A legtöbb kerttulajdonos
metszés területén is olyan információkat keres, amelyet azonnal és hasznosan
tud alkalmazni saját kertjében. Ilyen azonban nincs. Mivel nincs két egyforma
kert, két egyforma növény. Ellenben vannak metszési alapelvek, metszési
aranyfogások, általános,- és speciális szabályok, és nagyon sok metszést
kiegészítő hasznos tevékenység, amelyekből az adott növényre lehet olyan metszési
metódust összeállítani, ami arra a növényre hasznos.
A metszési tudásnak két
pillére van:
1. Az elméleti tudás és ismeretek.
2. A gyakorlati tapasztalatok.
Egyiket sem lehet a
közepén kezdeni, büntetlenül átugrani.
Írásaimban abban szeretnék
segíteni, hogy minél közelebb vigyem a metszés tudományát a kertészekhez.
Elfogadott tény, hogy
szükség van a növényeink metszésére. Igaz ez a gyümölcsfáktól kezdve a
díszcserjéken át egészen a fenyőkig.
Nem volt ez mindig így. És
akadnak, akik a régmúlt időkre visszatekintve, onnan példákat hozva vonják
kétségbe a metszés szükségességét, jótékony hatásait.
Nézzük miért is alakult ez
így?
Legfontosabb tényező az
ember, a maga folyamatos fejlődési kényszerével, ami tetten érhető a
gyümölcstermesztésben is. Több gyümölcstermesztési korszakot, időszakot
különböztetek meg, ezek időrendben a következők:
·
Vadon termő
gyümölcs
·
Ősi
gyümölcstermesztés
·
Háztáji
gyümölcstermesztés
·
Nagyüzemi
gyümölcstermesztés
·
Intenzív
gyümölcstermesztés
·
Futurisztikus,
avagy a jövő gyümölcstermesztése
Vadon termő gyümölcs.
Kevés magyarázatot kell
hozzá fűzni. Olyan gyümölcsfajokat értünk alattuk, amelyek emberi beavatkozás
nélkül léteznek. A természet alkotta, neveli és érleli őket. Például kökény,
csipkebogyó, galagonya, szeder stb. Természetesen ma már mindegyiknek van
nemesített fajtája.
Metszésre nincs szükségük.
Két típusuk van.
1. Az egyik csoport, amelyik önmagától újul meg, azaz
egy-két éves hajtásai elpusztulnak, helyettük minden évben új hajtásokat
nevelnek, így biztosítják a folyamatos termésérést.
2. A másik csoport, amelyik folyamatosan fejlődik,
növekedik, terméseit az új és régi részein egyaránt hozza.
Metszőolló és metszés
nélküli kor.
Metszés előtti kor.
Ősi gyümölcstermesztés.
Sokan vagyunk még, akiknek
az emlékeiben élnek nagyapáink kertjei, az azokban található hatalmas
gyümölcsfák. Tíz méter fölötti körtefák, nyolcméteres almafák, szinte
megmászhatatlan dió- és cseresznyefák. Őket egykoron elültették a kertekben,
köszönték szépen, jól elvoltak. Évente egyszer kellett velük foglalkozni,
amikor ontották a termést magukról. Sok közülük még ma is él koruk meghaladja a
100 évet.
Ezeket a gyümölcsfákat már
emberi kéz alkotta. Különféle nemesítési eljárások eredményeként kialakult
fajtákról beszélünk. Találni közöttük oltottakat és saját gyökerűeket is. A
gyümölcs minősége és mennyisége a nemesítési munkának köszönhetően teljesen
eltért a vadgyümölcstől.
Metszeni nem kellett őket.
Sőt nagyon gyakori látvány volt, hogy a termés súlya alatt leszakadt ágakat sem
távolították el évekig.
Egyszerű metszőollók
megjelenése, minimális metszési beavatkozások.
Metszés őskora.
Háztáji gyümölcstermesztés
Ezzel megérkeztünk a mai
vidéki, kisvárosi kertekben található gyümölcsfákhoz. Szerencsére még gyakori
jelenség a háztáji haszonkert tele gyümölcsfával, de a leépülésük folyamatos.
Nagyobb városokban nincs hely a számukra, a városok terjedésével
felszámolódnak, a meglévők átalakulnak díszkertté, vagy méretük zsugorodik. A
falvakban találhatók magukra maradnak az elvándorlásnak köszönhetően.
Ezek a gyümölcsfák tovább „nemesedtek”,
az emberi kéz tovább faragta őket a saját elvárásainak megfelelően. Ízre,
színre, méretre, fanagyságra irányuló nemesítésnek köszönhetően a korábbi pár
fajta helyett mára több ezer jelent meg, ember legyen a talpán, aki képes a
helyes fajtát kiválasztani a saját kertjébe.
Metszés nélkül képesek
ugyan teremni, de a termés mennyiségét, minőségét és a termésbiztonságot csak
rendszeres metszéssel érhetjük el. Metszés nélkül a fa gyorsan elöregszik,
sérülékennyé, termés mennyisége és minősége ingadozóvá válik.
Metszőollók és kisegítő
eszközök fejlődésének megindulása, metszés szükségességének elfogadása.
Metszés újkora.
Nagyüzemi gyümölcstermesztés
A népesség növekedésével
egyre inkább növekedett a gyümölcsfogyasztás is, ezt tovább emelte a megszűnő
háztáji gyümölcstermesztés, így egy állandó és fokozódó vásárlói igény
jelentkezett, amit csak nagyüzemi gyümölcstermesztéssel lehetett/lehet
kielégíteni. Megjelentek a több száz hektáros egynemű gyümölcsültetvények,
amelyeket az akkori tudomány, ismeret alapján tudatosan, tervezetten létesítettek.
Alaposan megvizsgálták a talaj- és klímaadottságokat, kiválasztották a
speciális fajtákat, ha kellett, újakat nemsítettek, kiválasztották a
legmegfelelőbb alanyokat. A telepítéskor nem volt kérdéses a gépesítettség sem,
ezért az elérhető gépállományra történt a fizikai telepítés (sor- és
tőtávolság).
Nem volt kérdés a metszés
sem, rendszeres metszésben részesítették őket, sőt megindultak a metszési
kísérletek, kutatások. A ma alkalmazott metszési tudásunk jelentős része ekkor
keletkezett, igaz a jelenlegi gyümölcstermesztési technológia új metszési
megoldásokat kíván, ezért várhatóan forradalmi megújulás előtt áll a metszés. Erről
később.
Hatalmas fejlődés a
metszőollók és metszési eszközök terén. Metszés általános elfogadottsága,
erőteljes specializálódása. Megjelennek a metszési szakemberek, specialisták.
Metszés aranykora.
Intenzív gyümölcstermesztés
A minőség és a kereslet
növekedésével és a profitmaximalizálási törekvéseknek köszönhetően beindult az
intenzív gyümölcstermesztés.
Fontossá vált:
·
az egy hektárról
realizálható haszon,
·
az egy hektárról
leszedhető termés mennyisége,
·
a
termésbiztonság,
·
a termésminőség
és -állandóság,
A törekvések találkoztak a
mezőgazdálkodási technika és technológia fejlődésével, valamint a nemesítés
rohamos fejlődésével. A régi fajták új köntöst kaptak (ez nagyjából annyit
jelent, hogy kicsit módosítottak a kül- és beltartalmi paramétereiken, valamint
új alanyokra oltották őket), illetve teljesen új fajták jelentek meg. Olyan
fajták, amelyek halandó ember számára csak fogyasztóként érhetőek el, házikerti
telepítésre nem, vagy csak igen ritkán beszerezhetők, de nem is nagy probléma
ez, hisz hagyományos termesztésben nagyrészt életképtelenek.
Megjelentek új
koronaformák, illetve rég alkalmazott koronaformákat újítottak fel, némileg
módosították őket. Új metszési technikákat alkalmaznak, amelyek leginkább a
gépesítettség, hatékonyság felé mozdulnak el.
Az új
termesztéstechnológiának köszönhetően a gyümölcstermesztés elkezdett elválni a
természeti tényezőktől, elkezdődött a termesztési rendszer záródása.
Metszés gépesítettségének
fejlődése, a kézi metszés kiszorulása, illetve erőteljes standardizálódása.
Metszés alkonyának kora.
Futurisztikus gyümölcstermesztés
A jövő gyümölcstermesztése,
melynek kapui már kinyíltak. A kereslet és minőség tovább erősödik. Az erős
fejlődési nyomást két ellentétes hatás eredője tovább gerjeszti, nevezetesen
úgy kell növelni a profitot, hogy közben az eladási árak ne, vagy kis mértékben
emelkedjenek.
Hatalmas a tudomány
fejlődése, mely eredményeit egyre szélesebb körben alkalmazzák a
gyümölcstermesztésben is. A genetika, növényélettan, kémia, robotika, fizika,
gépgyártás olyan fejlődésen megy át, amely alapjaiban változtatja meg
mindennapi életünket, így a gyümölcstermesztést is.
A zöldségtermesztéshez
hasonlóan a gyümölcstermesztés is egyre inkább zárt rendszerré válik,
eltávolodik mindennemű természeti elemtől. Ma még nem járunk itt, de lássuk, mi
fogja jellemezni a közeljövő gyümölcstermesztését.
·
Megfosztják a
növényt az önállóságától. Gyakorlatilag uralják a biológiáját.
·
Tovább
specializálódnak a fajták.
·
Új művelésmódok
jelennek meg.
·
Kiszorul az
emberi munkaerő a termesztésből, helyét az informatika és robottechnológia
veszi át.
·
Teljesen zárt
rendszerré alakul a termesztés, megszakad a növény és természet kapcsolata.
·
Hidrokultúrás
termesztés.
·
Teljesen zárt
növényházakban folyik a termesztés.
·
Rövid élettartam,
6-10 évente újratelepítik a gyümölcsöst.
·
Gyors váltás. 2-3
évente akár teljesen más gyümölcsfajra térhetnek át.
·
Azonnali termőre fordulás.
·
Speciális
fogyasztói igények kielégítése.
·
Termés
minőségének befolyásolása akár fánként.
·
Megszűnik a
metszés.
·
Jelentős
termésmennyiség emelkedés.
·
Egy fán kevés
termés.
·
Termésmennyiség
befolyásolása fánként.
Nincs szükség
metszőollókra, metszési gépekre. Némi fizikai, mechanikai beavatkozás még
elfogadható.
Metszés nélküli kor.