Hasznos információk a növények metszéséről képekkel.

2011. január 2., vasárnap

A metszésről általában.

A fák életciklusára két fázis jellemző. Az egyik fázis a megtermékenyüléstől a csírázásig tart, ezt más néven heterotróf fázisnak hívjuk, a másik a csírázástól a megtermékenyülésig tart, ezt autotróf fázisnak is hívjuk. Nagyon leegyszerűsítve két fő fázis van, az egyik a mag fázisa, a másik a fejlődés fázisa. A fák fejlődésük során több lényeges állomáson haladnak át, ahol válaszutak elé érkeznek. Ezen utak közti választás folyamatáról keveset tudunk. A tudósok azt feltételezik, hogy ha elindul egy fejlődési láncolat, akkor az egy kényszerpálya mentén halad végig, egyik folyamat a másikból ered láncreakció szerűen. Egyszer kell bekapcsolni, és a program automatikusan lefut. Ebbe a külső környezeti tényezők erőteljesen beleszólhatnak, így az ember befolyásolni tudja az egyes szakaszokat, pl. a metszéssel.
Növényeink életében legjelentősebb metszési munkálatokat nyugalmi állapotukban végezzük. A nagy mennyiségű ágeltávolítás ugyanis ekkor okozza a legkisebb traumát. De mi is ez a nyugalmi állapot? A növények növekedése, fejlődése nem folyamatos, azt hosszabb-rövidebb nyugalmi periódusok szakítják meg. Hazánkban élő növényeket a kedvezőtlen hőmérséklet, vagy a víz hiánya kényszerítheti nyugalomra. Mivel évről-évre ki vannak téve ezeknek a kedvezőtlen külső tényezőknek, ezért annak átvészelésére alkalmas szerveket fejlesztenek ki (magvak, rügyek, gumók, hagymák, rizómák stb.). Ezekben a szervekben a légzés kivételével az élettevékenység szünetel, azaz nyugalmi állapotban vannak. Ez az állapot azonban megszűnik, visszaáll az aktív életállapot, ha a külső környezeti tényezők kedvezőre fordulnak. A rügyek, a kambium, és a raktározó szervek esetében a tavasz érkezése adja meg a jelet. E jel előtt, vagy e körül kell nekünk a metszési munkákat elvégezni.
A metszés szó hallatán legtöbbünk fejében a gyümölcsfák képe jelenik meg, amivel nincs is különösebb probléma. Gyümölcsfáink metszése nagyon fontos feladat, mert termése gazdasági hasznot hoz. A gazdasági hasznon felül napjaink élelmiszer mizériája közepette egyre jelentősebb a saját célú friss fogyasztásra történő termesztés is. A saját kertben termett gyümölcs minőségével legalább tisztában vagyunk.
A gyümölcsfák mellett azonban dísznövényeinknek is nagy szükségük van a rendszeres metszésre. Természetesen minden növény megél metszés nélkül, de a kertekbe telepített növényeket jól körülhatárolt céllal ültetjük, és e célok eléréséhez zömében segítségre van szükség.
Milyen célok is ezek a teljesség igénye nélkül:
  • gazdasági haszon,
  • élelem előállítás,
  • térhatárolás,
  • virágpompa,
  • virágméret, 
  • bőséges termés (vagy a madarak miatt, vagy a szép termés miatt),
  • szabályozott növekedési forma (ezt rengeteg dolog indokolhatja),
  • irányított növekedés stb.
Nos, a metszéssel gyorsabban elérhetjük a célunkat növényeinkkel és egyúttal tartósabbá is tehetjük azokat. Mondanom sem kell, hogy a metszés mellett más gondozási munkákra is szükség van, de ezekre most nem térnék ki. Ha a metszés szükségességének a tényét elfogadjuk, akkor ideje, hogy felkészüljünk rá, mert itt az ideje.
Mit tegyünk?
1, Vegyük számba, hogy milyen növényeink vannak. Szerencsések azok, akik tisztában vannak saját növényállományukkal, netán már évek óta metszik is őket, így profi módon tudják, hogy mit is kell tenniük. Tapasztalatim alapján ők vannak kevesebben, az átlag kerttulajdonos nem ennyire felkészült és ez így is van rendjén. Mit is kellene tudni? Erre akár egy táblázatot is készíthetünk, melybe az alábbi oszlopcímek kerülhetnek:
  • Magyar név. Nagyon jó lenne, ha a kertészeti magyar nevet sikerülne beírni ide, a népi név gyakran megtévesztő, egy növényt húsznál több névvel is illetjük. Nem mindegy, hogy tulipánfáról, vagy liliomfáról beszélünk. Ezeket rendre keverik a hétköznapokban. Vagy az aranyeső, és az aranyvessző. A felhozott példák annyira tipikus hibák és a növények között is olyan óriási a különbség, hogy egy téves metszéssel komoly kárt tehetünk bennük. A növények beazonosításában segítek, ha kapok róluk képeket.
  • Latin név. Még jobb lenne, ha latin nevet is sikerülne megtalálni, mert abból a fajtát is láthatjuk. Sokszor egy-egy fajon belül a fajták metszése nagyon eltérő lehet. Ennek megtalálásában is segítek.
  • A növény kora, elhelyezkedése a kertben. Erre azért lehet szükség, mert egy kertben több helyen is lehet ugyanaz a növény, így könnyebb lesz a következő évben a beazonosítás.
  • Rövid értékelés (pl. Két éve telepítettem a kerítés mellé. Sajnos a kutyus szaladgáló nyomvonala mellett van, ezért az egyik oldalán rendszeresen ágtörések, vannak, de itt a kerítés miatt amúgy sem tud szépen fejlődni. A másik oldalán erősen fejlődik, tavaly már virágzott is, 6 erős hajtással, valamint 8 kisebb tőhajtással rendelkezik stb. Szóval azt kellene leírni, amit az ember szabad szemmel lát, ez nekem is segítség lehet, ha esetleg tanácsot kértek tőlem, hogy mi legyen a növénnyel.
  • A metszés ideje. A növény ismeretében erre a későbbiekben kaptok választ.
  • A metszési feladat. Szintén a későbbiekben tárgyalom.
Nagyjából ennyi az oszlopcímek. A sorokba, pedig szépen egymás alá jönnek a növénynevek.
Aki rendelkezik elegendő idővel az írásba is foglalhatja ezeket az adatokat, aki nem az próbálja meg fejben tartani őket. Nekem van egy GONDOZÁSI KÉZIKÖNYVEM, aminek a metszés az egyik fejezete. Ebben a fejezetben tartom nyilván a növényeim metszését.
Metszés nyilvántartási adatlap
Ezt a kézikönyvet arra fejlesztettem ki, hogy felületes szakmai ismeretekkel rendelkező, de lelkes a kertjüket önállóan gondozni akaró kerttulajdonosok is boldoguljanak a saját kertjükkel, úgy, hogy az ne csak egy munka, hanem örömet, megnyugvást nyújtó sikereket, eredményeket hozó kikapcsolódás legyen. Ezt a kézikönyvet sok éve fejlesztgetem. Megírása egy-egy kertre hosszadalmas folyamat, ezért egészében nem teszem közszemlére. Ha valakit konkrétan érdekelne, szívesen adok róla bővebb felvilágosítást. A honlapomon is találni róla egy általános összefoglaló szöveget.
A képen a kézikönyvben található oldalakból szerkesztettem össze egy bemutató lapot.
2, Meghatározzuk, hogy melyik növényt mikor kell metszeni. Erre a későbbiek során választ fogtok kapni a szövegeimből, de csak akkor, ha tudjátok, hogy melyik növénynek mi a kertészeti neve. Be kell, mutatkozzatok egymásnak.
3, Kell a cél. Miért telepítettétek azt a növényt. Mit akartok tőle, mit tegyen? Virágozzon sok kicsit, vagy kevesebbet, de nagyokat, hozzon nagy hajtásokat, sűrűn takarjon stb. Úgy vélem pár szóban mindenki meg tudja fogalmazni, hogy mit szeretne a növényétől.
4, Elő kell készíteni a szerszámokat. Metszőolló, fűrész, létra, ágvágó olló, gereblye, vasvilla, gyűjtőedény, zsák, talicska, ha van, akkor motoros fűrész, ágaprító. Tudni kell, hogy mi lesz a levágott ágak sorsa, de mindenen részletesen végig fogunk menni. Be kell szerezni a fogyóeszközöket úgy mint: kötözők, fasebkezelő, kesztyű, gyűjtőzsák.
És ha mindez megvan, akkor már csak várnunk kell a megfelelő pillanatot.
Mielőtt továbbmennénk, szeretnék részletesebben írni a metszés melléktermékéről, a levágott ágakról. Ezt, is mint a többi kertben keletkező szerves maradékot a kerttulajdonosok többsége hulladékként kezeli, és nyűgnek tekinti. Belátom, hogy a települések komfortosodásával a zöldhulladék eltüntetése nem egyszerű feladat. A települések fejlődéséhez szükség van minden szabad területre, így a kertek mérete zsugorodik. Az a pici terület, ami a ház felépítése után marad arra is kevés, hogy kertet létesítsünk rajta, egyéb dolgok tárolására, mint pl. a szerves melléktermékek meg pláne. A metszési nyesedékkel több dolgot is kezdhetünk:
  • ledaráljuk, és talajtakarásra használjuk,
  • ledaráljuk és komposztáljuk,
  • felaprítjuk, és tüzelőanyagként hasznosítjuk,
  • komposztáló oldalfalát alakítjuk ki belőle,
  • elszállítatjuk,
  • ha engedélyezett a kerti hulladékok tüzelése, akkor eltüzeljük.

Fejszével felaprított gallyak.

 Mondanom se kell, hogy a legrosszabb, amit tehetünk az az, hogy eltüzeljük a kerti hulladékkal. Ezt követi az, ha elszállítatjuk. Ha az elszállítás komposztálóba történik, akkor hasznosan járunk el, de ebben az esetben is felesleges költségekbe verjük magunkat, ha a hulladéklerakóba kerül, akkor nagyon pazarló módszert választottunk. A másik négy megoldás pozitív eredménnyel jár.
A felaprítás tüzelőanyagnak helyben történő hasznosulást eredményez, amivel a fűtési számlánkat is csökkentjük. Az én kertemből kikerülő metszési nyesedéket közel két hónapig tudom gyújtósnak használni. Nem kell papírt, vagy különféle gyújtósokat használni. Felaprítás történhet kézzel, vagy géppel is. Én fejszével aprítom megfelelő nagyságúra a gallyakat, ekkor 35-50 cm-es darabok keletkeznek. De van már gép is, ami viszont 4-8 cm-es darabokra aprít. Biztos többen mondják, hogy ez a hasznosítási mód is szennyezi a levegőt. Adott pillanatban még igazuk is lehet, mivel füstöl CO2-t ereget a levegőbe. De mégsem ez az a füst, ami a légszennyezés mértékét emeli, mert olyan széndioxid szabadul fel, amit a növény az előző évben (években) – attól függően, hogy éppen hány éves hajtást égetünk el - kiszűrt a szennyezett levegőből. És ezt mindaddig megteszi, amíg él, tehát általa csak körforgásban van a széndioxid. Ellenben az olaj, szén, gáz, amik égetésével olyan szennyezőanyag, és olyan mennyiségben szabadul fel, amit a természet nem bír mind újból megkötni.

Géppel aprított gally.
Komposztáló oldalfalát is szoktam kialakítani a gallyakból. A kereskedelemben kapható komposztáló edények többségénél alkalmasabb. Ezek az edények gyakran műanyagból készülnek, túl zártak, a bontást végző élőlények nehezen jutnak beléjük, levegőtlenek, így nem az optimális folyamatok indulnak be bennük, hanem a bűzös rothadásé. A gallyakat földbe leszúrt cövekek közé illesztem be, és mindig csak olyan magasságba építem ki amit a komposztálandó anyag mennyisége megkíván. Az így kialakult oldalfalak mind az élőlények, mind a levegő számára átjárhatók, sőt a hasznos élőnyék számára még élő, és búvóhelyet is biztosítanak. Néhány év alatt maguk is komposztálódnak.
Utolsónak maradt a gépi darálás. Ez a gép apró darabokra vágjak, szaggatja az ágakat, ami nagyszerűen használható talajtakarásra. Ma már nagyon elterjedt módja ez a cserjeágyak, virágágyak, fatövek takarásának. Tehetősebbek fenyőkéreggel, még a szegényebb kertgazdák vegyes aprítékkal takarnak. Ha túl sok ilyen anyagunk lenne, akkor ez az apríték közvetlenül mehet a komposztálóba is. Nagyon jól lazítja a nedvesebb anyagokat, mint pl. a fűnyesedéket, hullott gyümölcsöt.
Mindenkinek azt javaslom, hogy saját maga hasznosítsa a nyesedéket. Ne tekintse tehernek ezt a sok mindenre kiválóan használható anyagot.

Következik: A metszés alapjai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése