Tél végi lemosó permetezés

Mielőtt belevágnák fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem vagyok a permetezések híve, de belátom szükségességét bizonyos esetekben. Zöldségkertemben próbálom ötvözni a biogazdálkodást, az egyszerű fogásokkal és a vegyszerekkel. Vannak olyan zöldségek, amik csak rövid időszakban hajlandóak teremni nálam, ilyen pl. az uborka, aminél a csapadék és a meleg hatására támadó kórokozók gyors pusztulást idéznek elő. Úgy próbálom ezt vegyszerek nélkül megoldani, hogy többszörösét vetem annak, mint amennyire szükségem lenne, így 1-2 szedéssel betakarítom és fel is dolgozom azt a mennyiséget, amit betegségek nélkül egyébként 6-10 szedéssel takaríthatnék be. Másrészt igyekszem szakaszosan vetni, de a nyári másodvetést a meleg miatt már virágzás előtt támadja a betegség, így arról nagy termésre nem számíthatok. Persze tudom, hogy ehhez nagyobb kertre van szükség, szerencsére nekem ez megvan. Azért tettem ezt a kis kitérőt, hogy a vegyszerpártiak ne kövezzenek meg egy-két későbbi kijelentésem miatt.

A tél végi lemosó permetezést (nem véletlenül hangsúlyozom a tél végit, hiszen újabban már őszi lemosásról is beszélhetünk, de erről majd ősszel) már évszázadok óta alkalmazzák a kertészek. Tulajdonképpen a gyümölcsfa növényvédelem alapvető elemének tekintették. Sokan ma is vallják, hogy egy eredményes lemosó permetezéssel az egész évi növényvédelmet tehetjük hatékonyabbá. Ez részben igaz is. De az elmúlt néhány évtizedben akkorát változott, főként hatékonyabb lett a növényvédelem, hogy egyes betegségek ellen vegetációs időben olyan hatékonyan védekezhetünk, hogy szükségtelen miattuk lemosó permetezés. Mi is változott?

·         Folyamatos kutatásoknak, tanulmányozásoknak köszönhetően alaposan megismertük a károsítókat, egyszóval kiismertük gyenge pontjait.

·         Új, igen hatékony növényvédő szereket fejlesztettek ki, amik sokszor annyira specifikusak, hogy csak egy károsítóra hatnak.

·         Mivel megismertük a károsítókat, és könnyen előre jelezni és követni tudjuk a környezet változásait (csapadék, hőmérséklet, szél, fény), ezért időben tudjuk, hogy mikor fertőznek, károsítanak. Így időben tudunk beavatkozni, elegendő a kevesebb növényvédő szer is.

·         Leporoltuk a biogazdálkodási tapasztalatokat, sőt új irányzat a holisztikus növénytermesztés is szárnyait bontogatja.

·         A növényvédő szer kijuttatásban is átütő újítások láttak napvilágot. Ezeknek köszönhetően pontosabban tudunk „célba lőni” azaz a károsítóhoz pontosabban tudjuk a szert eljuttatni, ebből és a hatékonyabb porlasztásnak köszönhetően kevesebb szert kell kijuttatni.

Szükség is van a fejlesztésekre hiszen:

·         Egyre több élelmiszert kell előállítanunk a növekvő emberiség számára.

·         Az élelmiszer biztonsági szempontok szigorodásával egyre kevesebb növényvédő szer maradhat a terményekben. Sajnos ezt sokszor kijátsszák, elbagatellizálják.

·         Mindig új károsítók jelennek meg, amik ellen új harcokat kell megvívnunk.

·         Drágulnak az élelmiszer előállítás költségei, így ahol lehet olcsóbbítani kell. A növényvédő szer árak a gyógyszerekhez hasonlóan a csillagokban vannak, ezért nem mindegy, hogy 1, vagy 0,5 literből oldjuk meg a védekezést.

A lemosó permetezés melletti legnagyobb érv, hogy a fák nyugalmi állapota miatt (nincs levél, virág, termés stb.) olyan töménységben használhatjuk a vegyszereket, amik egyébként jelentősen károsítanák a növényt (pl. leégetik a levelét), valamint a növényen szorgoskodó hasznos élőlényeket sem pusztítjuk, mivel még ők is inaktívak. További érv, hogy egyes károsítókat olyan hatékonyan gyéríthetünk, hogy vegetációs károsítása lényegesen kisebb mértékű lehet. És vannak olyan kártevők, amelyekkel ma sem nagyon bírunk, ezért minden eszközt meg kell ragadnunk, ami számukat gyéríti. Ilyen a piros gyümölcsfa takácsatka, és a körte levélbolha.

Ellenérvként lehet említeni a fentieket, amik azt támasztják alá, hogy lemosó permetezés nélkül is eredményesen védekezhetünk vegetációs időszakban.

Mikor javasolt a lemosó permetezés elvégzése?

·         ha év közben nem tudunk rendszeresen védekezni a károsítók ellen (a rendszeres védekezés alatt értek minden olyan beavatkozást, ami a károsító ellen hat, legyen az vegyi, biológia, agrotechnikai)

·         ha előző évben komoly fertőzés lépett fel a gyümölcsfáinkon főként tafrina, monília, atka, körte levélbolha, tűzelhalás, ágelhalás)

·         ha nem vagyunk elég felkészültek a szakszerű és irányzott kártevők elleni védekezésre (nincs szakismeretünk, anyagilag megterhelő a sok vegyszert megvásárolni, nincs időnk rendszeresen védekezni, fizikai teher a kezelés elvégzése, nincs segítségünk), egyszóval bármi, ami korlátozhat bennünket az eredményes védekezésben,

·         ha a gyümölcsfáink közelében elhanyagolt gyümölcsös, vagy kert van, ez ugyani s a betegségek melegágya, hiába védekezünk lelkiismeretesen, ha a szomszédból folyamatosan fertőzés érkezik

A tél végi lemosó permetezés menete:

1.      Végezzük el a metszést. Fontos, hogy metszés után kerüljön sor a lemosó permetezésre mert a metszési munkák során. Egyrészt nagyon fontos információkat gyűjtünk arról, hogy milyen betegségek nyomai, illetve kártevők vannak a fán. Másrészt metszés során kell elvégeznünk a nagyobb sebek, sérülések kitisztítását. Harmadrészt a lemosó permetezést nagy dózissal kell végeznünk, ezért sok vegyszer kerül a fára, amiből egy későbbi metszés során bizony sokat magunkba vehetünk.

2.      Zárjuk le a metszési sebeket, a kitisztított sebeket, sérüléseket. Ezt fasebkezelő paszta egyszerű ecsetes felkenésével tehetjük meg. Fontos tudnunk, hogy a lemosó permetezés nem véd ezeknek a sebeknek a későbbi elfertőződése ellen.

3.      Válasszuk ki a lemosó permetezéshez szükséges szert. Ebben a cikk későbbi része nyújt további segítséget.

4.      Készítsük elő a permetezéshez szükséges eszközöket, főként a permetező gépre van szükség. Végezzünk üzempróbát, ah szükséges cseréljünk tömítéseket.

5.      Végezzük el a permetezést.

A tél végi lemosó permetezés legjobb ideje a téli fagyok elmúltával, a metszési, fatisztogatási, sebkezelési munkák végeztével közvetlenül a rügy fakadása előtt van. Ekkor a rügy pikkelyei már fellazulnak, ezzel megnyílik az út a vegyszeres folyadék rügypikkelyek alá bejutása előtt. Ilyenkor a kórokozók spórái és a kártevők telelő alakjai (pl. tojások) már megkezdték élettevékenységüket, ezért kevésbé védettek a vegyszerek károsító hatásai ellen. A hasznos szervezetek azonban még nem éledtek fel, így bennük nem okozunk károkat.

Mivel permetezzünk?

Kereskedelmi forgalomban nagyon sok olyan növényvédő szer kapható, ami alkalmas lemosó permetezésre. Mindenki másra esküszik, ezért a hozzánk legközelebbi gazdaboltban nyílván olyan szert kapunk, ami az eladó hitvallásának megfelel. A következő néhány sorban röviden megpróbálok tájékoztatást adni az alkalmas szer kiválasztására.

Mint korábban már említettem, a metszés során nagyon fontos információkhoz jutunk a gyümölcsfáinkkal kapcsolatban. Olyan kontaktus teremtődik ember és gyümölcsfa között, amire az év során többet nem lesz példa. Ezért a fa ki is használja ezt a lehetőséget és folyamatosan beszél hozzánk, nekünk már csak ki kell nyitnunk a szemünket, belső fülünket, és lelkünket ahhoz, hogy megértsük.

·         Milyen az erőnléte?

·         Mennyi termésre számíthatunk?

·         Milyen az egészségi állapota?

·         Milyen károsítók nyomai vannak rajta, amik ellen védekeznünk kell?

Nekünk a lemosó permetszer kiválasztásához az utolsó a fontos.

Réztartalmú szerekkel a kórokozó gombák, baktériumok ellen védekezhetünk eredményesen. FONTOS! Kivétel a lisztharmat. Tehát, ha metszéskor érzékeljük, vagy tudjuk, hogy előző évben komoly fertőződés volt:

Almatermésűeknél baktériumos és gombás ágelhalás, tűzelhalás, varasodás és egyéb gombabetegségekből.

Csonthéjasoknál baktériumos és gombás ágelhalás, meggy, cseresznye, szilva, kajszi esetén monília, levéllyukacsosodás és egyéb levélbetegségekből.

Bogyós gyümölcsűeknél a málna és szeder didimellás, leptoszfériás vesszőbetegségekből.

Héjas gyümölcsűeknél a baktériumos levél- és termésbetegségeknél.

Olajtartalmú szerekkel a rovar- és atkakártevők ellen tudunk eredményesen védekezni. Tehát, ha az előző években erős levéltetű, pajzstetű, vértetű, levélbolha, atka fertőzést volt, vagy metszéskor észleljük ezeknek a jelenlétét, akkor olajtartalmú lemosó szerrel védekezzünk.

Kéntartalmú szerek a fent már említett lisztharmat ellen nyújt védelmet.

Kombinált hatóanyagú szerek egyszerre nyújtanak védelmet a gomba, baktérium, rovar és atkakártevők ellen.

Ezek után adódik a kérdés, hogy mért nem használunk kombi szereket. Ezek minden ellen védelmet nyújtanak? Azért mert:

·         ha csak egyfajta károsító ellen kell védekezni, akkor feleslegesen terheljük a környezetet egyéb vegyszerekkel,

·         a kombi szerekben gyakran az egyik károsító csoport elleni védelem hátrányára kerül be a másik elleni védelem, tehát kisebb hatóanyagú a réz alkotóelem, így a gombák ellen kevésbé véd, holott előfordul, hogy nekünk pont erre lenne szükségünk,

·         a kombi szerek drágábbak, ezért feleslegesen is költhetjük a pénzünket.

Érzem a sorok közt feszülő ismételt kérdést. Honnan tudja egy laikus kertész, hogy milyen károsítók vannak a fáin? Nos a korábban metszésekről írt cikkekben próbáltam a betegségekre, kártevőkre is kitérni, pontosabban azokra a részeikre, amiket így télen felismerhetünk. Ezeket visszakeresve könnyebben fel tudják ismerni, hogy a gyümölcsfákon milyen károsítók vannak most jelen. Ez nyújt némi támpontot. Aki pedig bizonytalan, annak azt tudom tanácsolni, hogy forduljon szakemberhez, de én is szívesen segítek, ha küld róla fényképet.

Néhány gyakorlati tanács a permetezés elvégzéséhez.

Mint a neve is tartalmazza lemosó permetezés, tehát ne sajnáljuk a vegyszert. Folyjék a fán a vegyszer. Hisz ez a lényege, hogy olyan mennyiségben és töménységben tudjuk ilyenkor a fára juttatni, hogy azt nem károsítja. Mert különben nyáron a fa levelét égetné le az ilyen mennyiség és dózis. Hogy ez mit jelent? 0-5 éves fa 2-3 liter, 5-10 éves fa 4-5 liter, 10-15 éves fa 6-8 liter, 15-20 éves fa 10-12 liter, 20 év felett a koronarendszer nagyságától függően (cseresznye sokkal nagyobb, mint pl. az alma) 12-20 liter permetlére van szükség.

Ha a fa alatt van az őszi lomb, akkor arra is permetezzünk. Ott is szunnyad sok károsító.

A kezelést szigorúan rügypattanás előtt be kell fejezni. Rügypattanás után a vegyszer már károsíthatja a rügyet, virágot.

ha vannak nagyobb repedések, odúk, lukak a fán, akkor oda célirányosan permetezzünk be.

Ne sajnáljuk rá az időt. Mindenhol alaposan permetezzünk, ne legyenek száraz kéregfelületek. Aki lusta ne gondolja azt, hogy töményebb szer kijuttatással időt spórolhat meg. Tévhit. Kisebb hibát követünk el akkor, ha hígabb szerrel, de alaposan permetezünk, mintha töménnyel, de hiányosan.

A lemosó szer vegyszer. Bánjunk tehát vele így, vegyük fel a védőeszközöket, a munka után pedig alaposan mosakodjunk meg.

Lemosó permetezést mindig a metszés után végezzük el.

Alaposan olvassuk el a növényvédő szer csomagoláson található használati, és óvórendszabályi, védelmi információkat, és ezeket tartsuk is be.