A sárgabarack metszési
idejéről különböző vélemények fogalmazódtak meg szakemberek és hobbikertészek
körében. Bár ez utóbbi csoport inkább a szakemberek indoklásai alapján vált két
csoportra. Mai napig erősen tartja magát az a vélemény, hogy kajszibarackot
csak nyár végén augusztusban szabad metszeni, mivel akkor a legkisebb a
kockázata annak, hogy a fa életére oly veszélyes gutaütés megfertőzze a
növényt. Ezt a nézetet azonban megfigyelésekkel, kísérletekkel nem tudták
alátámasztani, ezért bátran elvethetjük ezt a nézetet. Metszésünk idejét ne ez
határozza meg, hanem a fa növekedésre gyakorolt hatása.
A megfigyelések alapján
nyár közepéig bármikor metszhetünk de:
·
a tavaszi
fejlődés megindulásával, rügyfakadás után a fa ellenállósága kialakul a
betegségekkel szemben, tehát ilyenkor vállaljuk a legkisebb kockázatot a
sebzéseken keresztüli fertőződésnek,
·
a metszés
következtében fokozódó hajtásnövekedés hatással van a fa növekedésére, tehát
minél több hajtás képződik, annál kevésbé tud a fa erőteljesen növekedni, ami
nem utolsó szempont az erős növekedésű fajtáknál
·
nagy mennyiségű
termés prognosztizálásakor (késői fagyok elmúltával is sok életképes virág),
csökkentenünk kell a fa terhelését, nem szabad hagyni, hogy egyik évben
szakadásig teremjen, a másik évben pedig itt-ott néhány szemet,
·
virágzás utáni
metszés a hajtások növekedését is módosítja azáltal, hogy a fejlődésükhöz újabb
inspirációt kapnak, növekedésük újra beindul a záródó termőnyársak ismét
kifakadnak másodnövedéket hoznak, ami kedvezőtlenül sűríti a koronát.
A fentiek alapján indokolt
a kora tavaszi metszés.
Szintén a szakirodalomban
szerepel egy kora nyári metszési időpont, aminek azt a hatást tulajdonítják,
hogy az utána képződött termőrészek fagyállóbbak, ezt azonban szintén nem
sikerült minden kétséget kizáróan igazolni. Azokon a helyeken azonban érdemes a
kora nyári metszést alkalmazni, ahol az évenkénti termésingadozás jelentős. A
másodlagos növedékek ugyanis segítenek kiegyensúlyozni ezt az ingadozást,
növelik az évenkénti termésbiztonságot.
Van továbbá egy olyan
kialakult vélemény is, mely szerint a sárgabarackot nem kell metszeni. Ez igaz
is lehet házi kertekben, problémamentesen fejlődött fákon. De, amint gond adóik
(betegség, terméshullás, csökkenő termésmennyiség), abban a pillanatban megbánjuk,
hogy hosszú-hosszú éveken át nem nyúltunk a fához.
Nem könnyű tehát
eldönteni, hogy mikor is metszük a sárgabarackfánkat. Itt is igaz az a mondat,
mint minden más metszendő növényre, mielőtt belefogunk alaposan ismerjük meg a
növényt, annak igényeit, és hangoljuk össze az elvárásainkkal.
Általánosságban a kora
tavaszi időpontot javaslom a metszés idejének.
A fa termőegyensúlyának
fenntartásában nagy szerepe van a metszésnek, ezért sem javaslom, hogy több
évre metszetlenül hagyjuk a fákat. A termőegyensúly három évre kiterjedő munkát
összesítő fogalom. Azaz:
·
optimális
terméshozás mellett olyan mennyiségű és minőségű hajtásnövekedés zajlik, ami
eredményezi
·
új termőrész kialakulását,
a termőrészeken képződnek a következő év
·
termőrügyei, és
mindezen növekedés, termésérés mellett
·
tartaléktápanyag
halmozódik fel a fában, ami biztosítja a hosszú távú életképességet.
A fagykár évében a fa
keveset, vagy egyáltalán nem terem, ami azzal jár, hogy kiemelkedően nagy számú
termőrész és termőrügy képződik a fán. Ezekből a következő évben dömpingtermésre
számíthatunk, ami túlterheltté teszi fát, így nem tud kellő energiát fordítani
a termőrészek képzésére, így a következő esztendő termésínséget hoz. Így indul
be az a folyamat a sárgabarackfán, amit alternanciának, azaz hullámzó
termésproduktumnak is nevezhetnénk. Az erre amúgy is hajlamos kajszi fát a
termőegyensúly kialakításával tudjuk egyensúly közeli állapotba hozni.
Kajszibarack életszakaszai
1. A
termőfelület gyors növekedése. A
telepítés utáni első évben a fa egyrészt alkalmazkodik az új környezetéhez, másrészt
gyökeret ver, azaz a gyökérképződésre koncentrál. Ebben az évben a
hajtásnövekedés nagyon csekély mértékű. A második évtől kezdődően indul be a
hajtásnövekedés, mely az évek múlásával egyre nagyobb méreteket ölt. Kezdetben
a leghosszabb hajtások fél-egy métert nőhetnek egy évben, azonban, ha a
rövidebb oldalhajtások meghaladják az évi 60 centis produktumot, akkor az már
kedvezőtlen a fára nézve, mert a későbbi termőegyensúly borulásához vezet. A
korona tréfogat a hatodik évbe eléri 42-45 köbmétert. A vázágak ekkor már
kialakultak, rajtuk termőgallyak, és mintegy 1500 termőnyárs képződik. A
negyedik évtől megjelenik a termés is, ami segít a túlzott vegetatív növekedés
csökkentésében.
2. Termőkor. Jelentősebb termést a 6. évtől produkál. Ekkor csökken
a vegetatív növekedés üteme, 50 centit meghaladó mértékben már csak a
vezérhajtások képesek fejlődni. A korona térfogat növekedése 10 évben éri el a
csúcsát, ettől kezdve csökkenő ütemben növekszik. Megjelennek a gyűrűs
termőnyársak, és az elágazódó termő gallyacskák. A jelentős termés húzó
hatásának köszönhetően, az ágak lehajlanak a korona szétterül.
3. Termőegyensúly. A bő termés időszakát a helyes termőegyensúly
fenntartásával tudjuk minél tovább fenntartani. A metszéssel, és az azt
kiegészítő eljárásokkal küszöbölhetjük ki, hogy a termésingadozás
bekövetkezzen, a termőfelület csökkenjen.
4. Felkopaszodás. Minden igyekezetünk ellenére is be fog következni a
fa felkopaszodása, ami a fás szárú növények természetes velejárója. A termés a
lombkorona egyre külsőbb részére tolódik ki, a fa közepe kopasszá válik. A
kedvezőtlen körülmények azonban meggyorsíthatják ezt a folyamatot, ami így
gyorsan káros méretűvé válhat. Ilyen kedvezőtlen tényező lehet, a fagykár, a
gombás betegségek, az egyenlőtlen terméseloszlás, a vegetatív növekedési
problémák.
5. A
termőfelület felújulása. Önmagától is
bekövetkező folyamat. A felkopaszodott részeken a termőgallyak elhalnak.
Helyükön fattyúhajtások fejlődnek. Ezekről könnyen megújítható a fa, de túlzott
mértékű megjelenésük kedvezőtlenül besűríti a koronát.
6. Csökkenő
termések kora. Beavatkozásunk nélkül
az önmegújítás ellenére is elérkezik az az idő, amikor csökken, hektikussá
válik a termésképzés. Nem képződik megfelelő termőképlet a fán. A fa
elöregszik, ifjításra, vagy vágásra vár.
A fenti folyamatláncot tudjuk
metszéssel és azt kiegészítő helyes gondozással széthúzni, a fa életét
meghosszabbítani, és össztermésmennyiséget növelni.
A kajszibarack termőrészei.
Termőnyársak. Ezek
a kajszibarack legfontosabb termőrészei. Az alábbi termőnyársakat különböztetjük
meg:
·
teljes, ez a
típus a legértékesebb, mert hajtórügy és virágrügy is képződik rajta,
·
kihagyó,
·
spontán,
·
kopasz,
·
tövises,
·
fattyú,
·
gyűrűs.
Termővessző.
A vesszőn főképp
hajtórügyek alakulnak ki, de alanytól és külső tényezőktől függően virágrüggyel
is berakódhat.
Termőgally.
Többéves termőrész,
melynek termő részei mindig egyévesek és többnyire termőnyársak. Általában
hosszúvesszőből alakul ki. Élettartama 5-6 év, pontosabban e kor fölött
produktivitása csökken, ezért érdemes lecserélni őket.
Termőgallyacska.
Lényegében termőgally, de
attól sokkal kisebb, tömzsibb.
Sajnos nincs mindegyikről
fényképem, de idővel pótlom a hiányosságot.
A kajszibarack koronaformái:
·
metszetlen
természetes koronaforma, többsudaras, lapított koronaforma, melyen az
ágemeletek egyértelműen beazonosíthatók,
·
vázakorona sudár
nélküli ritka korona,
·
zárt felületű
gömb korona a kajszifák legelterjedtebb koronaformája, melyben a sudár szerepét
3-4 vázága veszi át,
·
kombinált korona
egy olyan sudaras koronaforma, melyben két egymástól jól elkülönülő ágcsoportot
alakítunk ki, az ágcsoportok közti távolság 0,8-1 méter,
·
termőkaros orsó
hasonlít a kombinált koronához, de itt az ágcsoportok száma nem limitált,
·
vályúkorona az
őszibaracknál megismert katlan korona sárgabarackra alkalmazott fajtája, főként
nagyüzemi gyümölcstermesztésben alkalmazzák, mert metszése, és gyümölcsszedése
gépesíthető,
·
sövényformák
nagyüzemi gyümölcstermesztés kedvelt koronaformái.
Nagyon hasznos volt számomra, köszönöm!
VálaszTörlésIsten áldjon!
Igazán megtisztel. Köszönöm szépen.
TörlésÖrülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, köszi!
VálaszTörlésA lefagyot gajvégeket mikor kell eltávolítani ? Többnyire a gajvégek olyan 40-50cm.,de akad tőböl elfagyott galyak is ! Köszönöm !
VálaszTörlésKedves Vojtech!
TörlésBiztos, hogy lefagyott? Nem is volt idén tavaszi fagy. Nem inkább az ágelhalásos (gutaütés) betegség fertőzte meg? Bármelyik is legyen, az elhalt ágvégeket most kell lemetszeni, úgy, hogy egy 2-3 centis élő részt is vágjon le vele.
Üdvözlettel:
Ferenc
Nagvonhasznos írás
Törlésnagyon jó szaktanács
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésÜdv kb 6éves sosem metszet kajszi barack fàt szeretnék metszeni nagyobb àgakat is amitől nem férünk mikor csinaljam ősszel vagy tavasszal???
VálaszTörlésÜdv,
VálaszTörlésvan egy sárgabarackfánk, melyet tavasszal megmetszettek. Középen két főág is volt, melyet kivágtak (női kar vastagságú volt már mind a kettő). Ezután egy picit kihajtott néhol az ágak végein, de már az is leszáradt róla. Nem tudom hány éves lehetett a fa, mivel úgy vettük a házat 5 éve, de már akkor is bőven termett.
Az lenne a kérdésem, hogy magához fog-e még térni jövőre a fa, vagy jól gondolom, hogy "hőgutát" kapott és nem lett volna szabad a két vastag ágát kivágni és így kiszáradt??
Köszönöm válaszát,
üdv Gál Szilvia
próbálkozom én is hogy szép termő fám legyen,formálom a fát de van az agakon sok sok pici hajtás azzal mit csináljak, hagyjam vagy vágjam.
VálaszTörlésköszönettel hirt gábor
Kedves Gábor!
TörlésNagyon nem mindegy, hogy mennyi és milyen sok-sok pici hajtás van. Ha csak a sárgabarackra jellemző mennyiségben van a fán, akkor annak örülni kell, mert bőven lesz termés, ha viszont az ágelhalást is okozó betegségre reagálva hoz egyre több apró hajtást a fa, akkor az nem jó dolog.
Nem tudok mit mondani, javasolni úgy, hogy nem látom a fát, legalább fényképen. Próbáljon meg küldeni a kertember@gmail.com címre több képet a fáról, azok alapján megpróbálok segíteni.
Üdvözlettel:
tök jó holnap küldöm köszönöm hirt gábor
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésSzámomra nem derült ki mindezekböl, hogy a fa milyen idös korától lehet a metszést elkezdeni. Lehet, hogy csak figyelmetlenül olvastam? Köszönöm.
VálaszTörlésNem emlékszem, hogy írtam-e erről a cikkben. Most nincs időm átolvasni, de; mindig a cél határozza meg. Ha kevés a hely, és nem nőhet szabadon a fa, akkor már az ültetés évében mehet a metszés. Ha viszont szabadon nőhet a fa, akkor csak 3. évtől célszerű elkezdeni, addig alakítgatja magát. De, ha igazán szép, ellenőrzött körülmények között növő fát szeretnénk, és van is némi affinitásunk a metszéshez, akkor szintén a telepítés évében javaslom elkezdeni a metszését. Az igazán gondozott fákat én évente kétszer metszem. A zöldmetszést sem hagyom ki.
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésSzeretném megkérdezni, hogy a nagyon magasra nőtt hajtásokat hogyan fékezhetem meg egy négy éves kajszinál. Visszavághatom e őket nyáron, hogy megakadályozzam a csonkosodást.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlésÖrülök, hogy e hasznos oldalra bukkantam. Nagyon köszönöm a cikkeket! István.
VálaszTörlésKOSZONOM A METSZESI VELEMENYEKET MINDENKITOL TANULHATUNK MI KEZDOK
VálaszTörlésHa egy picivel több időm lenne... Sokkal több információt oszthatnék meg. Azért igyekszem. :)
TörlésSokHASZNOS tanács mlndenkinek jó
VálaszTörlés