CIROK

Napjainkban az aszályra hajlamos területeken a cirok termesztése mindinkább a kukorica alternatívájaként kerül napirendre, aminek számos oka van. A cirok termesztése nem új a magyar termelők számára, hiszen a 30-40 évvel ezelőtt jelentős területen termesztették, viszont a rendszerváltozás után a területe jelentősen, közel 60%-kal csökkent. Az elmúlt időszakban évről- évre ismét egyre nő a cirokkal bevetett terület nagysága, ami az idén várhatóan 17-19.000 ha lesz.

A cirok egy afrikai eredetű növény, ami a Fűfélék családjába tartozik. Jelenleg a világon az 5. legnagyobb területen termesztett gabonaféle.

Tájképi elemnek sem utolsó. Fáradt sofőr szemeknek is nyugtató látvány nyújt egy ilyen egységes cirokföld.

Öt különböző típusú cirkot termesztenek, amelyek felhasználása sokrétű:
• szemes (emberi fogyasztás, állati takarmány, bioethanol előállítás)
• siló (állati takarmányozás)
• cukor (emberi fogyasztás, bioethanol előállítás)
• biomassza (biogáz előállítás)
• szudáni fű (állati takarmányozás, biogáz előállítás)

További jellemzője, hogy:
• GMO mentes
• glutén mentes
• gyakorlatilag toxin mentes
• gyakorlatilag tannin mentes
• a szemes cirok beltartalma hasonló a kukoricáéhoz, de kedvezőbb az aminosav- összetétele, illetve 1-3%-kal magasabb a fehérjetartalma

Kiemelkedő szárazságtűréssel rendelkezik, egységnyi mennyiségű szárazanyag előállításához kb. 50%-kal kevesebb vizet használ fel, mint a kukorica. Az elmúlt évek egyértelműen bizonyították, hogy ugyanazon a termőhelyen aszályos körülmények között a cirok termése, legalább 10-15%-kal meghaladta a kukoricáét.

További előnye, hogy nem igényel olyan intenzitású növényvédelmet, tápanyag- visszapótlást, mint a kukorica. Kevésbé érzékeny a terület minőségére, olyan helyeken is eredményesen termeszthető, ahol egyéb kultúrák egy átlagos évben nem, vagy csak alig termelnek nyereséget.

További speciális felhasználási területe a vadásztársaságok, ahol a vadföldbe vetett szokásos kultúrák helyett egyre többen választják a cirkot, mert a tapasztalatok alapján az egyik legjobb megoldást kínálja a vadak számára ezeken a területeken.

A cirok az alternatív növények táborába tartozik, azaz könnyen beilleszthető a vetésváltásba, növeli a növénytermesztés diverzitását és mindezek mellett bővíti, vagy adott esetben kiegészíti a széles körben elterjedt felhasználási irányokat, lehetőségeket.

A magyarországi viszonyok tekintetében az alternatív növények közül a cirok kiemelkedő szereppel bírhat, hiszen kedvező növénytermesztési sajátosságaik mellett olyan speciális felhasználási lehetőségeket rejt (lásd fenti felsorolás), amelyek indokolttá teszik a hosszú távú gondolkodást.

Egyik legígéretesebb felhasználási területe a funkcionális élelmiszerek előállítása. A cirkot már régóta használják a humántáplálkozásban.

A funkcionális élelmiszerek olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek élettanilag kedvező hatású komponenseket tartalmaznak, erősítik a szervezet védekező mechanizmusait, csökkentik a betegségek kialakulásának kockázatát, továbbá javítják a fizikai állapotot.

Az étkezési célú növénytermesztés egyik fontos értékmérő mutatója a nyersfehérje-tartalom. A napjainkban köztermesztésben lévő fajták esetében a nyersfehérje-tartalom a cirok esetében 11–13%. Az étkezési búza nyersfehérje-tartalma 12–14% körül alakul, de ebben az esetben fontos kiemelni annak összetételét is, ugyanis a nyersfehérjének átlagosan 26–30%-a a nedves sikér, vagyis a vízoldhatatlan fehérjeváz, ami gliadinokból és gluteninekből épül fel. A gliadinok mennyisége a búzalisztben meghatározó, ugyanis adott esetben komoly egészségügyi kockázatok hordozója lehet.

 A humántáplálkozás ezen vonatkozásában, mint funkcionális élelmiszer, kiemelkedő szerepe lehet a szemes ciroknak. Számos szakirodalomban találkozhatunk annak megállapításával, miszerint ezek a növények nem tartalmaznak glutént. Ezen ismeretek fényében a cirok alapú élelmiszerek alapvető fontosságúak lehetnek a gluténmenetes, vagy csökkentett gluténtartalmú étrend kialakításában.

Termése, magja különböző érettségi fázisokban.