Igazán eredményes
metszéshez nagyon sok mindent tudnunk kellene a fánkról. Ezeket az
információkat egy szakavatott, gyakorlott szakember szeme gyorsan összegyűjti
és mérlegeli, majd ezek alapján beavatkozik, azaz megmetszi a fát. De ezt egy
kezdő kertésztől, vagy hobbi kiskerttulajdonostól senki sem várja el, hacsak Ő
saját magától nem. Aki szeretne minél több metszéshez szükséges információt
összegyűjteni, ahhoz, hogy eredményesebben végezhesse ezt a munkát, annak szeretnék segíteni ezzel a cikkel.
Metszés előtt, de már a fa
telepítése előtt is nagyon sok hasznos információra van szükségünk. Ezeket egy
cikkben nem tudom bemutatni, ezért több írásom is szól ezekről, sőt van olyan,
amit az adott növény metszéskor ismertetek. Ezért akinek ideje engedi érdemes
elolvasni a metszés általános részével foglalkozó összes cikket.
A metszés felkészülési
szakaszát három részre oszthatjuk.
Az első az elméleti szakasz, amikor könyveket,
újságokat, internetet bújva, kutatva megpróbálunk minél több elméleti tudást
megszerezni, elsajátítani.
A második, amikor
kimegyünk a növényünkhöz és alaposan szemügyre vesszük, tanulmányozzuk, netán
képeket, feljegyzéseket készítünk róla, annak érdekében, hogy minél alaposabban
megismerjük.
A harmadik, amikor mindezt
az információt feldolgozzuk, értékeljük, és ez alapján meghatározzuk a
szükséges metszési munkát. Egy nagy gyakorlattal és megfelelő tudással
rendelkező kertész ezt a három szakaszt képes a helyszínen egybeolvasztva rövid
idő alatt elvégezni, és a metszést lebonyolítani. Az elsővel és a harmadikkal
most nem foglalkozom, hanem rátérek a helyszíni vizsgálatra. Az alábbi kérdések
mentén ismerjük meg fánkat, annak erőnlétét, egészségi állapotát:
Milyen alakú a fa?
A növények genetikai
adottságaiknak megfelelően fejlesztenek egy természetes koronaformát. Díszfák
esetében ez a koronaforma elfogadható számunkra, sokszor azért ültetjük épp az
adott fajtát, mert olyan a koronaformája. Gyümölcsfák esetében azonban ez forma
nem mindig megfelelő számunkra, ezért ezt megpróbáljuk metszéssel befolyásolni,
netán olyan alanyra oltani, ami törekvéseinket legjobban kielégíti. Egy kis
kertbe például gyenge növekedésű alanyra oltunk törpe növekedésű gyümölcsfajt,
azért, hogy 8-10 év múlva (amikor a legjobban terem) ne kelljen helyszűke miatt
kivágnunk a fát. Legelterjedtebb gyümölcs koronaformák a:
-
gömb, vagy
félgömb,
-
katlan,
-
tányér,
-
orsó,
-
sövény
-
vagy a fentiek
kombinációja.
Minden gyümölcsfajnak
megvan az a koronaformája, amelyik mellett a legoptimálisabb terméshozamra
képes.
Házi kertekben ritkán
találni meg ezeket a formákat, többnyire inkább valamire hasonlító koronaformát
fedezhetünk fel. Ezt a fellelt formát jegyezzük fel. És válaszoljunk az alábbi
mellékkérdésekre:
Milyen koronaformát
szeretnénk kialakítani a fánkból?
Milyen lenne a szakirodalom
szerinti optimális koronaforma?
Az információ
birtokában dönthetünk arról, hogy szükséges-e a korona formáján változtató
metszést alkalmazni. Csak egy példát említenék. A körték zöme oszlopos
növekedésű, ami a termőalapok képzését nem segíti elő, a koronát zárttá teszi,
ezért olyan metszést kell alkalmazni, ami egy kicsit nyitottá teszi a koronát.
Mekkora a fa?
Vajon elfér-e a fa a
rendelkezésre álló helyen. Mind magasságban, mind szélességben. Ne csak azt
nézzük, hogy adott pillanatban hozzá ér-e a ház falához, vagy eléri-e légvezetéket,
hanem azt is, hogy néhány év múlva hogyan változik a helyzet.
Az információ birtokában
dönthetünk arról, hogy szükséges-e növekedést csökkentő, vagy éppen azt
serkentő metszésmódra.
Mennyire sűrű a fa?
Túlzottan tömött korona:
-
levegőtlenné teszi a fát, ami kedvez a betegségek
kialakulásának, a kártevők megtelepedésének,
-
megnehezíti a
károsítók elleni védelmet,
-
csökken a
termőalapok képződése,
-
csökken a
benapozódás mértéke, ezáltal ízetlenebbek lesznek a gyümölcsök, nehezebben
érnek be a vesszők, rügyek
-
nehezedik a
szüret,
-
túlterheltté
válhat a fa.
Természetesen a ritka
korona sem ideális, ezért meg be kell állítani az optimális egyensúlyt.
Az információ birtokában
dönthetünk arról, hogy ritkításra, vagy hajtásképző metszésre van szükségünk.
Milyen a vesszők, fejlettsége, minősége,
koronán belüli elhelyezkedése?
A vesszők lehetnek vékonyak, vastagok, netán
túl erősek. Szabályos növekedésűek, csavarodottak, deformálódtak, ritkán laposak.
Hosszúak, vagy túl rövidek. Képződhetnek a korona alján, középen, vagy netán a
tetején. Fontos, hogy térben hol helyezkednek el, és ott milyen állapotban
vannak. Lehet belőlük túl sok, vagy kevés. Mind, mind nagyon fontos információ.
A szabálytalan növekedés történhet betegség, szélnyomás, vagy sűrűség miatt. A
túlzottan vékony fény,- víz,- tápanyaghiány oka lehet, vagy netán túlterheltség
miatt. A túlzottan vastag a túltápláltság, kevés termés, vagy alacsony
vesszőképződés miatt lehet. Térbeli elhelyezkedésüket befolyásolhatja a fény, az
öregség, a termés eloszlása. Könnyen belátható, hogy minden egyes fontos
megállapítás más és más metszési beavatkozást igényel.
Az információ
birtokában dönthetünk a metszés erősségéről, irányáról.
Milyen a vesszők irányultsága,
szögállása?
A vesszők növekedési
irányát nagyon sok tényező határozza meg, de számunkra nem minden irány
elfogadható. A korábbi cikkekben már írtam a kihajtás sorrendiségéről, a
virágrügyek képződéséről, amit befolyásol a vessző térbeli iránya. Mik ezek a
tényezők:
-
fény, árnyék
-
genetikai
sajátosság
-
termésképződés
-
kor
-
légmozgás
-
koronasűrűség
-
metszés
Az oszlopos, túlzottan
zárt koronaforma kedvezőtlen a gyümölcsösben. Törekednünk kell arra, hogy a
hajtások a függőleges tengelyhez képest minimum 30 fokos szöget zárjanak be.
Ettől csak nagyobb legyen. Körtefánál,
egyes szilvafajtáknál elfogadható a 30 fok, de baracknál már nagyon kevés.
Az információ
birtokában dönthetünk arról, hogy korrigáló metszést kell-e végeznünk. Milyen
mértékben és mely részekre terheljük a termést? Szükség van-e a metszés mellett
egyéb beavatkozásra pl. vessző lekötésre, súlyozásra.
Milyen arányú a termőrész?
Nagyon fontos, hogy
felismerjük a virágrügyet, vagy azt a hajtást, amin a termés képződik. Egy-egy
növény metszésének a bemutatásánál mindig nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy
bemutassam ezeket. Talán az ifjító metszésnél nem kell figyelembe vennünk a
virágok, termőágak mennyiségét, szerkezetét, a többi metszésnél igen. Ezért is
kell időt szakítanunk arra, hogy megvizsgáljuk a rügyek típusát,
elhelyezkedését, állapotát. Nem kell megszámolnunk őket, de nagyjából,
százalékos arányban legyen információnk róluk.
Az információ birtokában
dönthetünk a metszés erősségéről, a metszéssel elérni kívánt termés
mennyiségéről és minőségéről.
Összefoglalva megállapítható,
hogy a fa vizsgálata olyan fontos információkkal szolgál, ami meghatározza a
metszés erősségét, irányultságát, milyenségét. Sőt egyes esetekben a kezdeti
kitűzött metszési célt is korrigálnunk kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése