2013. február 5., kedd

A koronaalakítás általános szabályai


1.      A gyümölcsfák koronaalakításának kiinduló pontjaként több alternatíva is kínálkozik. A legelvetemültebb kertészek saját szaporítóanyagból is kiindulhatnak, aki viszont kereskedőtől szerzi be az alábbiak közül választhat:
-          szabadgyökerű suháng,
-          szabadgyökerű koronás,
-          konténeres koronás néhány éves,
-          konténeres koronás túlkoros,
-          földlabdás koronás túlkoros.
Legnagyobb szabadkezünk a suháng esetén van, egy-egy gyümölcsfa alakító metszésének leírásánál mindig ebből indulok ki. Kész koronát kapunk a túlkoros fák esetén, itt már nem is igazán beszélhetünk alakításról, sokkal inkább fenntartó metszésről, némi kötöttséget ad ugyan a néhány éves konténeres és szabadgyökerű koronás, de ezeknél még nem alakult ki a korona, csupán csak a kezdetek történtek meg. Ha ezek a kezdetek nem megfelelőek, akkor célszerű az egész alakítást elölről kezdeni, azaz az összes vesszőt távolítsuk el és az oltványt kezeljük suhángként. A leggyakoribb hiba lehet, ha az első ágemelet vesszői túl alacsonyan, vagy túl magasan vannak.
2.      A törzskialakításnál és az ágemeletek beállításánál a vezérvesszőt mindig a kívánt magasság feletti 4-6 rügy fölött vágjuk el. Tudom ez így elég rébuszosnak hangzik, ezért készítettem rajzot.


 A rajzon egy suháng csemetét ábrázoltam, melyet a tervezett törzsmagasság feletti 5 rüggyel kell visszavágni. Ez az alakítás első éves metszése.


A metszés hatására a fa a fenti képen láthatóan fejleszti hajtásait. A törzsön hozott hajtásokat nyáron távolítsuk el, ezek csak feleslegesen veszik el az energiát a fától. Egy esetben azonban ezekre is szükség lehet, ha a törzsünk nagyon gyenge, vékonyka. Akkor ezeket is célszerű meghagyni, rövidre metszeni, mert ezek hozzájárulnak a törzs erősödéséhez. A törzs fölötti oldalhajtásokat visszametszük 4-5 rügyesre, a sudárt 1/3-al. Az első ágemeletet ezek az oldalhajtások adják. A rajz természetesen ideális állapotot tükröznek. Ilyennel ritkán találkozni, vagy több, vagy kevesebb oldalhajtás képződik. lényeg, hogy ezek közül válasszuk ki közvetlenül a törzs fölött azt a 3-4-et melyek a legjobban lefedik a horizontális teret és a legerősebbek. Az ágemelet magassága ne haladja meg a 80 centimétert, de legjobb, ha 60 centi körül alakul, tehát a kiválasztott 3-4 hajtás törzsi eredőpontja függőlegesen férje bele 60 centibe. Egy fán többnyire több ágemeletet alakítunk ki, bár ez nem igaz az őszibaracknál, de ebbe most ne mélyedjünk el. Az egyes koronaformák sajátosságairól majd egy külön cikkben írok. Itt most olyan koronaformáról írok, ami több ágemeletes. Az ágemeletek közötti távolság 80-120 centi közé essen. Nem biztos, hogy a sudár egy év alatt nő annyit, hogy ki lehessen alakítani rajta a második ágemeletet, ezért ezt nagy valószínűséggel a harmadik, vagy negyedik évben tudjuk megtenni. A lenti rajz már a harmadik évi metszést ábrázolja. A rajz felső része tartalmaz újdonságot. Látni a sudarat, rajta a második évi visszavágás helyét, ami alatt keletkezett hajtásokat nyáron vagy tőből kell eltávolítani, vagy 2 rügyre visszacsípni. A két rügyes visszacsípést akkor javaslom, ha a fa jó erőben van, mert a visszacsípés hatására termőrügyek keletkeznek, amin a következő évben már terem, csakúgy mint az első ágemeleten. Ha gyenge a fa, akkor a túl sok terméssel leterheljük, ami a hajtásnövekedés kárára megy, nem alakulnak ki időben a vázágak, sőt gyengék is lesznek, ami a későbbiekben bosszulja meg magát. A második évi metszés hatására a sudár is tovább fejlődött, így már elérte azt a nagyságot, ami a két ágemelet közt szükséges. Az ágemeletek kialakítását és a sudár nevelését mindaddig folytatjuk, amíg el nem érjük a kívánt nagyságot. 2-3 ágemeletnél nem javaslok többet kialakítani.


3.      Vázágak kineveléséhez egyaránt alkalmas a gyenge és erős vessző. A gyenge vesszőket 20-30 centiméterre, körülbelül 3-5 rügyre, az erős vesszőket 40-50 centiméterre, vagy egyáltalán ne vágjuk vissza. Visszavágás nélküli vázágnevelést csúcsrügyből történő vázágnevelésnek nevezzük. Ügyeljünk, hogy a vázágak megfelelően fedjék le a teret. 
4.      Ha csonthéjas gyümölcsfa (főként őszibarack, cseresznye, meggy) koronáját neveljük csúcsrügyből, akkor a vesszőkről a virágokat el kell távolítani, mert a képződő termés lehúzza a vesszőt, ezzel megváltoztatja annak elhelyezkedését, szögállását.
5.      Koronaalakításkor mindig egyenletesen metszünk. Ha az oldalágaknál beavatkozunk, akkor tegyük ezt a sudárnál is, és legyen ez igaz fordítva is.
6.      Oldalvezérvesszők visszametszését felsőrügyes metszéssel végezzük. Ez a metszési mód biztosítja, hogy az új vezérvessző helyzete a vízszinteshez közeli állapotba fejlődjön.  A lenti magyarázó ábra kiinduló képe egy átlagos ágat ábrázol. Ezen szaggatott vonallal körbekerítettem egy hajtást, amit alatta kinagyítva rajzoltam. ezen először a hagyományos metszést és hatását mutatom be. Hagyományosan alsó rügyre metszünk, annak érdekében, hogy a rügyből fejlődött hajtás vízszinteshez közeli állapotban fejlődjön, de gyakran ez nem történik meg, mert a hajtás a fény hatására felfelé tör, így eltér a vízszintestől. Az ábrán látni is, amint a hajtás vége felfelé tör. Ezt kiküszöbölve fejlesztette ki Brunner Tamás a felsőrügyes metszést, aminek lényege szintén látható az alsó rajzon. A metszést ne alsó rügyre, hanem az azt megelőző felső rügyre végezzük el. Ennek hatására a felső rügy függőlegesen fejlődik, míg az utána következő alsó rügy vízszintes állapotot vesz fel, mivel a csúcstól számítva csak második számú rügy, így fejlődése gyengébb, mint a felső állású első számú rügyé. A felfelé törő hajtást félfás állapotában augusztusban eltávolítjuk, így kedvező állású, vízszinteshez közeli hajtásunk marad a következő évre.


Ezt kiküszöbölve fejlesztette ki Brunner Tamás a felsőrügyes metszést, aminek lényege szintén látható az alsó rajzon. A metszést ne alsó rügyre, hanem az azt megelőző felső rügyre végezzük el. Ennek hatására a felső rügy függőlegesen fejlődik, míg az utána következő alsó rügy vízszintes állapotot vesz fel, mivel a csúcstól számítva csak második számú rügy, így fejlődése gyengébb, mint a felső állású első számú rügyé. A felfelé törő hajtást félfás állapotában augusztusban eltávolítjuk, így kedvező állású, vízszinteshez közeli hajtásunk marad a következő évre.
7.      Ha a fővezérvesszőt metszük, akkor a vessző tetején lévő rügy (végálló rügy) az       uralkodó széljárással szemben legyen, ellenkező esetben az erős szél az új vezérhajtást könnyen letörheti.
8.      Sudáron vázágnak egyedül álló vesszőt sosem szabad meghagyni, mert az egyrészt féloldalassá teszi a fa csúcsát, másrészt versengésre kel a sudárral átveheti annak szerepét.
9.      Ágcsoport kialakításához közel azonos erősségű (vastagság, és hosszúság)  hajtásokat válasszunk.
10.  Ágcsoportos koronaformáknál (katlan váza, kombinált stb.) a vázágakat nem szabad egy pontból indítani, mert így a vázágak idősebb korukban a termés súlya alatt (terhelésben) könnyen lehasadhatnak.
11.  Ágcsoportos koronaformáknál egy ágemelet  3-4 vázágból álljon. A vázágak a lehető legjobban fedjék le a teret. Erről már fent többször említést tettem. Felülnézetből a rajzhoz hasonlóan helyezkedjenek el. A rajz bal oldalán a helyes, jobb oldalán a helytelen elhelyezkedés. Ha nincs kettőnél több hajtás, akkor végső esetben azokból is kinevelhetünk egy ágemeletet.
      
      
12.   Diócsemete törzsét ültetés után tavasszal erősen ( a talajtól 40-60 centiméterre) vissza kell vágni. Az előtörő hajtások közül a legerősebbet kell meghagyni és karó mellett egyenes törzset nevelni belőle. Erre azért van szükség mert így erősebb, egyöntetűbb törzset tudunk a diófánknak nevelni.
13.  A korona gyors kialakítása miatt vegetációs időben mindig el kell végezni a hajtásválogatást. El kell távolítani minden olyan hajtást, ami:
·         nem megfelelő helyen,
·         túl meredeken,
·         törzsön,
·         vezérrel konkurensen fejlődnek.
              A hajtásválogatást a hajtások 2-20 centis közötti állapotában kell elvégezni.
14.   A vázágakat a koronaformának megfelelő szögállásban kell kinevelni. Nem megfelelő szögben fejlődő hajtásokat lekötözéssel kell igazítani.
15.  A fa végső magasságát a központi tengely, vagy sudár eltávolításával, vagy lekötözésével tudjuk beállítani.
16.  Koronaszerkezet kialakításakor tartsuk be a Zahn-féle szabályokat, ami nem más, mint a kétharmados szabály. Erről majd máskor, és máshol, itt annyira nem fontos információ.

Az írásban többször elhangzik a csúcsrügy, és a végálló rügy. A lenti rajz ezeket magyarázza meg.

Csúcsrügy a hajtás végén a növekedés folyamán a hajtás záródásaként alakul ki. A végálló rügy pedig a metszés után a hajtás tetején elhelyezkedő rügy. 


13 megjegyzés:

  1. Nagyon jó és érthető írás. Így fogom alakítani az almafámat. Tavaly tavasszal ültettem és most jön a második év:
    http://hp-kertem.blogspot.hu/2012/03/almafa-ultetes.html

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm! Végre egy érhető útmutató! Én is ez alapján
    kezdtem el metszeni az új cseresznyefáimat.
    (Bár van már 4-5 db szakkönyvem a gyümölcsfákról, de azok túl tudományosak és érthetetlenek.)

    Egy megjegyzés: a II. évnél azt írod:
    " Az ágemelet magassága ne haladja meg a 80 centimétert, de legjobb, ha 60 centi körül alakul"

    Pár mondattal később pedig ezt: "Az ágemeletek közötti távolság 80-120 centi közé essen. "

    Szóval melyik legyen?

    Mégegyszer köszönöm hasznos leírást!

    VálaszTörlés
  3. Tisztelt Kertember,
    Metszésre mondják, ha nagy fát akarok, erősen kell metszeni, akkor erősteljes lesz a hajtásnövekedés. Az utolsó állítás logikus, mert egy (immár arányában) nagyobb gyökér tolja fel a tápanyagot egy már kisebb koronának. Ugynakkor, amikor a fa eléri az eredeti korona mértetet, akkor már (közben ráadásul visszafejlődött gyökérzet) nem lesz erősebb növekedésű a metszetlen állapothoz képest (hiszen a korábbi arány állt helyre), tehát nem fog továbbra is erősen fejlődni. Tehát a vége az, hogy gyorsan visszanőtt, amit levágtam, aztán pedig ott folytatja ahol volt metszés előtt. Miért mondják mégis így?

    Novemberben ültettem 2 szabadgyökeres körte sudarat, azt szeretném, ha nagy, szabályos korona nőne. Vágjam le a sudarat, mert szabadgyökeresnél fontos a visszametszés (nincs más ág) és lásd az előző érthetetlen tanács, hogy erősen kell metszeni vagy hagyjam és locsoljam mint az őrült, hogy a kis gyökerekkel is kapjon elég vizet és a központi ág is megmaradjon a szabályos koronához?

    Üdvözlettel
    Sándor

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Sándor!
      Nem biztos, hogy teljesen értem a gondolatmentét.
      Egy fa végleges méretét, nagyságát nem a metszés határozza meg, hanem a genetikája. Ha genetikailag 2 méterre képes fejlődni, akkor öntözés, tápanyagpótlás, metszés, csodaszerek bevetése ellenére sem lesz magasabb, na jó pár tíz centit még rátehetünk, de számottevő nagyságot nem. Más ez a kérdés a termése, virága tekintetében. Annak méret, mennyisége, beltartalma, színe sokat változhat az alkalmazott növénygondozási, metszési technológiától.
      Az erős metszéstől a fa végleges mérete nem változik meg. A metszés erősségével a fa új hajtásképződésébe avatkozunk be. Minél erősebb a metszés, annál több új hajtást fejleszt. Hogy ezek a hajtások mennyire lesznek erősek az már nagyban függ a növény erőnlététől a gondozás szinvonalától és az esetleges zöld hajtásválogatástól.
      Erős metszéssel tehát nem tud nagy fát nevelni. Ha nagy fát szeretne, akkor azt alany és a fajtaválasztással kell elérnie.
      Erős metszést egyébként ifjításkor, vagy a fa megújításkor, esetleg a koronaforma változtatásakor, vagy egy nagyobb betegség után, széltörés, stb. esetén használnak.
      A fiatal csemetéknél a viszonylag drasztikus metszési beavatkozásra a koronaalakítás miatt van szükség.
      A körte csemetéit vágja vissza. Határozza meg, hogy milyen magas törzset szeretne, és ennek magasságában vágja vissza a suhángot. Azzal kalkuláljon, hogy a növény öregedésével a törzsis magasodik. Körte esetében a teljes kifejlődésig ez 30-50 centiméter. Tehát, ha most 50 centin vágja el a suhángot, akkor annak a törzsmagassága 15 év múlva 80-100 centi lesz.
      Remélem tudtam segíteni.
      Üdvözlettel:
      H. Ferenc

      Törlés
  4. Kedves Ferenc,

    Elnézést, hogy nem volt kövehető a kérdésem pontosan. Ugyanakkor tökéletesen válaszolt. Már sokkal jobban értem az összefüggést.

    Egy kiegészítő kérdésem lenne a kötefás részhez. Lehet, ez sem lesz érthető teljesen. Ha orsó formát szeretnék, "természetes" formát, azaz, nem csapnám le a központi, feltörő suhángot, akkor a 2020 novemberi ültetésű, szabadgyökeres csemete elszáradna 2021-ben? Ne erőltessem az orsót?

    Üdvözlettel
    Sándor

    VálaszTörlés
  5. Kedves Sándor!
    Miért száradna el a körtefa, ha orsót szeretne kialakítani? Azt gondolja, ha nem metszi meg a suhándot, akkor el fog száradni? Egy akkor sem száradna el, ha nem metszi meg. Kettő az orsó koronaformához is vissza kell vágni a sudarat, mégpedig azért, hogy az első ágemelet olyan magasságban alakuljon ki, ahol Ön szeretné. tehát ott vágja vissza a suhángot, ahol szeretné hogy legyen az első ágemelet. de mint írtam azzal kalkuláljon, hogy 10 év alatt ez még 30-50 centimétert fog nőni, ahogy a törzs erősödik. A visszavágás alatti első rügyből indult hajtás pedig továbbra is függőlegesen fog nőni, és ez lesz az orsó koronaforma sudara. Az orsó koronaforma alakítása évek munkája, azt nem tudom képek nélkül elmagyarázni.

    VálaszTörlés
  6. Kertészetben mondták, hogy meg kell metszeni tavasszal a szabadgyökeres csemetét első évében, különben a kis, sérült gyökér nem tudja a relatíve nagyobb leveléfelület által párologtatott vizet pótolni, ezért szárad el. Ezt láttam más szabadgyökeres ültetéses videóban is. Ezért gondolom, hogy elszárad.
    Ugyanakkor, ha a felső rügyből függőlegesen fog nőni, ill. függőlegesbe áll, akkor lecsapom felette, a megelfeleő magasságban.

    VálaszTörlés
  7. Nagyon jól értelmezhető írás, pár sora szinte szóról szóra Sipos Béla Zoltán - Gyümölcsmetszési alapismeretek egyezik, ami igaz kicsit nyersebben fogalmaz, de ha valaki tisztában szeretne az alapokkal lenni, akkor érdemes elolvasni (ág, gally, szem, rügy, vázhajtás, ...)

    VálaszTörlés
  8. Tisztelt Kertember!
    Érthető az agemeletes korona kialakítása, mégis lenne egy furcsa kérdésem: a törzshöz képest minden oldalon körbe kell ki kell alakítani egy rendszert vagy laikusan leírva egy oldalról nézve jobbra - balra novesztjuk az elméleteket, vagyis kinézetre " laposan"? Minden rajzon csak egy nézetből mutatják, de így kell látni minden oldal irányából? Remélem érthetően fogalmaztam meg a kérdést.
    Köszönettel
    B. Andrea

    VálaszTörlés
  9. Tisztelt Kertember !
    Azt szeretném kérdezni hogy a sudár kivágása a fa hány éves koráig tehető meg.

    Köszönettel
    Imre

    VálaszTörlés