Rózsák nyári metszése

A rózsák metszésének fő időszaka nyugalmi állapotukban van. Ez az időszak nagyjából december közepétől-március közepéig tart, amit az időjárás nagyban befolyásol. A nyugalmi időszakból metszésre igazán a február vége-március közepe a legalkalmasabb. De erről bővebben a rózsák nyugalmi állapotú metszésénél írok.

Második legjelentősebb metszési periódus a vegetációs időben történő metszés, azaz nyáron. Ekkor a metszési célunk is többirányú lehet:

-          folyamatos virágzás biztosítása,

-          túlburjánzott növény kordában tartása,

-          egészségügyi,

-          növény egyensúlyban tartása.

Van amikor mindegyik célt egyszerre kell megvalósítani, de van amikor csak az egyikre koncentrálunk. A kertekben járva azt tapasztalom, hogy többnyire csak a virágzás miatt metszik a rózsákat nyáron. Ez rövid távon célhoz vezet, mert a rózsa mindig hozza a virágát, de hosszú távon már a rózsatő idő előtti öregedését, kimerülését, egyensúlyi állapotának felborulását eredményezi.

A rózsákat többféleképpen csoportosítja a szakirodalom. Metszésük szempontjából én a következő csoportosítást alkalmazom:

-          floribunda és nemes rózsák,

-          többször nyíló bokorrózsák,

-          egyszer nyíló bokorrózsák,

-          kúszórózsák,

-          talajtakaró rózsák,

-          magas törzsű rózsák,

-          kaszkádrózsák,

Nézzük őket csoportonként.

Sajnos nem rendelkezem mindegyik csoportba tartozó rózsával, így képpel sem tudom illusztrálni őket, de nem is szükséges, hiszen a metszési alapelvek és technikák nagyon hasonlóak. A lényeges eltérésekre pedig úgyis kitérek.

Teahibridek és floribunda rózsák.

A tearózsák 1867-ben Guillot által nemesített ’La France’ fajtával indultak világhódító útjukra. A világhódítás nem túlzás, mert nagy népszerűségnek örvendtek akkor is, és ma is. A tearózsák a következőkben hoztak újdonságot az addig ismert fajtákhoz képest:

-          alacsonyabb termetűek kb. 1 méter magasságúak,

-          hangsúlyozottan felfelé törő merev hajtást, szárat nevelnek, ezért nagyon alkalmasak vágott virágnak,

-          viráguk, de főként félig kinyílt bimbós állapotuk nagyon mutatós, kinyílva már kevésbé látványosak,

-          színválasztékuk széles.

             

Virágzásuk folyamatos, egy száron csak egy virágot fejlesztenek. A folyamatos nyílás érdekében az elnyílt virágokat el kell távolítani, mégpedig az első erős, úgynevezett 5 levélkés levél fölött. Nagy biztonsággal ugyanis innen fejleszti a következő virágban záródó hajtását. Hosszú hajtást fejlesztő fajták esetében nem az első ötlevélkés fölött kell elvágni, hanem mélyebben, erről később bővebben.

Talán nem a legjobban sikerült képek, de jól látható rajtuk, hogy azok a levelek, amelyek hónaljából előtörnek a hajtások öt levélkéből állnak. Azaz egy levéltengelyen öt levélke helyezkedik el. Látható, hogy metszés nélkül is innen törnek elő a hajtások, de amíg metszéssel szabályozni tudjuk, hogy hány ilyen hajtásunk legyen és azok milyen magasságban induljanak, addig metszés nélkül a növény maga alakítja ezeket a tényezőket. A lenti képen látni az éppen kibúvó kis hajtást.

A képen látható az is, hogy a metszési felület a rügytől ellentétes irányba lejt, és a rügy fölött mintegy 1-1,5 centis csonk van. Erre azért van szükség, mert a hajtást kezdeti, nagyon sérülékeny stádiumában védi a fizikai behatásoktól.

                                                                        Metszési felület

A tearózsák, vagy más néven teahibrid rózsák viszonylag hosszú egyenes hajtás végén hozzák a virágot. Ha a metszésnél nem vágjuk vissza őket eléggé, akkor őszre akár több métert is meghaladó magas rózsatövünk lesz. A rózsa egyensúlya, statikája így felbomlik, ezért metszéskor mélyebben kell a hajtást elvágnunk. Azt tudjuk, hogy az ötös levélkéjű levelek hónaljából fejleszt virágzó hajtást. Ezért megkeressük felülről a legelső ilyen levelet, majd a hajtás hosszától függő mélységben vágjuk vissza. Mégis milyen mélyen? Erre nagyon nehéz így látatlanba iránymutatást adni. Nagyban függ a rózsa erejétől, egészségi állapotától, hajtásainak számától. De feltételezve az átlagos állapotot:

-          ha a hajtás hossza 30-50 centi közötti, akkor a felső 1/3-át vágjuk le,

-          ha a hajtás 50-70 centi hosszú, akkor a felső 40-45 %-át vágjuk le,

-          ha a hajtás hossza 70-100 centi hosszú, akkor a felső 50-60 %-át távolítsuk el,

-          ha a hajtás meghaladja a 100 centit, akkor a felső 60-70 %-át metszük le.

Fontos, hogy a hajtás hosszát, ne a tövétől nézzük, hanem az előző metszés helyétől, tehát az adott virágos hajtás tényleges hosszát vegyük számításba, ne pedig az egész tő magasságát.

A képen látható, hogy a korábbi metszés fölött milyen hosszú új hajtást hozott. Gondoljunk bele, hogy egy év alatt három emelet rakódik egymásra. Ezzel elérheti a több méteres magasságot is.

Nyári metszésnél is távolítsuk el a beteg, sérült, vagy épen útban lévő hajtásokat is. A metszési sebeket kezeljük fasebkezelő szerrel.

A cikk későbbi részeiben foglalkozom a többi csoport metszésével is, valamint a metszés egyik legfontosabb eszközével a metszőollóval is.

A metszőolló kiválasztása

A metszési munkák egyik legfontosabb kelléke a metszőolló. A választék nagyon nagy. Barkácsáruházakban zömében az alsó és középkategóriás típusokkal találkozhatunk, szakboltokban már megjelennek a profi kategória alsó szegmensét képviselők, de aki igazán jó metszőollót akar vásárolni, annak meg kell keresni a profi kereskedő cégeket. Ennek a cikknek a keretében nem tudok teljes körű képet nyújtani a magyarországi metszőolló kínálatról, bár szívesen megtenném, de nincs időm arra, hogy bejárjam a boltokat és lefényképezzem a kínálatot, majd kiértékeljem azokat. Inkább igyekszem arra szorítkozni, hogy milyen is a jó metszőolló.

Mi dönti el, hogy milyen metszőollóra van szükségünk?

-          mit kell metszenünk,

-          mennyit kell metszenünk,

-          mennyi pénzünk van,

-          milyenek a fizikai adottságaink,

-          esztétikai elvárásaink.

Mit kell metszenünk?

Szakmai nézőpontból a legmeghatározóbb szempont a metszőolló kiválasztásánál ennek a kérdésnek a helyes megválaszolása. Megint csak felsorolásba kell bocsátkoznom a szempontok elemzésekor:

-          A hajtás vastagsága. Minden növénynek vannak vékonyabb és vastagabb hajtásai, ágai, de egy levendulát, rózsát, labdarózsát nem lehet összehasonlítani. Mindannyian érzékeljük a különbséget közöttük. Ne azt nézzük, hogy mi a legvastagabb és legvékonyabb ága a növénynek, hanem azt, hogy zömében milyen hajtásai vannak. És ne a friss hajtásai vastagságát nézzük, hanem a nyugalmi állapotban lévő fásodott hajtásokét. Mindig azt kell nézni tehát, hogy melyik az a metszőolló, amivel a növény nagyobb részét meg tudjuk metszeni. A néhány vastagabb ág kedvért ugyanis felesleges több ezer forintért metszőollót vásárolni.

-          Az ág keménysége. Vannak puha és kemény ágú növények. Ezt mindenki tudja, aki már metszett növényeket. Sőt vannak kemény fájú növények, amik belseje üreges, ezért metszésük kisebb erőfeszítést igényel. Ilyen pl. az aranyvessző, bodza. Az ág keménysége, és vastagsága együttesen meghatározza, hogy mekkora erőt kell kifejteni a metszéséhez. De van még egy harmadik tulajdonság is, amivel számolnunk kell.

-          Az pedig az, hogy élő, vagy holt ágról beszélünk-e. Egy száraz ág elvágása, még puha fájú egyed esetén is sokkal nagyobb erőkifejtést igényel. Nagyon szembetűnő ez pl. az üreges fajtáknál. A nyári orgona elszáradt ágát komoly erőfeszítés elvágni, míg az élő hajtása szinte magát vágja ketté.

-          A metszendő növény hajtássűrűsége sem mindegy. Egy nagy méretű metszőollót szinte képtelenség úgy betolni a sűrű növény belsejébe, hogy azzal ne sértsük végig az útba kerülő ágakat. Arról már nem is beszélve, hogy képtelenek leszünk az optimális vágási helyet megragadni az ollóval. Főként nyári metszéskor, és tavasszal a nedvkeringés megindulásakor okoznak gondot az így okozott sérülések.

Összegezve: Minél vastagabb, keményebb ágú növényünk van, annál robosztusabb, erősebb metszőollóra van szükségünk. A robosztusabb metszőollók viszont nagyobbak is, ezért kisebb tenyerekbe nem férnek el, nehéz velük dolgozni, de erről majd később. Ezek a metszőollók nehezen férnek be a sűrű ágrendszerű növények belsejébe, és abszolút alkalmatlanok a gyenge, vékony ágak elvágására, mivel vágóélük között elhajlik a gyenge ág, így roncsolt vágási felületeket okoznak.

A növényünk megítélésénél sose a kirívó paramétereit nézzük, hanem mindig azt, hogy melyik a több.

Mennyit kell metszenünk?

Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi metszenivalónk van. Néhány óra alatt végzünk vele, vagy netán napokig eltart. Aki már metszett folyamatosan több órán át, az biztos érezte a metszés hatásait a kezében. Én több hónapot metszek a tél végétől kezdve. Próbálom fokozatosan terhelni a kezem, de sajnos finomkodásra nem mindig van időm. Bizony az első néhány hét után éjszakánként zsibbad a csuklóm és az alkarom, sőt, ha éppen nem megfelelő metszőollót viszem magammal, akkor még kezdetben vízhólyag is képződik a kezemen. Ennek elkerülésére ma már egy komplett szerszámos ládányi metszőollóm van, amiben mindig benne van az alkalomhoz illő is. Olyan ez nekem, mint hölgyeknél a ruhaválasztásJ. Csak engem inkább véd a jó metszőolló, mint öltöztet. Bár ez utóbbiról a későbbiekben még lesz szó. A metszés mennyiségének megfelelőn ki kell választanunk a lehető legkényelmesebb ollót. Fontos a nyél kiképzése, a nyelet borító bevonat finomsága, rugalmassága, a nyél hossza, és, amit nagyon tudok javasolni, az a nyél mobilitása. Vannak forgónyelű metszőollók, amelyek kiválóak a sok metszéshez. Nem mindegy azonban, hogy a nyél forgását milyen mechanika biztosítja. De majd erről a metszőollók kritikájánál fogok szólni.

                                                                    Tűgörgős forgónyél

Mennyi pénzünk van?

Sajnos sok kertbarátnál ez az egyik legmeghatározóbb tényező. A metszőollóknál is igaz az a megállapítás, hogy jó minőségnek ára van. De az is igaz, hogy nem mindig a legdrágább a legjobb, de későbbiekben részletesen írok e metszőollók buktatóiról. Nekem sikerült belefutnom néhány bóvli cuccba.

Nos a metszőollók árai valahol 1.000 forintnál kezdődnek, és 20.000 forint tájékán végződnek. Természetesen én nem számolok néhány eszement divattal, mint pl. gyémántberakásos ollók stb.

Aki megteheti, az 5.000-12.000,-Ft-os árkategória között válogasson. Ide tartoznak ugyanis a megbízható, hosszú távon is használható szerkezetek.

Milyenek a fizikai adottságaink?

Ha van pénz, ha nincs, ha nagy a kert, ha nem, a fizikai adottságaink sok mindenben meghatározzák, hogy milyen metszőollót vásároljunk. Mik ezek a tényezők?

-          Tenyerünk nagysága. Hiába vásárolunk egy nagy méretű, és nagy vágóképességű ollót, ha egyszerűen a kicsi tenyerünk miatt nem tudjuk annyira kinyitni az ollót, amennyire azt a paraméterei engedik. A képen lenti képen jól látni a méretbeli különbségeket.

-          Milyen erős a tenyerünk, alkarunk, és az ujjainkat mozgató szalagok, inak. Korábban már írtam, hogy bizony a metszési szezon kezdetekor néhány hétig éjszakánként zsibbad a kézfejem, pedig higgyék el, hozzá vagyok szokva a metszéshez. Egész évben napi szinten használom a metszőollót, igaz a nyári metszés erőkifejtése nagyságrendekkel kisebb, mint a nyugalmi időszaké. Szóval, akinek gyengébb a keze, annak eleve kisebb ollókat kell választani, vagy olyanokat, amelyek vágást rásegítő szerkezetekkel vannak ellátva. Meg kell jegyezzem, hogy az ilyen ollókkal sokkal lassabban lehet dolgozni, mint a hagyományossal, sőt egyesek olyan bumfordiak, hogy velük csak a nagyon szabadon álló hajtások érhetők el. Ilyen pl. a lenti képen látható ollók.

Ez egy egyszerű kilincses rásegítő, ami azt teszi lehetővé, hogy több apró mozdulattal vágjunk át egy vastagabb ágat.

Ez pedig egy pneumatikus a sok közül. Ezeknél egy elektromos (legtöbbször akku) szerkezet elvégzi helyettünk a vágási munkát.

-          Jobb- vagy balkezesek vagyunk. Ez ugye nem kíván magyarázatot.

Milyen esztétikai elvárásaink vannak?

A mai világban nem elég, ha az adott eszköz tudja azt, amire megtervezték, legyártották, hanem annak jól is kell kinéznie, legalább olyannak, amilyennek mi látni szeretnénk. Persze ember és ember igényei között nagyok az eltérések, de azon réteg, aki igazán fizetőképes, bizony esztétikailag igényes is. Ezért a gyártók igyekeznek megfelelni minden elvárásnak, így pl. gyártanak külön hölgyek részére is metszőollókat, egy ilyet látni a lenti képen. Megvallom, nekem a funkció a legfontosabb, de bizony gyakran megakad a szemem egy-egy dizájnosabb darabon. Sőt vannak olyan metszőolló formák, amiket kimondottan előnyben részesítek. A bemutatott képeimen talán érzékelhető is. A képek túlnyomó része ugyanis saját metszőollóimról készült.

 



Hölgyeknek készült metszőolló.

A metszőollókról készült cikk első részének ezzel vége. A következő rész a metszőollók kritikájáról fog szólni sok képpel. Abban bemutatom az eddig szerzett tapasztalataim, ami úgy gondolom, nagyon hasznos lesz a metszőolló kiválasztásakor.