2011. március 1., kedd

A málna metszése

Sokunk kedvenc gyümölcse a málna. Bevallom nálam is a ranglista elején található. A helyes fajtaválasztással elérhetjük, hogy több hónapon keresztül fogyaszthatjuk gyümölcsét, sőt az őszi napsugarak alatt is ehetünk még néhány marok málnát.
Szerencsére nem igényes növény, gondozása is egyszerű, metszése sem kíván nagy gyakorlatot. Biológiai adottsága, hogy hajtásrendszere kétévente megújul, ezért és félcserje mivoltából koronaformáról, termőkarokról nála nem beszélhetünk. Vesszői vannak, amikkel évről-évre foglalatoskodhatunk. vesszőit kétféle helyről erednek. Az egyik a tősarj, ez a letermett kétéves vessző tövéből ered, a másik a gyökérsarj, ami a talajban terjedő gyökérből tör fel. A gyökérsarj értékesebb a tősarjnál, ezért, ha megfelelő mennyiségben hozza, akkor a tősarjakat el is távolíthatjuk. A megfelelő mennyiségről később lesz szó.
Kereskedelmi forgalomban egy vesszővel rendelkező szabadgyökerű sarjat vásárolhatunk. Nagyon könnyen ered, ezért a termesztők nem is nagyon erőlködnek konténeres, vagy földlabdás példányok előállításával. Értékesebb, ritkább, piacosabb fajtákat nevelnek konténeres minőségben. Néhány csomagküldőtől vásárolhatunk így málnát. A vesszők változó hosszúak lehetnek, de bevett gyakorlat, hogy 20-50 cm közötti hosszba vágják vissza. Ültetéskor ezt célszerű 15-20-re tovább kurtítanunk. Ettől több metszési tennivalónk nincs is ültetéskor.
A málna termőegyensúly-fenntartó metszését már vegetációs időben meg kell kezdenünk. A letermett vesszőket tőből rögtön távolítsuk el. Szüret utáni megtartásuk felesleges, mivel újabb termést nem hoznak, viszont rajtuk betegségek szaporodnak el, amik a fiatal (jövő évi termővesszőket) is károsítják.
Ha erős málnatövünk van, és a fejlődéséhez is optimálisak a körülmények, akkor olyan sok hajtást fejleszt, ami gátolja az erős termővesszők kialakulását. Sok közepes, és gyenge vesszőt kapunk, viszont igazi termővessző nem, vagy alig képződik. Ezt meggátolandó, szintén még nyáron a termés betakarítása után célszerű a vesszőválogatást is végezni.  Négyzetméterenként 5-7, vagy folyóméterenként 8-12 sarjat hagyjunk meg, a többit távolítsuk el. Az, hogy mitől négyzetméter, illetve folyóméter az a műveléstől függ. Üzemszerűen kordonok között termesztik a málnát, ez megkönnyíti a gondozási és szüretelési munkáit. Házi kertekben gyakran tömbben termesztik a málnát, azaz hagyják, hogy birtokba vegyen egy adott területet, ilyenkor a négyzetméter, még kordonos esetén a folyóméter a mértékegység.

Nyugalmi időszakot követően rögtön a tél elmúltával el kell végezni a metszését. Nagyon korán hajtásnak indul, tő- és gyökérsarjai mér 0 fok körül fejlődésbe kezdenek. Nem szabad hát halogatnunk a metszését, az elsők között kell foglalkoznunk vele. A metszés idejét így februárra teszem.
Aki nem metszett nyáron, az ilyenkor egy dzsungellal találkozik.



Íme a dzsungel.

Én is ezek közé tartozom. Ennek két oka van, egyrészt nincs időm nyáron bíbelődni vele, másrészt a betegségek akkor is elterjednek a többi vesszőn, ha nyáron kivágom a letermett vesszőket. Én ugyanis a lehető legkevesebbet permetezek a kertben, permetezés nélkül pedig úgysem tudok gátat szabni a károsítóknak.























Fő kártevője a fenti képeken látható málna-karcsúdíszbogár. A bogár petéit a vesszőre helyezi, ahol azok kikelés után azonnal a vesszőbe rágják magukat. A málnát arra készteti, hogy egy gubacsot neveljen, amibe otthonosan elfér a lárva. Majd bebábozódik, így telel itt, és amikor eljő a jó idő kirepül. Ezeket a vesszőket metszéskor fontos eltávolítani, de elég, ha csak a gubasc alatt visszavágjuk. A gubacsot el kell tüzelni. Hasonló a kártétele a gubacsszúnyognak is, de az kisebb gubacsot képez, a vessző kevésbé gynegül meg tőle.



Fő kórokózó pedig a didimellás vesszőfoltosság.

Ő pedig egy gombácska, ami az főként a beteg, vagy elhalt részeket támadja. Na hagyjunk a talajon lemetszett vessződarabokat, mert ezeken megtelepszik, szaporodik.


A málna károsítói nálam még nem okoztak olyan mértékű kárt, hogy a következő évi termés számottevően visszaesett volna. A termés mennyiségére sokkal nagyobb hatással van a csapadék. Hol úszik a málna, hol pedig pödrődik a levele. Ettől függetlenül fent leírtam a nyári metszést is azoknak, akik nagyon precízek szeretnének lenni.
A metszés menete a következő:
Tőből kivágjuk a letermett vesszőket.



Letermett vessző. Látható a sötét színe, az előző évi metszés helye és az oldalhajtásai, amelyeken a termést hozta.

Bal oldalt a fiatal egyéves hajtások, jobb oldalt pedig a kétéves letermett vesszők. A különbség magáért beszél.
Ezeket könnyű felismerni sötétebb színükről, kisebb magasságukról (ugye ezeket vágtuk vissza tavaly ilyenkor 30-50 centiméteresre), valamint elágazódásukról.
Tőből kivágjuk a sérült, a törött, a tekeredetten fejlődött, a fekvő hajtásokat.



Na ennek valami baja van. Ilyen kusza frizurát még zaklatott alváskor is nehéz összeszedni. Tőből le kell távolítani.

Leszámoljuk a négyzetméterenként 5-7, vagy folyóméterenként 8-12 legszebb hajtást, a többit szintén tőből eltávolítjuk. Korábban már írtam, hogy a gyökérsarj értékesebb, ezért törekedjünk arra, hogy ezt a mennyiségű hajtást gyökérsarjakból válogassuk össze. Negyedik évtől már kell, hogy rendelkezzen ennyi gyökérsarjjal. Ha nincs ennyi hajtásunk, akkor az két dolgot jelent, vagy fiatal a málna, vagy rossz körülmények közé telepítettük. Az első esetben nincs gond. Negyedik évtől várható ez a számú hajtás. A második esetben keressük meg a hibát, és korrigáljuk.


Egy tőből ennyi hajtás elegendő. Etől több mrá csak egymást fejlődését korlátozná.
A megmaradt vesszőink lesznek a termővesszők. Ezeket 30-50 centiméter magasságban vágjuk el. Az erősebbeket magasabban, a gyengébbeket alacsonyabban. Ezeken a vesszőkön kihajtott rügyekből fejlődött hajtások végén hozzák majd a termést. A vesszők fajtától függően több méter hosszúak is lehetnek, de a legerősebb, legszebb termést hozó oldalhajtások a vessző középső harmadából indulnak. Ezért fontos a visszametszésük.


Helyes metszlap.

Metszés után ilyen lett a dzsungel. Szellős, áttekinthető. Én ilyenkor a metszési nyesedékek aprítása után keletkezett aprítékkal (mulcs) vastagon megterítem a területet. Ez elveszi a gyomok kedvét, megtartja  a vizet, vonzza a hasznos élőlényeket (sajnos néhány károsnak is búvóhelyet ad), bomlásakor tápanyagot ad, javítja a talaj állapotát, minőségét.


12 megjegyzés:

  1. Üdvözlöm!

    Olyan kérdésem lenne, hogy honnan tudom egy hajtástól, hogy tősarj, vagy gyökérsarj?

    VálaszTörlés
  2. A cikkben is le volt írva.
    "Az egyik a tősarj, ez a letermett kétéves vessző tövéből ered, a másik a gyökérsarj, ami a talajban terjedő gyökérből tör fel."
    A gyökérsarj bárhol kinőhet a málna sorokban, míg a tősarj közvetlen a tövekből kezd újra hajtani.

    VálaszTörlés
  3. Tehát ha bármilyen megvastagodott csomó van a szárakon(gubacs), akkor azokat alatta mindig vágjuk le?

    VálaszTörlés
  4. Üdv!
    Tavaly november 1én ültettem 100 tő málnát 4 sorba kordonosan szeretném idővel.
    Ültetéskor a vesszőket nem vágtam vissza!
    Fagyok előtt be lett hantolva.
    Metszést már ilyenkor elvégezhetem?
    Mennyre kell visszavágnom?
    Apró rügyeket már itt-ott látok a vesszőkön.
    Permeteznem mikor kell először és mivel?
    Üdv
    Zoltán

    VálaszTörlés
  5. Udvozlom!
    A malnasom az iden az oserdore hasonlitott es termesem egy fia sem volt. Nekialltam es minden agat meteresre metszettem, az oldalagakat (kacsot) szinten lemetszettem......a kerdesem az,hogy jol e tettem, hogy az oldalagakat-konyokagakat lemetszettem. Abbol indultam ki, hogy a szolonel ezt el kell tavolitani. Nem tettem kart a malnaban?

    VálaszTörlés
  6. Én minden évben ,amikor letermik a málna kimetszem az öreg hajtásokat,amik tavaly voltak újak , azt látni mert elszáradnak és a gyengébb ide hajtásokat is , egy tőben meghagyok 5-6 szálat , mert bokrosan vannak elültetve , de olyan fajtám is van ami még most is érik egész őszig ,az kicsit apróbb fajta, de jó csemegészni róla , azokból is kimetszttem már az öreg leszáradt ágakat ,teljesen alul a tőnél , de gazolni is kell állandóan nyáron és öntözni is a nagy melegekben -árasztani inkább

    VálaszTörlés
  7. Tavaly előtt ültettem pár tő málnát.Nagy része tavaly már termett, de van pár tő, ami csak hatalmasat hajtott, termést nem hozott. Kérdésem, hogy fognak-e ezek a tövek teremést hozni és mit kell vele tennem, hogy termőre forduljon?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valoszinuleg kétéves a málnád. Ez azt jelenti, hogy az egyik évben hatalmasat hajtott tövek a következő évben fognak teremni. Ha így van, vigyázz a kora tavaszi metszéssel, ne vágd le a vesszőket túl alacsonyan, mert a majdani termő részeket vágnád le.

      Törlés
  8. Több éves málnasorunk volt eddig, a metszése mindig letermés után történt,rendbetéve a következő évre. Idén kora tavasszal hirtelen kellett változtatni, ezért még a legkisebb megmaradt sarjakat is kiāstam és elūltettem az ùj helyére őket.25-30 cm-es, 1-2 hosszabb vesszőt tudtam òsszeszedni, ìgy lett 30 db. Mindegyik megeredt, és még néhányan termést is hoztak. Most erős,több tövet hoznak,meg is van a szépen kialakult ùj telep, tehát gyakorlatilag fél év leforgása alatt.Tehát jó helyen, gondozva, öntözéssel jó eredményt lehet elérni

    VálaszTörlés
  9. Tíz éve telepített málnásom van. Gondolom, most már kéne vmivel trágyázni, hogy teremjen. Marhapellet jó lenne-e neki? Én csak boltban kaphatót érek el itt Bp-en. Vagy mit javasol?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Gál család!
      Tökéletesen megfelel.
      Tövenként (ami nem egy málnavesszőt jelent, hanem egy csoportból induló vesszőket) 30-40 dekát egyenletesen terítsen szét, majd vagy dolgozza be sekélyen (2-3 centi, vagy és ez lenne a jobb takarja le valamilyen szerves talajtakaró anyaggal.

      Törlés