Tavaszi hagymás virágok gondozása

Március első felében az ősszel ültetett hagymás virágok már intenzív növekedési szakaszban vannak. A krókuszok nyílnak, a korai nárciszok bimbóban vannak, a tulipánok szépen növekednek, a jácintok pedig terpeszkedésbe kezdtek a talaj szintjében, látni a virágaik csúcsát.

Ahhoz, hogy minden ilyen szépen alakuljon, az előző évben kellett megdolgoznunk. Tavasszal már nem tudjuk befolyásolni a dolgok menetét, csak várni a virágzást.

Tél végén a metszések miatt sok kertben megfordulok, és ha már ott járok, többnyire tartunk egy kis kertszemlét a gazdával. Sok a látnivaló, de a legtöbb kérdést mégis a hagymás virágokkal kapcsolatban kapom. Legnagyobb probléma, hogy a tavaly még oly szép virágfoltnak hűlt helye, vagy erősen hiányos.

Mitől van ez?

Mit tehetünk, hogy ne járjunk így?

A kérdés egyszerű, a válasz viszont összetett.

Röviden a következőt tehetjük:

-          Ne tapossuk azokat a felületeket, ahová hagymás virágokat ültettünk!

-          Óvjuk meg a talajlakó kártevőktől a virághagymákat!

-          Na adjunk életteret a pocoknak!

-          Öntözzük a hagymás virágokat!

-          Lássuk el őket tápanyaggal!

-          Védjük őket a károsítóktól!

-          Ültessünk időben!

-          Védjük őket a hektikus időjárás káros hatásaitól!

-          Neveljük meg a kutyát!

-          3-5 évente ültessük át őket!

-          Fogadjuk el, hogy a modern, szupernemesített hagymások érzékenyek, elöregednek, elpusztulnak!

-          Rendszeresen pótoljuk a hiányokat!

Nagyjából ennyi. Tegyük a szívünkre a kezünket! A fentiek hány százalékát végezzük el a hagymás virágainknál? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a sok tulipán, nárcisz, jácint stb. gondozás nélkül is évről évre megajándékoz bennünket virágpompájával. Régen ez még igaz is volt, de akkor még a piros és citromsárga tulipánon kívül kevés más színt ismertünk. Nárciszból is csak a kis narancssárga koronást. A mai választék már teljesen más, szebb, nagyobb és igényesebb.

Nézzük a részleteket!

Ne tapossuk azokat a felületeket, ahová hagymás virágokat ültettünk!

Mivel az életük jelentős részét a talajban, láthatatlanul töltik, ezért gyakran megfeledkezünk róluk, így könnyű szívvel lépdelünk azokon a felületeken, amelyek alatt meghúzódnak. Ezzel indokolatlanul megtömörítjük a talajt felettük, sőt megtörjük a hajtáscsúcsukat, mivel a tél kezdetén ők már fejlődésbe kezdenek.

Építkezés során megtaposott hagymás virágágy.

Keményre taposott talajból nehezen bújó tulipán.

Óvjuk meg őket a talajlakó kártevőktől!

Sajnos a drótférgek, pajorok és fonálférgek kedvelt csemegéi a földben lévő hagymák. Hatványozottan igaz ez annak a fényében, hogy több évig egy helyben maradnak a hagymák, így még a legvaksibb, leglassúbb jószág is megtalálja őket.

Ez ellen ültetéskor tudunk a leghatékonyabban védekezni. A hagymák köré szórjunk talajfertőtlenítő szert.

Ne adjunk életteret a pocoknak!

Nem elég, hogy a talajlakó kártevők kedvenc csemegéi, még a pocok is rajong értük. Fagy- és hómentes időben kevés vizet zavar a pocok, viszont a téli eleségszegény időszakban szívesen keresi fel a talajban megbúvó hagymákat. Amúgy is behúzódik a pocok az enyhe talajba, sekély járatokat alakít ki főként olyan helyeken, ahol a talaj felülete még plusz takaróanyaggal is fedett. Ilyen lehet például, amikor fenyőággal stb. takarjuk a hagymás ágyakat.

Öntözzük a hagymás virágokat!

Nagy hátrányuk a hagymás virágoknak, hogy az év jelentős időszakát a talajba húzódva töltik. Itt nem látjuk őket, nem tudjuk, hogy mi történik velük. Amikor pedig a föld felszíne fölé bújnak, akkor pedig még hűvös az idő, nem ritkák az éjszakai fagyok, viszonylag gyakrabban hullik csapadék, vagy éppen reggelente párás minden. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy meg sem fordul a fejünkben, hogy szomjaznak. Pedig nem ritka ez náluk. A földben megbúvó hagymájuknak köszönhetően a víz- és tápanyagszegény időszakokat is képesek úgy átvészelni, hogy a lombozatukon, virágukon csak az avatott kertész szeme veszi észre a kedvezőtlen változásokat.

Van egy nagyon fontos időszak, amikor a szűkös energiaforrások komoly kihatással járnak a hagymások életére, ez pedig az új hagyma képződésének, fejlődésének időszaka.

A csatolt rajzon és a fényképeken jól látható egy hagyma életciklusa. Az öreg hagyma elhal, átadja helyét egy újnak. Ha ebbe a folyamatba - ami nagyjából áprilistól júliusig tart - valami hiba csúszik, akkor oda a jövő évi virágzás. A célunk az kell legyen, hogy az új hagyma nagyobb, erősebb és egészségesebb legyen. Azaz virágzás után ne engedjük vetőmagot nevelni, törjük ki a virágszárat, és a lombot tartsuk a lehető legtovább életbe, egészségbe. A lombozat termeli ugyanis azt a tápanyagot, amitől a hagyma hízik.

Van azonban az új hagyma képződésének egy kellemetlen mellékkövetkezménye. Az új mindig a régi alatt képződik, így pár centivel az alá is kerül. Pár év alatt olyan mélységekbe jut le a növény hagymája, hogy onnan már nagyon nehezen ér fel. Mire felér, a hagymában raktározott tartalék tápanyagok elfogynak, az új levelek későn tudnak friss tápanyaggal szolgálni a virágképződéshez, így az akár el is maradhat, de mindenféleképp gyengébb, satnyább lesz. Ezért is célszerű 3-4 évente felszedni, majd újra ültetni a hagymásokat.

Adjunk nekik tápanyagot!

Gyakorlatilag erről az előző pontban már írtam. Nehéz szétválasztani a vízutánpótlástól. Olyan mennyiségű és minőségű tápanyagforrást kell biztosítanunk, amely biztosítja az új hagyma képződést, és vele párhuzamosan a lombosodást, virágzást. Fontos megjegyezni, hogy a tápanyagok mozgása változó sebességgel történik a talajban, ezért azok kijuttatásának időpontja is igen fontos. Ne akkor adjuk, amikor már baj van, hanem előzzük meg a tápanyaghiány kialakulását. Nitrogént még a tél végén, illetve a tavasz derekán juttassunk ki, komplexebb műtrágyákat pedig ősszel.

Még egy megszívlelendő tanács: Erősen támogatom a szerves trágyák alkalmazását, de azt tudni kell, hogy a talajlakó kártevők is örülnek ennek. Ha a talaj szerves anyagban szegény, és mi a hagymás virágokat rendszeresen szervestrágyázzuk, akkor a pajorok, drótférgek, fonálférgek hadát vonjuk a hagymák köré, amelyek így terített asztalként szolgálnak az előbbi élőlényeknek.

Mi akkor a megoldás?

A hagymák ültetésekor kell nagy mennyiségű érett-komposztált szervestrágyát adni talajfertőtlenítő szer kombinálásával.

Védjük őket a károsítóktól!

Ezt az igen fontos momentumot is több helyen érintettem már, ami azt bizonyítja, hogy nagy az összefüggés a pontok között. Ismernünk kell hát mindegyik előnyös és előnytelen hatását, és így komplexen kell használnunk. őket.

A talajban élő károsítók (pajorok, fonálférgek, drótférgek) ellen nem könnyű védekezni, gyakorlatilag az ültetéssel egyidőben van erre módunk, lehetőségünk.

A talaj feletti károsítók ellen már könnyebb védekeznünk. Legjobb a megelőzés, ami annyit jelent, hogy:

-          Olyan helyre ültetjük a növényeket, ahol jól érzik magukat.

-          Olyankor ültetjük őket, amikor kell.

-          Csak egészséges hagymát ültessünk.

-          Ültetés után is gondoskodjunk arról, hogy az életkörülményeik ne változzanak (pl. nem vágjuk ki a ciklámen feje fölül a fenyőfát, vagy épp fordítva: nem ültetünk a tulipán fölé sűrű bokorrendszert).

-          Erősítjük a szervezetüket (ellátjuk őket tápanyaggal, vízzel).

-          Megkíméljük őket a fizikai behatásoktól (taposás, kutya, macska).

Ha a megelőzés ellenére mégis támadnának a károsítók, akkor növényvédőszeres permetezéssel tudunk beavatkozni. Ehhez szakember segítségét kérjük.

Ültessünk időben!

Borzasztóan fontos. Hagymás, gumós, hagymagumós növények ültetési ideje két alkalommal van.

-          A tavasszal nyílókat nyár végén, ősz elején ültetjük.

-          A nyáron nyílókat tavasszal ültetjük.

Ebben a cikkben a tavasszal nyílókról írok, ezért a nyár végi, ősz eleji ültetési időpont igen fontos.

A hagyma ültetésének pillanatában nyugvó állapotban van, de mire elérkezik a tél, addigra a talajban aktív fejlődésbe kell kezdenie, le kell gyökeresednie, meg kell indulnia a hajtáscsúcs fejlődésének, belső fontos biokémiai differenciálódásokon kell átesnie. Ha ezek nem történnek meg, vagy késve, vagy csak részben, akkor több lehetőség adódik:

-          Elhal a növény.

-          Nagyon késve kezd el kihajtani, a virágzása a nyárba húzódik, az új hagyma kialakulása nem tud befejeződni.

-          Elmarad a virágzás.

Ezért a hagymának legkésőbb október 15-ig talajba kell kerülnie.

Mi van, ha mégsem?

Ne essünk kétségbe, ne dobjuk ki a hagymát, hanem késve ugyan, de ültessük el, viszont talajtakarással biztosítsunk a hagymának minél tovább pozitív hőfokot a fejlődéshez.

Védjük őket az extrém időjárás káros hatásaitól!

Mivel a talajban vannak, ezért három tényező jöhet szóba.

·       Az egyik a nagyon hideg. Rövid ideig tartó mínusz 10 fok alatti hőmérséklet károsíthatja a hagymát

·       A másik a tartós hideg. Nem túl extra, de tartósan fennálló és a hagymát elérő fagy is káros a növényre.

·       A harmadik a tocsogó talaj, azaz a talaj túlnedvesedése. A hagyma körül pangó víz megfojtja a növényt.

Hideg ellen talajtakarással tudunk hatékonyan védekezni, de vigyázzunk, hogy ne vigyük túlzásba, mert az évszakhoz mért enyhe hőfokú talaj idő előtti növekedésre sarkallja a növényt, és akkor éri el a hajtáscsúcs a föld felszínét, amikor még javában tombol a tél.

A pangó víz ellen a felszíni vízelvezetéssel, illetve az ültetési hely gondos megválasztásával tudunk védekezni. Eleve ne ültessük pangó vizes, erősen agyagos kötött talajba őket.

Neveljük meg a kutyát!

Nem tudom az okát, de a kutyusok nagyon szeretik a tulipánhagymákat. Ha túl sekélyen ültetjük a tulipánt, akkor a kutyus megérzi a hagyma illatát, és képes kiásni, majd megcsócsálni őket.

Persze a cím csalfa, mert ez ellen nem lehet a kutyákat megnevelni.

Új felfedezésem, hogy a cicák viszont a krókuszok fűszerű leveleit rágcsálják meg.

Gondolom, mindkét jelenség mögött valamilyen élettani hiány húzódhat meg.

3-5 évente ültessük át a hagymákat!

Erről már volt szó a fentiekben. Mivel évente új hagymákat nevelnek, és az új hagymák a régiek alatt fejlődnek ki, ezért évről-évre egyre mélyebbre kerül a hagyma, mígnem elér egy olyan mélységet, ahonnan már nehezen, vagy egyáltalán nem tud a felszínre törni. Ezt elkerülendő 3-5 évente szedjük fel a hagymákat és ültessük át őket. A talajuntság elkerülése miatt nem árt, ha nem ugyanarra a területre helyezzük vissza a hagymákat.

Fogadjuk el, hogy ezek a mai modern fajták érzékenyebbek!

A színre, virágméretre, illatra történő nemesítésnek megvan az ára. Egyre érzékenyebbekké válnak a növények, így óhatatlan, hogy egy-egy kedvezőtlen hatást nem vészelnek át, mint békebeli társaik, hanem elpusztulnak.

De sebaj, ismét meg tudjuk őket vásárolni.

Rendszeresen pótoljuk a hiányokat!

Minden szaktudásunk és gondoskodásunk ellenére is előfordulnak pusztulások, keletkeznek hiányok. Ezek pont arra jók, hogy évről-évre kipróbálhassunk új fajtákat, változatosabbá tehessük kertünket új növények vásárlásával, ültetésével.