokrot, hanem a környező növényeket is vissza kell fogni.

A bokor túl sűrű a közepe nem kap napfényt, ezért a virágrügy képződés, és virágzás csak a külső részekre koncentrálódik. Természetesen így sem csúnya. J

És akkor nézzük a törpemandula metszését.

·       A törpemandula lombfakadás előtt virágzik.

·       A törpemandula virágrügyeit előző év őszén képezi az erős, többéves hajtásokon.

·       Virágrügy kialakulásához fényre és egészséges erős növényre van szükség.

·       A virágrügy képződéstől a virágzásig eltelik 5-6 hónap, amelyek kedvezőtlen hatásokat hordoznak magukban (fagy).

A fentiekből sok hasznos információt levonhatunk, de a metszés szempontjából egy igen lényeges;

Augusztustól májusig elvégzett metszés a virághozamot drasztikusan csökkenti.

A fenntartó metszés legjobb időpontja tehát virágzás után néhány héttel, a lombfakadás kellős közepén van. A hangsúly itt is a fenntartó metszésen van, mert részesíthetjük még zöldmetszésben, és ifjító metszésben is, de ezekről nem most, máskor, máshol.

A metszés lépései:

1; A burkolat mellől a földből előtörő hajtásokat távolítottam el tőből. Ennek eredményét a képen látni. Ez a lépés még nem oldotta meg teljesen azt a problémát, hogy a bokor a burkolat egy jelentős részét elfoglalja.

A burkolathoz közel feltörő hajtások eltávolítása után némileg javult a helyzet, de még így is bőven a járdára lóg a bokor.

2; A szomszédos növények fejlődését akadályozó földből előtörő hajtások tőből történő eltávolítása. Így már egy kisebb területet elfoglaló tövet kaptam.

3; Ha az előző két beavatkozás után maradt még beteg hajtás, akkor azokat is eltávolítottam.

Moníliás hajtáselhalás.

4; Kézzel és fejjel betúrtam magam a növény tövének közepébe és onnan szintén tőből eltávolítottam minden olyan hajtást, ami kuszán fejlődött (fekszik a földön, csavarodott, törött), életképtelen (nagyon bezáródott túl sok körülötte az életerős fiatal hajtás, nagyon vékony, gyenge, súlyos betegség jeleit hordozza magán).

5; A megmaradt hajtások közül azokat az ifjú titánokat, amelyek a tavaly szép erősre fejlődtek, de elágazódás rajtuk nagyon magasan fejlődött ki, visszavágtam a földtől mért 40-50 centiméteres magasságban.

         

Hosszú ostorszerűen megnyúlt hajtás elágazódás nélkül. Indokolt az erős visszavágás.

A fenti harmadik képen egy rügy felett néhány milliméterrel metszettem el, ami rendben is van. Gyakran kérdezik tőlem, hogy a metszési tempóm mellett hogyan tudom garantálni a metszési szakkönyvekben leírt metszési felületet. A válasz egyszerű; sehogy.

A nagyközönségnek szóló „szakkönyvek” azt írják, hogy mindig rügy fölött néhány milliméterrel vágjunk, úgy, hogy a metszési felület ferde legyen (mondjuk 45 fokos szöget zárjon be) és a rügytől elfelé lejtsen. Ennek ugye megvan a magyarázata, az elfelé lejtés a nedvesség elvezetése, a néhány milliméteres távolság pedig a beszáradás megelőzése miatt fontos.

Naponta több ezer vágás mellett nincs ideje erre figyelnie az embernek, de a növénynek ez nem is okoz nagy kellemetlenséget. Ha emiatt néhány hajtás nem úgy képződik, ahogy szerettem volna, akkor azt a következő évben úgyis észreveszem és korrigálom.

A „szakkönyvek” mégis azért említik ezt meg, mert jól telik vele a tartalom, valamint hozzáértőbbnek tűnik ezáltal az író. Vagy szimplán csak fontos információnak tartják. Én is leírtam már több cikkemben is, de eddig még sosem volt fő szempont a metszéseim során.

6; Azokat a hajtásokat, amelyeket tavaly a földtől mért 40-50 centiméteres magasságban elvágtam és szép 3-5-ös oldalhajtást fejlesztettek megmetszettem oly módon, hogy az elágazódásokat 10-15 centiméteres csonkra vágtam vissza. Ha az elágazódások között voltak gyenge, vagy elszáradt hajtások, akkor azokat levágtam.

  

Tavalyi metszés eredményeként kifejlődött 3-4 új hajtást 10-15 centisre visszavágtam.

7; Az olyan idei hajtásoknak, amelyek nagy lendületet vettek a kitavaszodás óta és elérték 20-30 centis magasságot és szép erősek, csak a tetejüket csíptem vissza.

Visszacsípett fiatal hajtáscsúcs.

Így alakult ki a képen látható bokor. Szívesen megmutatnám, hogy miként reagál a növény a hasonló metszésre, de az idő kerekét nem tudom előre forgatni. Viszont, ha elérünk addig, akkor majd a nyár derekán készítek friss képeket és csatolom ehhez a cikkhez.

  

Ilyen lett.

De mit várhatunk el a metszés hatásaként?

-          Erős hajtásnövekedést. Mivel a tő közepe is megfelelő fényt kap, ezért onnan is, és az erősen visszavágott erős hajtásokról is friss új hajtások törnek elő.

-          Ha erős, egészséges a mandula bokrunk, és ezt még öntözéssel, tápanyaggal is megtámogatjuk, akkor előfordul, hogy olyan tömegű és ütemű lesz az új hajtásnövekmény, hogy érdemes lesz egy zöldmetszésben is részesíteni július közepén. Ezzel további elágazódásokra sarkalljuk a növényt, amin újabb virágrügyek fognak képződni.

-          A sok fénynek, és az új hajtásoknak köszönhetően ősszel sok új virágrügy képződik.

-          Pár évig folytatva a fenti metszést egy erőteljesen megújított törpemandulából is csupa virágzó bokrot nevelhetünk.