Málna őszi metszése, vesszők felkészítése a telelésre.

Nyár derekára a legtöbb málna befejezte termésképzését teljes figyelmét a vesszőképzésnek szenteli. Új hajtásokat már nemigen fejleszt, de amiket addig kihozott azokra nagyobb koncentrációt fejt ki. Energiáinak jelentős részét növekedésébe, de legfőképp fejlődésébe pumpálja, azaz nem kisebb mennyiségi növekedés mellett a minőségi változásokra koncentrál. A vesszők vastagodnak, kicsit nyúlnak, felhalmoznak tápanyagokat, cukrokat, rajtuk a rügyek fejlődnek, egyszóval megalopázzák a jövő évi termést, és nem utolsó sorban készül a téli nehéz hónapokra.

Ha a málnásunkra tekintünk, akkor láthatunk benne szép erős vesszők mellett itt-ott néhány gyengécske is feltűnik, de ami fontosabb és kétségbeejtőbb lehet az a sok száraz hajtás levél. Ez lehet betegség, kártevő következménye, de sokkal valószínűbb, hogy a letermett vesszők száradtak el. Az évente csak egyszer termő málnák termést hozó vesszői ugyanis a termés leérése után elszáradnak. Ez a jelenség ilyenkor a legszembetűnőbb. Ez látható a bevezető képen is.

A málnát ilyenkor ősszel sem hagyhatjuk magára. Fontos tennivalónk, hogy ezeket a letermett vesszőket tőből távolítsuk el, részben azért, mert feleslegesen foglalják a helyet az egészséges vesszőktől, másrészt pedig a betegségek, kártevők szaporodásának, majd terjedésének a melegágyai. A kivágott vesszőket semmisítsük meg. Én ágaprítóval ledarálom, majd a komposztdomba terítem.

Metszés során különféle károsítókat is felfedezhetünk. Két legfontosabb a málnakéreg-gubacsszúnyog, és a málna vesszőfoltossága. 

Ezek ellen már kora nyáron meg kell kezdeni a védekezést, de aki ezt elmulasztotta az még most is pótolhat valamicskét a mulasztásán. Főként a vesszőfoltosság ellen védekezzünk. Sok szakirodalom javasolja, hogy a beteg vesszőket tőből távolítsuk el. Nos ez szépen hangzik, de; nagyon sok kertben járok ahol alig akad olyan málnavessző, mait ne érintene ez a betegség. He ezek mindegyikét kivágnánk, akkor elmaradna a következő évi termés (azt ugyanis tudni kell, hogy az évente egyszer termő málnák a kétéves vesszőjükön hozzák a termést, tehát azon teremnek jövőre, amit idén fejlesztettek). Én inkább azt mondom, hogy ilyenkor már védekezzünk vegyi úton a betegség ellen. Permetezzünk Nordox 75 WG, vagy Rézoxiklorid 50 WP szerekkel. A szerekből jusson bőven a beteg vesszőkre. Annak érdekében, hogy a málna megfelelőképp felkészülhessen a télre a permetlébe keverjünk lombtrágyát is, mai segíti a vesszők, rügyek beérését. Wuxal, Volldünger, Humix universal lombtrágyákat tudom javasolni e célra. Aki igazán profi akar lenni, az egészen speciális szereket is talál a piacon pl. a Compo forgalmaz ilyen tápanyagokat.

Nyár végi metszéskor a túlzottan hosszúra nött vesszőket is megkurtíthatjuk egy kicsit. Egész pontosan a 1,5 méternél hosszabra növő vesszők csúcsát csípjük vissza úgy, hogy a megmaradt vessző ne legyen hosszab 1,8 méternél.

A gyep őszi gyomosodása, a gyep őszi gondozási, felkészítés a telelésre.

A cím nem teljesen pontos, mert a gyepben most fellelhető gyomok valójában már a nyár derekán megjelentek és még most is virulnak. Sokan kétéségbeesve szemlélik, ahogy a nyár közepétől egyre gyomosabb a gyepük, annak ellenére, hogy igyekeznek mindent megtenni a nem kívánt betolakodók ellen. Találkoztam olyan kerttulajdonossal, aki elutazott nyaralni és mire hazaért szörnyülködve tapasztalta, hogy addig szép gyepe harctérré változott, összefüggő nagy területeken átvette az uralmat a gyom. Akadnak olyanok, akik elkeseredésükben az újrafüvesítés mellett döntenek, és totális gyomírtószerrel kiírtják a füvet is. 

De mit is lehet tenni?

Gyom és gyom között hatalmas a különbség. De még az sem mindegy, hogy az adott gyom milyen haszonnövény kúltúrában jelenik meg. Sőt vannak helyzetek, amikor egy növény gyom, máskor pedig haszon, vagy éppen gyógynövény. De bennünket most a gyepünk őszi gyomnövényei érdekelnek,azok közül is a legmegátalkodottabbak az egyszikűek, amiket nem lehet vegyi úton kiírtani a gyepből, mivel rokona a fűnek. 

Mik ezek?

• Fakó muhar - Setaria glauca
• Zöld muhar - Setraia viridis
• Pirók ujjasmuhar - Digitaria sanguinalis
• Ragadós muhar - Setaria verticillata
• Kakaslábfű - Echinochloa cruss-galli
• Csillagpázsit - Cynodon dactylon

A csillagpázsitot kivéve mindegyik egyéves növény, szaporodásuk és terjedésük fő forrása a mag. Ez tulajdonképpen meghatározza az ellenük való védekezés fő csapásirányát. De mielőtt a védekezésre térnék ismerkedjünk meg velük. Minél jobban ismerjük őket, annál könnyebben vehetjük fel ellenük a küzdelmet, megjelenésükkor sem esünk kétségbe.

A fenti gyomnövényeket két csoportra oszthatjuk:

Az elsőbe egy tartozik a Csillagpázsit, ami évelő, szakszerűen G1-es besorolásba tartozik, magyarul talajban tarackkal telelő évelő. Igazi komoly gondot ennek és hasonszőrű testvéreinek az eltávolítása okozza a gyeppből, őt ugyanis vagy mechanikus úton egyenként lehet kigyomlálni, vagy a fűvel együtt drasztikus totális gyomírtó szerrel. Csendben jegyzem meg, hogy gyakori nyírással (minimum hetente egy alkalommal, de legjobb hetente két alkalommal), olyan gyepszőnyeget ad, mintha perzsaszőnyegen lépkednék. Borzasztóan besűrűsödik és mivel vékonyszálú ezért nagyon kellemes gyepet ad. A színe sem a hagyományos zöld fűszín, hanem kissé acéloskék.

 Aki nem ragaszkodik a hagyományos gyephez, vagy a gazdasági kertben a közlekedő utakon kipróbálna valami újat, annak tudom javasolni. De vigyázat! Vízhiányos állapotban nem lesz selymes tapintású, ellenkezőleg durva sértő érzetet ad a kéznek, mezítelen lábnak. De msot nem a népszerűsítés a cél, hanem az írtása. Ha egyszer hagyjuk, hogy megtelepedjen a gyepben, akkor onnan nagyon nehéz eltávolítani. Fáradtságos munkával sok-sok óra alatt szabadulhatunk meg tőle. Legjobb, ha füvesítés előtt többször kezeljük a területete ttotális gyomírtószerrel, ez ugyanis végleg kiöli a tarackját. Ha ennek ellenére mégis megjelenik, akkor ne várjuk meg amíg megerősödik, hanem még kicsi korában azonnal gyökerestül távolítsuk el. Ha mégis megerősödne, akkor a nagyon fertőzött foltokat gyomírtsuk ki totális gyomírtóval, majd itt vessük felül a füvet. Felsimerése viszonylag egyszerű, de virágzata miatt összetéveszthető a pirók ujjasmuharral. 

A növény elfekvő szárú, a sűrű lombjából egyedül csak a virágzata, termése emelkedik ki. De mivel ezek jelentéktelenek, ezért gyakran észre sem vesszük. 

Szára elfekvő, izközöknél, nóduszoknál legyökeresedik, tulajdonképpen átmenetet képez a tarackos gyökere között. Tarackja a föld felszíne alatt 1-2 centivel (bár ez függ attól, hogy milyen mélyen találja meg a nedvességet) a felszínnel párhuzamosan kúszik, akár egy métert is meghaladó távolságokba.

A másodikba tartoznak a muharok és a kakaslábfű. Ők szakszerűen a T4-es besorolásba tartoznak, ami azt jelenti, hogy egyévesek, nyáron csíráznak, kifejlesztik szárukat, leveleiket, virágukat és termésüket, majd a maghullást követően télen kifagynak, elpusztulnak. Fajfenntartásukat az elhullajtott maggal biztosítják. A mag a talajban telel, és nyáron 18 celsius fok felett csírázik. Ezért fordulhat elő az, hogy amikor még nyaralni megyünk sehol sincsenek, majd, amikor hazaérünk már tele van velük a gyep. Legdrasztikusabban a pirók ujjasmuhar terjed, képes kiszorítani még a mélyen gyökeresedő pillangósokat is. Ellenük való védekezés főbb csapásirányai:

• Ne engedjük meg, hogy magot érleljenek a gyepben, mert azt elszórva jövőre még többel kell megbírkóznunk. Ezt legalább heti egyszeri nyírással érjük el, de legjobb, ha gyakrabban nyírjuk, mert ezek a gyomok igen gyorsan alkalmazkodnak a sűrű nyíráshoz. Száruk elfekszik a talajon, és akár egy hét alatt is virágzik, magot érlel.
• Ne adjunk nekik életteret. Ezt úgy tudjuk elérni, ha gyepünk egészséges, megfelelően záródott, sűrű, optimálisan tápanyag és vízellátott. 
• Megjelenésükkor, ha nem túlzottan sok kelt ki, akkor megpróbálhatjuk kézzel kigyomlálni őket.
• A gyepünk ne szenvedjen hiányt semmiben. Ne akkor öntözzünk, amikor időnak van rá, hanem amikor a fű igényli. Tápoldatozzunk tavasszal túlnyomórészt nitrogén tartalmú hosszú hatástarlamú szerekkel, ősszel kisebb adagó nitrogén, emelt foszfor és kálium mennyiséggel. Tavasztól, őszig lombtrágyázzunk. 
• Nyírjunk, nyírjunk és nyírjunk. A gyepet alkotó fűfajok bírják a legjobban a nyírást. Gyakori nyírással megakadályozzuk, hogy magot érleljenek a gyomok, és azt is, hogy megerősödjön a tövük.
• Biztosítsuk a nyugodt telelést a gyepnek, és tavasszal a gondtalan sarjadást. Télen ezek a gyomok ugyanis kipusztulnak, helyük üres marad. Egy jól telelt erős gyep azonnal át tudja vennei az üres foltokat, benövi azokat, ezáltal elzárja az egyéb gyomok elől is a helyet.

Most nézzük ezeket a gyomnövényeket. Muharok közül a zöld muhart, és a legveszélyesebbet a pirók ujjasmuhart mutatom be.

Pirók ujjasmuhar kisértetiesen hasonlít a csillagpázsithoz. Legjellemzőbb megkülönböztető jegy az, hogy a csillagpázsit gyökere tarackos, a muharé pedig bojtos. De, hogy megtévesszen bennünket a pirók ujjasmuhar szára elfekszik, és a nóduszoknál gyökeret fejleszt, ezzel hasonlatossá válik a tarackos gyökérhez.

Bal oldalt a csillagpázsit tarackos gyökere, jobb oldalt, pedig a muhar bojtios gyökere. Virágzatuk nagyon hasonló. Balra a csillagpázsit, jobbra pedig a pirók ujjasmuhar virágzata látható. Iagzából lényegi különbség nincs közöttük, a csillagpázsit virágzata némileg kisebb.

Leveleiket, ha egymás mellé tesszük, akkor lényeges eltérés láthatunk. Balra a csillagpázsit levele sokkal vékonyabb, finomabb szálú, mint a jobbra látható ujjasmuharé.

Magukra hagyva a gyomokat átugrom a gyep őszi gondozására nehogy kifussak az időből. Sajnos nincs annyi időm a cikkek írására, mint amennyit igényelnének. Később azért befejezem a gyomos részt is.

Többféle állapotban érheti el egy gyep az őszt. vannak nagyon szépen gondozottak, vannak a gondozottak és az elhanyagoltak, és persze ezek között számtalan átmenet. Bármelyik is legyen a jellemző saját gyepünkre itt a legnagyszerűbb alkalom, hogy tegyünk még erte egy kicsit, vagy éppen sokat. Nyílvánvaló, hogy ez cikk nem azoknak szól akik mindent profin csinálnak a gyepgondozásban. Ezért nem is arról írok, hogy mit kell tenni a kiváló állapotú gyeppel. Az ősz több szempontból is a legjobb idő arra, hogy igazán szép gyepet varázsoljunk:

• ilyenkor kevés új gyom jelenik meg a gyepben, friss fűvetésben sem kell kell a gyomokkal küzdeni,
• nincsenek már azok a buta melegek, amikben csak szenved a fű, sőt reggelre már van harmat a füvön, ami kicsit megkönnyíti a vízutánpótlást,
• enyhébb időben a fű is szebben fejlődik, gyorsabban nő.

Mit tegyünk a szép gyepért?

• Álljunk neki rendszeresen öntözni. Ha maradnak ezek a melegek, akkor naponta egyszer bőségesen, ha enyhül az idő, és netán csapadék is esne, akkor elég hatente 2-3 alkalommal. Az öntözéskor vegyük figyelembe, hogy milyen a talajunk. Kötött talaj nehezebben issza be a vizet, de sokáig tárolja, tehát ebben az esetben lassú beöntözést végezzünk, és ritkábban, míg a homokos talaj gyorsan beissza a vizet, de azt nem tárolja, hanem továbbítj a talaj alsóbb rétegeibe, ahol már a gyep gyökere nem éri el, ezért ilyen talajnál többször és kis adoggal öntözzünk. A két véglet között több átmenet is van, de erre msot nem tudok kitérni. A talajokról is íródik egy cikkem, az első része már meg is található netes oldalaimon, érdemes elolvasni. Öntözni mindig időben kell. Nem akkor, amikor mi ráérünk, hanem akkor, amikor a növénynek igénye van rá. Ha nem időben locsolunk, akkor a növényt visszaveti a fejlődésben a vízhiány. Tévhit, hogy napközben nem lehet öntözni mert éget. Nagy kánikulai melegben igenis szükséges a locsolás kora délután egy-két óra körül.Ezzel hűsítjük a füvet, oltjuk szomját. Tűző napban a víz csak nagy és gyenge levelű növényeken okoz kárt azzal, hogy a levélen maradt vízcsepp lencseként működve megégeti a levelet. Legjobb öntözési mód az automata öntözés. Öntözés hataására még a kiszáradt, kiégett gyep is egy hét alatt életre kel, elkezd visszazöldülni. Két hét alatt szép zölddé válik.
• Rendszeresen pótoljuk a tápanyagot. Erre több módszer is kínálkozik, de ilyenkor ősszel én kettőt javasolnék. Az egyik, ami lasabban fejti mi hatását, de tovább tart az a granulált, vagy szemcsézett műtrágyák. Attól függően, hogy milyet választunk egy hónaptól akár hat hónapig is tart a hatása. A másik az azonnali hatást kifejtő, de csak egy-két hétig hatásos a lombtrágyázás. Ekkor vízoldható műtrágyát, vagy természetes alapú tápanyagpótló szert kipermetezzük a fűre. lehet kilocsolni is, de azzal egyenetlenebb az elosztás, és előfordulhat túladagolás is. Javaslom, hogy most lombtrágyázzanak, hosszú ősz esetén ezt még többszöri ismétlésssel egészen november elejéig, és a havazások előtt pedig szemcsés műtrágyát szórjanak ki, ami tovább erősíti a gyep tövét a hó alatt is.
• Irtsuk ki a kellemetlen gyomokat. Kétszikűeket egyszerű gyomírtószeres permetezéssel, egyszikűeket pedig, mint ahogy azt fent a gyomos résznél már taglaltam rendszeres nyírással, és gyep erőnlétének megtartásával szorítsák vissza. Csillagpázsitot sajnos csak mechanikai úton, vagy a fűvel együtt lehet kiírtani.
• Pótoljuk a hiányokat. Vessük felül a füvet, ahol ritkás, vagy kipusztult. 
• Nyírjuk a gyepet rendszeresen. Megfelelő öntözés, és tápanyag pótlás mellett hetente 1,5-2 alkalommal. 2-3 centi magas legyen csak a fű, egészen az utolsó nyírásig, ami valahol november eleje körül lezs, akkor 4-5 centis maradjon. A lenyírt füvet minden esetben gyűjtsük össze.
• Gyűjtsük össze a gyepről a ráhullot növényi maradványokat, pl. falevél, fenyőtű, dió stb. Ha túl sok marad rajta, akkor alatta befülled a fű, kipusztul.
• Ha permetezzük a gyepet, akkor egy kezeléssel több szert is kijuttathatunk. Pl. lombtrágyával a gyomírtót, vagy akár a gombaölő szert.
• Kezeljük betegség, kártevők, ellen. Javítsuk a kellemetlenkedők okozta hibákat. A csapadékos hűvös idő kedvez egyes gombafajoknak rozsdák, fuzáriumos betegségek jelenhetnek meg, de megelőzésként hópenész ellen is védekezhetünk.   Kártevőként a pocok és a lótetű,   drótférgek, pajorok jelentkezhetnek. Kellemetlenkedők pedig a földi giliszták    és a vakond. És egy másként kellemetlenkedő a talajban élő pók, ami gazdasszonyra hozhatja rá a szívinfartust:) 

Mit ne tegyünk?

• Ne gyeplazítózzunk. Feleslegesen sértjük meg vele a gyep tövét, gyökerét. Túl sok sérülést már nem tud kiheverni a tél kezdetéig, ezért kétségessé válik az eredményes telelés. 
• Ne tömörítsük, ne hengerezzük.
• Ne szórjunk rá tőzeget, tápdús földet.
• Ne akarjuk most a talaját javítani.
• Szeptember végétől már ne szórjunk ki rá magas nitrogéntartalmú műtrágyát.

Ha rendszeresen gondozzuk a füvet, akkor a tél kedvezőtlen hatásait is könnyűszerrel kiheveri. "Ahány ház, annyi szokás" tartja a közmondás, de ahány ház, annyi gyep állítás is megállja  ahelyét. Nemcsak azért, mert mindannyian máshogy gondozzuk a füvet, hanem azért is mert mindenhol mások az adottságok. Ezért nehéz egy általános fenntartás-technológiát ráhúzni a gyepre. Azokat a gyepeket, amiket gondozok  először mindig alaposan feltérképezem, megismerem a körülményeket, adottságokat, majd az ismeretek alapján állok neki a gondozásuknakRendelkezem többféle gondozási technológiával, többféle tápanyag-utánpótlási eljárással, melyekben.  a szereket az igényeknek megfelelően változtatom. Ha valakinek a fenti cikken felül tudok bármiben segíteni szívesen megteszem. Lehet tőlem rendelni a gyep kezeléséhez szükséges anyagokat, akár úgy is, hogy egy csomagban megküldöm, az egész éves mennyiséget egy részletes alkalmazás technológiát mellékleve. Természetesen csak azt követően, hogy megismerkedtem a kezelendő gyeppel.  Sajnos a cikkben nem tudtam leírni mindent, de kérdések alapján szívesen adok több információt a gyep gondozásáról.

Rózsák nyári metszése

A rózsák metszésének fő időszaka nyugalmi állapotukban van. Ez az időszak nagyjából december közepétől-március közepéig tart, amit az időjárás nagyban befolyásol. A nyugalmi időszakból metszésre igazán a február vége-március közepe a legalkalmasabb. De erről bővebben a rózsák nyugalmi állapotú metszésénél írok.

Második legjelentősebb metszési periódus a vegetációs időben történő metszés, azaz nyáron. Ekkor a metszési célunk is többirányú lehet:

-          folyamatos virágzás biztosítása,

-          túlburjánzott növény kordában tartása,

-          egészségügyi,

-          növény egyensúlyban tartása.

Van amikor mindegyik célt egyszerre kell megvalósítani, de van amikor csak az egyikre koncentrálunk. A kertekben járva azt tapasztalom, hogy többnyire csak a virágzás miatt metszik a rózsákat nyáron. Ez rövid távon célhoz vezet, mert a rózsa mindig hozza a virágát, de hosszú távon már a rózsatő idő előtti öregedését, kimerülését, egyensúlyi állapotának felborulását eredményezi.

A rózsákat többféleképpen csoportosítja a szakirodalom. Metszésük szempontjából én a következő csoportosítást alkalmazom:

-          floribunda és nemes rózsák,

-          többször nyíló bokorrózsák,

-          egyszer nyíló bokorrózsák,

-          kúszórózsák,

-          talajtakaró rózsák,

-          magas törzsű rózsák,

-          kaszkádrózsák,

Nézzük őket csoportonként.

Sajnos nem rendelkezem mindegyik csoportba tartozó rózsával, így képpel sem tudom illusztrálni őket, de nem is szükséges, hiszen a metszési alapelvek és technikák nagyon hasonlóak. A lényeges eltérésekre pedig úgyis kitérek.

Teahibridek és floribunda rózsák.

A tearózsák 1867-ben Guillot által nemesített ’La France’ fajtával indultak világhódító útjukra. A világhódítás nem túlzás, mert nagy népszerűségnek örvendtek akkor is, és ma is. A tearózsák a következőkben hoztak újdonságot az addig ismert fajtákhoz képest:

-          alacsonyabb termetűek kb. 1 méter magasságúak,

-          hangsúlyozottan felfelé törő merev hajtást, szárat nevelnek, ezért nagyon alkalmasak vágott virágnak,

-          viráguk, de főként félig kinyílt bimbós állapotuk nagyon mutatós, kinyílva már kevésbé látványosak,

-          színválasztékuk széles.

             

Virágzásuk folyamatos, egy száron csak egy virágot fejlesztenek. A folyamatos nyílás érdekében az elnyílt virágokat el kell távolítani, mégpedig az első erős, úgynevezett 5 levélkés levél fölött. Nagy biztonsággal ugyanis innen fejleszti a következő virágban záródó hajtását. Hosszú hajtást fejlesztő fajták esetében nem az első ötlevélkés fölött kell elvágni, hanem mélyebben, erről később bővebben.

Talán nem a legjobban sikerült képek, de jól látható rajtuk, hogy azok a levelek, amelyek hónaljából előtörnek a hajtások öt levélkéből állnak. Azaz egy levéltengelyen öt levélke helyezkedik el. Látható, hogy metszés nélkül is innen törnek elő a hajtások, de amíg metszéssel szabályozni tudjuk, hogy hány ilyen hajtásunk legyen és azok milyen magasságban induljanak, addig metszés nélkül a növény maga alakítja ezeket a tényezőket. A lenti képen látni az éppen kibúvó kis hajtást.

A képen látható az is, hogy a metszési felület a rügytől ellentétes irányba lejt, és a rügy fölött mintegy 1-1,5 centis csonk van. Erre azért van szükség, mert a hajtást kezdeti, nagyon sérülékeny stádiumában védi a fizikai behatásoktól.

                                                                        Metszési felület

A tearózsák, vagy más néven teahibrid rózsák viszonylag hosszú egyenes hajtás végén hozzák a virágot. Ha a metszésnél nem vágjuk vissza őket eléggé, akkor őszre akár több métert is meghaladó magas rózsatövünk lesz. A rózsa egyensúlya, statikája így felbomlik, ezért metszéskor mélyebben kell a hajtást elvágnunk. Azt tudjuk, hogy az ötös levélkéjű levelek hónaljából fejleszt virágzó hajtást. Ezért megkeressük felülről a legelső ilyen levelet, majd a hajtás hosszától függő mélységben vágjuk vissza. Mégis milyen mélyen? Erre nagyon nehéz így látatlanba iránymutatást adni. Nagyban függ a rózsa erejétől, egészségi állapotától, hajtásainak számától. De feltételezve az átlagos állapotot:

-          ha a hajtás hossza 30-50 centi közötti, akkor a felső 1/3-át vágjuk le,

-          ha a hajtás 50-70 centi hosszú, akkor a felső 40-45 %-át vágjuk le,

-          ha a hajtás hossza 70-100 centi hosszú, akkor a felső 50-60 %-át távolítsuk el,

-          ha a hajtás meghaladja a 100 centit, akkor a felső 60-70 %-át metszük le.

Fontos, hogy a hajtás hosszát, ne a tövétől nézzük, hanem az előző metszés helyétől, tehát az adott virágos hajtás tényleges hosszát vegyük számításba, ne pedig az egész tő magasságát.

A képen látható, hogy a korábbi metszés fölött milyen hosszú új hajtást hozott. Gondoljunk bele, hogy egy év alatt három emelet rakódik egymásra. Ezzel elérheti a több méteres magasságot is.

Nyári metszésnél is távolítsuk el a beteg, sérült, vagy épen útban lévő hajtásokat is. A metszési sebeket kezeljük fasebkezelő szerrel.

A cikk későbbi részeiben foglalkozom a többi csoport metszésével is, valamint a metszés egyik legfontosabb eszközével a metszőollóval is.

A metszőolló kiválasztása

A metszési munkák egyik legfontosabb kelléke a metszőolló. A választék nagyon nagy. Barkácsáruházakban zömében az alsó és középkategóriás típusokkal találkozhatunk, szakboltokban már megjelennek a profi kategória alsó szegmensét képviselők, de aki igazán jó metszőollót akar vásárolni, annak meg kell keresni a profi kereskedő cégeket. Ennek a cikknek a keretében nem tudok teljes körű képet nyújtani a magyarországi metszőolló kínálatról, bár szívesen megtenném, de nincs időm arra, hogy bejárjam a boltokat és lefényképezzem a kínálatot, majd kiértékeljem azokat. Inkább igyekszem arra szorítkozni, hogy milyen is a jó metszőolló.

Mi dönti el, hogy milyen metszőollóra van szükségünk?

-          mit kell metszenünk,

-          mennyit kell metszenünk,

-          mennyi pénzünk van,

-          milyenek a fizikai adottságaink,

-          esztétikai elvárásaink.

Mit kell metszenünk?

Szakmai nézőpontból a legmeghatározóbb szempont a metszőolló kiválasztásánál ennek a kérdésnek a helyes megválaszolása. Megint csak felsorolásba kell bocsátkoznom a szempontok elemzésekor:

-          A hajtás vastagsága. Minden növénynek vannak vékonyabb és vastagabb hajtásai, ágai, de egy levendulát, rózsát, labdarózsát nem lehet összehasonlítani. Mindannyian érzékeljük a különbséget közöttük. Ne azt nézzük, hogy mi a legvastagabb és legvékonyabb ága a növénynek, hanem azt, hogy zömében milyen hajtásai vannak. És ne a friss hajtásai vastagságát nézzük, hanem a nyugalmi állapotban lévő fásodott hajtásokét. Mindig azt kell nézni tehát, hogy melyik az a metszőolló, amivel a növény nagyobb részét meg tudjuk metszeni. A néhány vastagabb ág kedvért ugyanis felesleges több ezer forintért metszőollót vásárolni.

-          Az ág keménysége. Vannak puha és kemény ágú növények. Ezt mindenki tudja, aki már metszett növényeket. Sőt vannak kemény fájú növények, amik belseje üreges, ezért metszésük kisebb erőfeszítést igényel. Ilyen pl. az aranyvessző, bodza. Az ág keménysége, és vastagsága együttesen meghatározza, hogy mekkora erőt kell kifejteni a metszéséhez. De van még egy harmadik tulajdonság is, amivel számolnunk kell.

-          Az pedig az, hogy élő, vagy holt ágról beszélünk-e. Egy száraz ág elvágása, még puha fájú egyed esetén is sokkal nagyobb erőkifejtést igényel. Nagyon szembetűnő ez pl. az üreges fajtáknál. A nyári orgona elszáradt ágát komoly erőfeszítés elvágni, míg az élő hajtása szinte magát vágja ketté.

-          A metszendő növény hajtássűrűsége sem mindegy. Egy nagy méretű metszőollót szinte képtelenség úgy betolni a sűrű növény belsejébe, hogy azzal ne sértsük végig az útba kerülő ágakat. Arról már nem is beszélve, hogy képtelenek leszünk az optimális vágási helyet megragadni az ollóval. Főként nyári metszéskor, és tavasszal a nedvkeringés megindulásakor okoznak gondot az így okozott sérülések.

Összegezve: Minél vastagabb, keményebb ágú növényünk van, annál robosztusabb, erősebb metszőollóra van szükségünk. A robosztusabb metszőollók viszont nagyobbak is, ezért kisebb tenyerekbe nem férnek el, nehéz velük dolgozni, de erről majd később. Ezek a metszőollók nehezen férnek be a sűrű ágrendszerű növények belsejébe, és abszolút alkalmatlanok a gyenge, vékony ágak elvágására, mivel vágóélük között elhajlik a gyenge ág, így roncsolt vágási felületeket okoznak.

A növényünk megítélésénél sose a kirívó paramétereit nézzük, hanem mindig azt, hogy melyik a több.

Mennyit kell metszenünk?

Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi metszenivalónk van. Néhány óra alatt végzünk vele, vagy netán napokig eltart. Aki már metszett folyamatosan több órán át, az biztos érezte a metszés hatásait a kezében. Én több hónapot metszek a tél végétől kezdve. Próbálom fokozatosan terhelni a kezem, de sajnos finomkodásra nem mindig van időm. Bizony az első néhány hét után éjszakánként zsibbad a csuklóm és az alkarom, sőt, ha éppen nem megfelelő metszőollót viszem magammal, akkor még kezdetben vízhólyag is képződik a kezemen. Ennek elkerülésére ma már egy komplett szerszámos ládányi metszőollóm van, amiben mindig benne van az alkalomhoz illő is. Olyan ez nekem, mint hölgyeknél a ruhaválasztásJ. Csak engem inkább véd a jó metszőolló, mint öltöztet. Bár ez utóbbiról a későbbiekben még lesz szó. A metszés mennyiségének megfelelőn ki kell választanunk a lehető legkényelmesebb ollót. Fontos a nyél kiképzése, a nyelet borító bevonat finomsága, rugalmassága, a nyél hossza, és, amit nagyon tudok javasolni, az a nyél mobilitása. Vannak forgónyelű metszőollók, amelyek kiválóak a sok metszéshez. Nem mindegy azonban, hogy a nyél forgását milyen mechanika biztosítja. De majd erről a metszőollók kritikájánál fogok szólni.

                                                                    Tűgörgős forgónyél

Mennyi pénzünk van?

Sajnos sok kertbarátnál ez az egyik legmeghatározóbb tényező. A metszőollóknál is igaz az a megállapítás, hogy jó minőségnek ára van. De az is igaz, hogy nem mindig a legdrágább a legjobb, de későbbiekben részletesen írok e metszőollók buktatóiról. Nekem sikerült belefutnom néhány bóvli cuccba.

Nos a metszőollók árai valahol 1.000 forintnál kezdődnek, és 20.000 forint tájékán végződnek. Természetesen én nem számolok néhány eszement divattal, mint pl. gyémántberakásos ollók stb.

Aki megteheti, az 5.000-12.000,-Ft-os árkategória között válogasson. Ide tartoznak ugyanis a megbízható, hosszú távon is használható szerkezetek.

Milyenek a fizikai adottságaink?

Ha van pénz, ha nincs, ha nagy a kert, ha nem, a fizikai adottságaink sok mindenben meghatározzák, hogy milyen metszőollót vásároljunk. Mik ezek a tényezők?

-          Tenyerünk nagysága. Hiába vásárolunk egy nagy méretű, és nagy vágóképességű ollót, ha egyszerűen a kicsi tenyerünk miatt nem tudjuk annyira kinyitni az ollót, amennyire azt a paraméterei engedik. A képen lenti képen jól látni a méretbeli különbségeket.

-          Milyen erős a tenyerünk, alkarunk, és az ujjainkat mozgató szalagok, inak. Korábban már írtam, hogy bizony a metszési szezon kezdetekor néhány hétig éjszakánként zsibbad a kézfejem, pedig higgyék el, hozzá vagyok szokva a metszéshez. Egész évben napi szinten használom a metszőollót, igaz a nyári metszés erőkifejtése nagyságrendekkel kisebb, mint a nyugalmi időszaké. Szóval, akinek gyengébb a keze, annak eleve kisebb ollókat kell választani, vagy olyanokat, amelyek vágást rásegítő szerkezetekkel vannak ellátva. Meg kell jegyezzem, hogy az ilyen ollókkal sokkal lassabban lehet dolgozni, mint a hagyományossal, sőt egyesek olyan bumfordiak, hogy velük csak a nagyon szabadon álló hajtások érhetők el. Ilyen pl. a lenti képen látható ollók.

Ez egy egyszerű kilincses rásegítő, ami azt teszi lehetővé, hogy több apró mozdulattal vágjunk át egy vastagabb ágat.

Ez pedig egy pneumatikus a sok közül. Ezeknél egy elektromos (legtöbbször akku) szerkezet elvégzi helyettünk a vágási munkát.

-          Jobb- vagy balkezesek vagyunk. Ez ugye nem kíván magyarázatot.

Milyen esztétikai elvárásaink vannak?

A mai világban nem elég, ha az adott eszköz tudja azt, amire megtervezték, legyártották, hanem annak jól is kell kinéznie, legalább olyannak, amilyennek mi látni szeretnénk. Persze ember és ember igényei között nagyok az eltérések, de azon réteg, aki igazán fizetőképes, bizony esztétikailag igényes is. Ezért a gyártók igyekeznek megfelelni minden elvárásnak, így pl. gyártanak külön hölgyek részére is metszőollókat, egy ilyet látni a lenti képen. Megvallom, nekem a funkció a legfontosabb, de bizony gyakran megakad a szemem egy-egy dizájnosabb darabon. Sőt vannak olyan metszőolló formák, amiket kimondottan előnyben részesítek. A bemutatott képeimen talán érzékelhető is. A képek túlnyomó része ugyanis saját metszőollóimról készült.

 



Hölgyeknek készült metszőolló.

A metszőollókról készült cikk első részének ezzel vége. A következő rész a metszőollók kritikájáról fog szólni sok képpel. Abban bemutatom az eddig szerzett tapasztalataim, ami úgy gondolom, nagyon hasznos lesz a metszőolló kiválasztásakor.

Biokertészkedés

A biokertészkedés évtizedek óta nagy népszerűségnek örvend a kertészkedők körében. Minél messzebb kerülünk a természettől, annál nagyobb misztikum számunkra az efféle kertészkedés. Hajlandóak vagyunk azt hinni, hogy ez valami olyasféle kertgondozási módszer, ami nagy szakismeretet, komoly megelőző kísérleteket kíván. Pedig nem szól ez másról, mint a kertünk alapos ismeretéről, a megfigyelésről és a szeretetről.

A biokertészkedés népszerűsége keletkezésétől számítva töretlen. Oka hol ebben, hol abban keresendő. Napjainkban népszerűségéhez nagyban hozzájárulnak az élelmiszeriparban zajló fejlemények, amelyek nagyfokú bizonytalanságot okoznak a fogyasztók körében. Ma már szinte van olyan élelmiszer, ami nem is látott természetes anyagot. Olyan dolgokat eszünk nap mint nap, amelyeknek hatása ismeretlen az emberi szervezetre. Egészségkárosító hatásukat hol cáfolják, hol megerősítik. Sajnos egyik hírnek sem hihetünk, mert minden attól függ, hogy ki finanszírozta azokat a kísérleteket, amelyekkel alátámasztották a hírt. Eljutottunk oda, hogy egy termék komoly előnyre tesz azért, mert „csak” természetes anyagok felhasználásával készül. A termék ezen tulajdonságát aztán drága reklámokban kürtölik világgá. Könyörgök, mégis miből kellene készülnie az élelmünknek, mint természetes anyagból?

Megnyugodhatunk attól, hogy „csak” természetes anyagból készült élelmiszert fogyasztunk? Á dehogy. Mik ezek a természetes anyagok? Hogyan állították elő őket? Milyen szerekkel kezelték termesztésük során? Hogyan takarították be őket? Hogyan kezelték addig, amíg termék nem lett belőlük? Számtalan olyan kérdés, ami mind befolyásolja azt, hogy milyen minőségű élelmiszer kerül nap mint nap az asztalunkra. De mi van akkor, ha magunk állítjuk elő élelmünket, vagy legalább annak egy részét? A kérdés költői. Mindenki tudja a választ.

Ma már szinte lehetetlen biokertészkedésről beszélni. Pontosabban beszélni lehet róla, csak megvalósítani lehetetlen. Ahhoz messze el kell vonulni a világtól egy eldugott kis tanyára, ami a civilizált településektől sok tíz kilométerre található. A biokertészkedés alatt szerintem ma azt a törekvésünket kell érteni, ami a vegyszerek mellőzésére irányul. A vegyszerek mellőzése azonban csak egy szűk keresztmetszete a biokertészkedésnek.  Egy igazán elhivatott kertész ettől többet tesz. Többek között:

-          ügyel a talajra,

-          a termesztés során nem ismeri a hulladék fogalmát,

-          bevonja a természetet,

-          elfogadja a növényeket is érző, reagálásra képes lényeknek,

-          csak azt veszi el, amire szüksége van.

Sokunknak nem adatik meg, hogy olyan helyre vonuljunk el, ahol igazi biokertészkedés folytatható, ezért nekünk marad a minimalizálásra való törekvés. Minimálisra szorítjuk le:

-          a vegyszerek használatát,

-          a természetidegen anyagok beszivárgását a kertbe,

-          a kertünk természetes élővilágának rombolását,

-          táplálékunkban az idegen, ismeretlen helyről származó elemek mennyiségét.

Szerintem utópisztikus gondolat ma a vegyszerek teljes mellőzése. Nélkülük kevés termény teremne meg a kertekben. Olyan növénybetegségekkel állunk szembe, amiket vegyszerekkel is nagyon nehéz megállítani, sőt némelyiket lehetetlen is. Ennek ellenére nem szabad feladni a törekvésünket. Új és új megoldásokat kell találni annak érdekében, hogy növényeink produkálják azt az eredményt, amit elvárunk tőle. Az elvárás szónak nagy jelentősége van a biokertészkedésben. Eleve kudarcra ítéltetünk, ha olyat remélünk, amit elérni nem lehet. De nem akarom a végletekig húzni az időt a bevezetővel.

Keressük együtt a megoldásokat. Tanítsuk egymást a természetes kertészkedésre. Ebben szeretnék segíteni annak, aki ilyen termesztésben gondolkodik. Igyekszem megosztani ismereteim, tapasztalataim e téren. Igyekszem hobbikertészek számára is „fogyasztható” ismeretekre átdolgozni a szakirodalmat. Tartson velem, akinek kedve van hozzá.