Hasznos információk a növények metszéséről képekkel.

2011. március 26., szombat

Zuzmók

A NÖVÉNYVÉDELEM oldalt is elkezdtem tartalommal feltölteni. Első bejegyzést a zuzmóknak szenteltem. Velük leglátványosabban metszéskor találkozunk, ezért velük fogalkoztam először a növényvédelem oldalon. Érdemes a cikket elolvasni.

2011. március 21., hétfő

A gyep tavaszi munkái

Elkezdetm írni egy cikket a gyep tavszi munkáiról. Részeletesen a fejlécen látható GYEP oldalra kattintva olvashatjátok. Mivel nagy téma, ezért a hét folyamán több részletben teszem fel. Bízom abban, hogy sokaknak segíteni tudok.

2011. március 20., vasárnap

Komposzt feldolgozás

Tél végén tavasz elején érkezik el az idő, amikor az előző évben összegyűjtött és a komposztálóba helyezett szerves hulladékot feldolgozzuk. Helyes komposztálási eljárás során az elmúlt fél-egy év elegendő arra a természetnek, hogy a szerves hulladékot feldolgozza földdé alakítsa.
A feldolgozás azért is szükséges, hogy a komposztálóban helyet készítsünk az idei szerves hulladékoknak. A BIOKERT oldalra feltettem erről egy cikket. Sajnos azok az oldalak nem címkézhetők, ezért ide a metszési főoldalra is kell egy rövid összefoglalót írnom róla, hogy címkéket helyezhessek el, amik alapján a keresőprogramok megtalálják.
Remélem sokan hasznos információkat találtok ebben az írásban is.

2011. március 9., szerda

Tél végi lemosó permetezés

Mielőtt belevágnák fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem vagyok a permetezések híve, de belátom szükségességét bizonyos esetekben. Zöldségkertemben próbálom ötvözni a biogazdálkodást, az egyszerű fogásokkal és a vegyszerekkel. Vannak olyan zöldségek, amik csak rövid időszakban hajlandóak teremni nálam, ilyen pl. az uborka, aminél a csapadék és a meleg hatására támadó kórokozók gyors pusztulást idéznek elő. Úgy próbálom ezt vegyszerek nélkül megoldani, hogy többszörösét vetem annak, mint amennyire szükségem lenne, így 1-2 szedéssel betakarítom és fel is dolgozom azt a mennyiséget, amit betegségek nélkül egyébként 6-10 szedéssel takaríthatnék be. Másrészt igyekszem szakaszosan vetni, de a nyári másodvetést a meleg miatt már virágzás előtt támadja a betegség, így arról nagy termésre nem számíthatok. Persze tudom, hogy ehhez nagyobb kertre van szükség, szerencsére nekem ez megvan. Azért tettem ezt a kis kitérőt, hogy a vegyszerpártiak ne kövezzenek meg egy-két későbbi kijelentésem miatt.
A tél végi lemosó permetezést (nem véletlenül hangsúlyozom a tél végit, hiszen újabban már őszi lemosásról is beszélhetünk, de erről majd ősszel) már évszázadok óta alkalmazzák a kertészek. Tulajdonképpen a gyümölcsfa növényvédelem alapvető elemének tekintették. Sokan ma is vallják, hogy egy eredményes lemosó permetezéssel az egész évi növényvédelmet tehetjük hatékonyabbá. Ez részben igaz is. De az elmúlt néhány évtizedben akkorát változott, főként hatékonyabb lett a növényvédelem, hogy egyes betegségek ellen vegetációs időben olyan hatékonyan védekezhetünk, hogy szükségtelen miattuk lemosó permetezés. Mi is változott?
·         Folyamatos kutatásoknak, tanulmányozásoknak köszönhetően alaposan megismertük a károsítókat, egyszóval kiismertük gyenge pontjait.
·         Új, igen hatékony növényvédő szereket fejlesztettek ki, amik sokszor annyira specifikusak, hogy csak egy károsítóra hatnak.
·         Mivel megismertük a károsítókat, és könnyen előre jelezni és követni tudjuk a környezet változásait (csapadék, hőmérséklet, szél, fény), ezért időben tudjuk, hogy mikor fertőznek, károsítanak. Így időben tudunk beavatkozni, elegendő a kevesebb növényvédő szer is.
·         Leporoltuk a biogazdálkodási tapasztalatokat, sőt új irányzat a holisztikus növénytermesztés is szárnyait bontogatja.
·         A növényvédő szer kijuttatásban is átütő újítások láttak napvilágot. Ezeknek köszönhetően pontosabban tudunk „célba lőni” azaz a károsítóhoz pontosabban tudjuk a szert eljuttatni, ebből és a hatékonyabb porlasztásnak köszönhetően kevesebb szert kell kijuttatni.
Szükség is van a fejlesztésekre hiszen:
·         Egyre több élelmiszert kell előállítanunk a növekvő emberiség számára.
·         Az élelmiszer biztonsági szempontok szigorodásával egyre kevesebb növényvédő szer maradhat a terményekben. Sajnos ezt sokszor kijátsszák, elbagatellizálják.
·         Mindig új károsítók jelennek meg, amik ellen új harcokat kell megvívnunk.
·         Drágulnak az élelmiszer előállítás költségei, így ahol lehet olcsóbbítani kell. A növényvédő szer árak a gyógyszerekhez hasonlóan a csillagokban vannak, ezért nem mindegy, hogy 1, vagy 0,5 literből oldjuk meg a védekezést.
A lemosó permetezés melletti legnagyobb érv, hogy a fák nyugalmi állapota miatt (nincs levél, virág, termés stb.) olyan töménységben használhatjuk a vegyszereket, amik egyébként jelentősen károsítanák a növényt (pl. leégetik a levelét), valamint a növényen szorgoskodó hasznos élőlényeket sem pusztítjuk, mivel még ők is inaktívak. További érv, hogy egyes károsítókat olyan hatékonyan gyéríthetünk, hogy vegetációs károsítása lényegesen kisebb mértékű lehet. És vannak olyan kártevők, amelyekkel ma sem nagyon bírunk, ezért minden eszközt meg kell ragadnunk, ami számukat gyéríti. Ilyen a piros gyümölcsfa takácsatka, és a körte levélbolha.
Ellenérvként lehet említeni a fentieket, amik azt támasztják alá, hogy lemosó permetezés nélkül is eredményesen védekezhetünk vegetációs időszakban.
Mikor javasolt a lemosó permetezés elvégzése?
·         ha év közben nem tudunk rendszeresen védekezni a károsítók ellen (a rendszeres védekezés alatt értek minden olyan beavatkozást, ami a károsító ellen hat, legyen az vegyi, biológia, agrotechnikai)
·         ha előző évben komoly fertőzés lépett fel a gyümölcsfáinkon főként tafrina, monília, atka, körte levélbolha, tűzelhalás, ágelhalás)
·         ha nem vagyunk elég felkészültek a szakszerű és irányzott kártevők elleni védekezésre (nincs szakismeretünk, anyagilag megterhelő a sok vegyszert megvásárolni, nincs időnk rendszeresen védekezni, fizikai teher a kezelés elvégzése, nincs segítségünk), egyszóval bármi, ami korlátozhat bennünket az eredményes védekezésben,
·         ha a gyümölcsfáink közelében elhanyagolt gyümölcsös, vagy kert van, ez ugyani s a betegségek melegágya, hiába védekezünk lelkiismeretesen, ha a szomszédból folyamatosan fertőzés érkezik
A tél végi lemosó permetezés menete:
1.      Végezzük el a metszést. Fontos, hogy metszés után kerüljön sor a lemosó permetezésre mert a metszési munkák során. Egyrészt nagyon fontos információkat gyűjtünk arról, hogy milyen betegségek nyomai, illetve kártevők vannak a fán. Másrészt metszés során kell elvégeznünk a nagyobb sebek, sérülések kitisztítását. Harmadrészt a lemosó permetezést nagy dózissal kell végeznünk, ezért sok vegyszer kerül a fára, amiből egy későbbi metszés során bizony sokat magunkba vehetünk.
2.      Zárjuk le a metszési sebeket, a kitisztított sebeket, sérüléseket. Ezt fasebkezelő paszta egyszerű ecsetes felkenésével tehetjük meg. Fontos tudnunk, hogy a lemosó permetezés nem véd ezeknek a sebeknek a későbbi elfertőződése ellen.
3.      Válasszuk ki a lemosó permetezéshez szükséges szert. Ebben a cikk későbbi része nyújt további segítséget.
4.      Készítsük elő a permetezéshez szükséges eszközöket, főként a permetező gépre van szükség. Végezzünk üzempróbát, ah szükséges cseréljünk tömítéseket.
5.      Végezzük el a permetezést.
A tél végi lemosó permetezés legjobb ideje a téli fagyok elmúltával, a metszési, fatisztogatási, sebkezelési munkák végeztével közvetlenül a rügy fakadása előtt van. Ekkor a rügy pikkelyei már fellazulnak, ezzel megnyílik az út a vegyszeres folyadék rügypikkelyek alá bejutása előtt. Ilyenkor a kórokozók spórái és a kártevők telelő alakjai (pl. tojások) már megkezdték élettevékenységüket, ezért kevésbé védettek a vegyszerek károsító hatásai ellen. A hasznos szervezetek azonban még nem éledtek fel, így bennük nem okozunk károkat.
Mivel permetezzünk?
Kereskedelmi forgalomban nagyon sok olyan növényvédő szer kapható, ami alkalmas lemosó permetezésre. Mindenki másra esküszik, ezért a hozzánk legközelebbi gazdaboltban nyílván olyan szert kapunk, ami az eladó hitvallásának megfelel. A következő néhány sorban röviden megpróbálok tájékoztatást adni az alkalmas szer kiválasztására.
Mint korábban már említettem, a metszés során nagyon fontos információkhoz jutunk a gyümölcsfáinkkal kapcsolatban. Olyan kontaktus teremtődik ember és gyümölcsfa között, amire az év során többet nem lesz példa. Ezért a fa ki is használja ezt a lehetőséget és folyamatosan beszél hozzánk, nekünk már csak ki kell nyitnunk a szemünket, belső fülünket, és lelkünket ahhoz, hogy megértsük.
·         Milyen az erőnléte?
·         Mennyi termésre számíthatunk?
·         Milyen az egészségi állapota?
·         Milyen károsítók nyomai vannak rajta, amik ellen védekeznünk kell?
Nekünk a lemosó permetszer kiválasztásához az utolsó a fontos.
Réztartalmú szerekkel a kórokozó gombák, baktériumok ellen védekezhetünk eredményesen. FONTOS! Kivétel a lisztharmat. Tehát, ha metszéskor érzékeljük, vagy tudjuk, hogy előző évben komoly fertőződés volt:
Almatermésűeknél baktériumos és gombás ágelhalás, tűzelhalás, varasodás és egyéb gombabetegségekből.
Csonthéjasoknál baktériumos és gombás ágelhalás, meggy, cseresznye, szilva, kajszi esetén monília, levéllyukacsosodás és egyéb levélbetegségekből.
Bogyós gyümölcsűeknél a málna és szeder didimellás, leptoszfériás vesszőbetegségekből.
Héjas gyümölcsűeknél a baktériumos levél- és termésbetegségeknél.
Olajtartalmú szerekkel a rovar- és atkakártevők ellen tudunk eredményesen védekezni. Tehát, ha az előző években erős levéltetű, pajzstetű, vértetű, levélbolha, atka fertőzést volt, vagy metszéskor észleljük ezeknek a jelenlétét, akkor olajtartalmú lemosó szerrel védekezzünk.
Kéntartalmú szerek a fent már említett lisztharmat ellen nyújt védelmet.
Kombinált hatóanyagú szerek egyszerre nyújtanak védelmet a gomba, baktérium, rovar és atkakártevők ellen.
Ezek után adódik a kérdés, hogy mért nem használunk kombi szereket. Ezek minden ellen védelmet nyújtanak? Azért mert:
·         ha csak egyfajta károsító ellen kell védekezni, akkor feleslegesen terheljük a környezetet egyéb vegyszerekkel,
·         a kombi szerekben gyakran az egyik károsító csoport elleni védelem hátrányára kerül be a másik elleni védelem, tehát kisebb hatóanyagú a réz alkotóelem, így a gombák ellen kevésbé véd, holott előfordul, hogy nekünk pont erre lenne szükségünk,
·         a kombi szerek drágábbak, ezért feleslegesen is költhetjük a pénzünket.
Érzem a sorok közt feszülő ismételt kérdést. Honnan tudja egy laikus kertész, hogy milyen károsítók vannak a fáin? Nos a korábban metszésekről írt cikkekben próbáltam a betegségekre, kártevőkre is kitérni, pontosabban azokra a részeikre, amiket így télen felismerhetünk. Ezeket visszakeresve könnyebben fel tudják ismerni, hogy a gyümölcsfákon milyen károsítók vannak most jelen. Ez nyújt némi támpontot. Aki pedig bizonytalan, annak azt tudom tanácsolni, hogy forduljon szakemberhez, de én is szívesen segítek, ha küld róla fényképet.
Néhány gyakorlati tanács a permetezés elvégzéséhez.
Mint a neve is tartalmazza lemosó permetezés, tehát ne sajnáljuk a vegyszert. Folyjék a fán a vegyszer. Hisz ez a lényege, hogy olyan mennyiségben és töménységben tudjuk ilyenkor a fára juttatni, hogy azt nem károsítja. Mert különben nyáron a fa levelét égetné le az ilyen mennyiség és dózis. Hogy ez mit jelent? 0-5 éves fa 2-3 liter, 5-10 éves fa 4-5 liter, 10-15 éves fa 6-8 liter, 15-20 éves fa 10-12 liter, 20 év felett a koronarendszer nagyságától függően (cseresznye sokkal nagyobb, mint pl. az alma) 12-20 liter permetlére van szükség.
Ha a fa alatt van az őszi lomb, akkor arra is permetezzünk. Ott is szunnyad sok károsító.
A kezelést szigorúan rügypattanás előtt be kell fejezni. Rügypattanás után a vegyszer már károsíthatja a rügyet, virágot.
ha vannak nagyobb repedések, odúk, lukak a fán, akkor oda célirányosan permetezzünk be.
Ne sajnáljuk rá az időt. Mindenhol alaposan permetezzünk, ne legyenek száraz kéregfelületek. Aki lusta ne gondolja azt, hogy töményebb szer kijuttatással időt spórolhat meg. Tévhit. Kisebb hibát követünk el akkor, ha hígabb szerrel, de alaposan permetezünk, mintha töménnyel, de hiányosan.
A lemosó szer vegyszer. Bánjunk tehát vele így, vegyük fel a védőeszközöket, a munka után pedig alaposan mosakodjunk meg.
Lemosó permetezést mindig a metszés után végezzük el.
Alaposan olvassuk el a növényvédő szer csomagoláson található használati, és óvórendszabályi, védelmi információkat, és ezeket tartsuk is be.

Almafa metszése

Az almatermésűek csoportjának legismertebb képviselői az alma, a körte, a birsalma (birskörte), és a naspolya. Ez utóbbi ugyan kevésbé ismert, de ismerői között igen népszerű. Mindannyian jól tűrik a metszést és az ifjítást. A birs és a naspolya a termővessző csúcsán lévő vegyes rügyből hozza a termést, ezért ezeket nem szabad visszametszeni, csak ritkítani kell. Visszametszésükkel a termést dobjuk a földre.
Négyük közül ezúttal a legelterjedtebb, az alma metszésével foglalkozom.
Az alma jellemző termőrészei:
·         a dárda, ami 4-5 centiméter, vagy ennél rövidebb egyéves termőrész csúcsán vegyes, vagy átmeneti rügy,

dárda

·          sima termőnyárs 5-15 centiméter hosszú termővessző csúcsán szintén vegyes, vagy átmeneti rüggyel,


sima termőnyárs


·          középhosszú termővessző 10-40 centiméter hosszú, fiatal, erős fákon találkozhatunk vele nagyobb számban, sokáig a fa termőrésze maradhat
·          hosszú termővessző 40 centimétertől hosszabb, elsősorban jó erőben lévő, vagy erős metszett fákon találkozunk velük, sokan helytelenül 1-2 centisre vágnak vissza minden ágat az almafán, ők évről-évre megküzdenek a hosszú termővesszővel,


hosszú termővessző


·          dárdás termőgally egyéves termővesszőből kialakult két, vagy többéves termőrész, rajta sokszorosan elágazódott termőrügyeket találunk,


dárdás termőgally


·         termőbog, vagy más néven termőkalács különös alakulású többéves termőrész, a kialakulásába nem mélyednék el.


termőbog


Az alma a legnagyobb alakgazdaságú gyümölcsfajunk. Természetes koronaformája is nagyon változatos, szinte kimeríti a lehetséges formákat. Ehhez társul még egy-két intenzív koronaforma, amit alakítással magunk nevelhetünk. Az ellenség megtévesztése miatt íme a lehetséges koronaformái:
·         hagyományos,
·         ágcsoportos sudaras,
·         sudaras,
·         kombinált,
·         gömb,
·         termőkaros orsó,
·         sövény,
·         karcsú orsó,
Ezt a felsorolást gyorsan felejtsük is el. Házi kertekben ennyire nem központi kérdés, hogy milyen is az alma koronaformája. Nekünk fontos:
·         a fa egészsége,
·         fizikai terhelhetősége,
·         egyensúlya,
·         termés mennyisége,
·         termés minősége,
·         könnyű kezelhetősége.
Metszünk tehát úgy, hogy ezeket tartsuk szem előtt. Nézzük.
Kereskedelmi forgalomban szabad gyökérrel vásárolhatunk suhángot, és koronás oltványt, konténeres minőségben többéves koronás növényt.
Ültetéskor a suháng közepét olyan magasságban kicsípjük (kivágjuk), amilyen magasan szeretnénk a törzsét tartani. Idősebb korára ez a magasság 30-50 centivel magasabban lesz, a növekedés miatt. Koronás szabadgyökerű szaporítóanyag esetében a középső sudár szintén megvan, ezért ezt is ki kell csípnünk, itt viszont már befolyásol az oldalvesszők (leendő vázágak elhelyezkedése). Keressük meg a 3-5 legszebb a törzzsel közel 45 fokos szögben induló hajtást, és a legfelső fölött 20-30 centivel csípjük vissza a sudarat. Konténeres szaporítóanyag esetén a koronát már helyettünk elkezdték nevelni. Ebben az estben csak ültessük el, és a továbbiakban leírtaknak megfelelően metsszük. A fenti indító metszések leírásánál abból indultam ki, hogy senki sem akar otthon magas törzsű almafát nevelni, ha igen, akkor Ő kérdezzen rá ennek a nevelésére.
Házkertekben legtöbbször kétféle almafa koronaformával találkozom, az egyik az őszibaracknál már bemutatott katlan, a másik pedig a cseresznye metszésnél már szintén bemutatott sudaras koronaformát követik. Tulajdonképpen egyik sem rossz. én nem akarok állást foglalni egyik mellett sem. Ki melyiket szereti, melyiket ismeri, melyiket tudja a legjobban megvalósítani azt kövesse, de vegye figyelembe, hogy az alma nem őszibarack és nem is cseresznye, ezért a metszésének részletei mások. Ezekről a részletekről lesz szó az alábbiakban.
A vastag vesszőt nevelőt (Nyári fontos, Húsvéti rozmaring), és a rövid ízközű hajtásokat hozók a metszést kevésbé bírják, koronájuk néhány év alatt besűrűsödik, ezért ezeknek a metszése főként a ritkításra szorítkozzon. A későbbiekben látni fogjuk. A hosszú ízközű, és vékony vesszőt fejlesztők, mérsékelt növekedésük mellett (Jonathan) igénylik a metszést. A középerős növekedésű Golden Delicious középerős, míg az erősen növő Starking gyenge metszést igényel. Összefoglalva:
·         csak ritkítjuk a rövid ízközt fejlesztőket
·         gyengén metszük az erős növekedésűeket, vastag vesszőt fejlesztőket
·         középerősen metszük a középerős növekedésűeket
·         erősen metszük a vékony és hosszú szártagú vesszőt fejlesztőket.
Az összes fajtát nem tudom a fenti paramétereknek megfelelően besorolni, de nincs is erre szükség. Biztos vagyok abban, hogy nagyon sokan nem is ismerik saját almafájuk fajtáját, ezért azt javaslom, hogy puszta szemrevételezéssel mindenki rangsorolja saját almáját.
A metszés menete
Először távolítsuk el a sérült, beteg, száraz hajtásokat.


Betegségre utaló jel, ha a vessző ilyen furán fejlődik. Távolítsuk el.


Retteget betegség a tűzelhalás jelei a téli vesszőn. Kunkori visszagörbülés.


Tűzelhalástól elhalt hajtás.










A fenti képeken szintén a tűzelhalás tünetei láthatók a kérgen. Láthatni, ahogy a kéreg is teljesen elhal, a hajtás elszárad. Ezeket az ágakat el kell távolítani, majd eltüzelni, a sebzéseket fasebkezelővel kezelni.


Tűzelhalás tünete nyáron.


Másodszor vágjuk ki a vízhajtásokat.


Erős vízhajtás



Gyenge vízhajtás















Harmadik lépésben ritkítsuk meg a fát.












Almafa egy részének ritkítása. Nehéz a ritkítás menetét szóban megfogalmazni. Lényege, hogy egy ágon található hajtások közül a befelé, és a függőlegesen felfelé töröket kell eltávolítani, ezek ugyanis konkurálhatnak a főhajtással.














Másik ritkítási mód, amikor az ágból eredő legfelső hajtást, vay hajtásokat (attól függ, hogy milyen erős az ág, mennyi hajtás fejlődött rajta), egyszerűen kivágjuk, ahogy azt a fenti képen is látni. Amennyiben nagyon sok ilyen ág van, akkor néhányat tőből (az összes hajtásával együtt) is el kell távolítani.











A fa egyik része ritkítás előtt, és utána. Látszik, hogy lényegesen kevesebb a hajtás, szellősebb korona, viszont a hajtásokat nem csonkítottam meg, mint ahogy azt sokan teszik.


Törekedjünk a rügy fölötti vágásnál. Amennyiben túl magasan vágunk, akkor a rügyy feletti szakasz elhal, elszárad. Igazából én csak a vastagabb ágak elvágásánál figyelek erre. Minden egyes metszésnél nem lehet követni, mert akkor sose végeznék egy fával. Akinek kevés fája van és sok ideje, az figyelhet a részletekre is.


Egy jó helyen elmetszett (ággyűrűre, korábbi írásokban részletesen megtalálható) seb gyorsan gyógyul, idővel teljesen benövi a fa.



Metszés után ilyen nem maradhat a fán. Ez is a betegségek melegágya.




Negyedik lépésben a középhosszú, és hosszú termővesszők csúcsát a metszés erősségének megfelelő mértékben csípjük vissza. Gyenge metszésnél a felső 1/3-át, erős metszésnél a 2/3-át, közepes metszésnél 50%-át távolítjuk el.
Ötödik ütemben tekintsük át a termőbogokat. Ha túl sok van belőle, túl sűrű tőlük a fa, akkor ritkítsuk ki őket.




















A fenti képeken termőbogot látni. Bal oldalon ifjítás előtt, jobb oldalon ifjítás után. A képek magukért beszélnek, szóban nehéz ezt leírni. próbáljuk meg szellősebbé tenni, úgy, hogy a gyengébb egészségtelenebb részeket távolítsuk el.

Befejező lépésként nézzük át a fa vastagabb ágait, a sebeket, sérüléseket tisztítsuk ki (éles késsel, kacorkéssel, drótkefével), egészen az élő szövetekig, majd fasebkezelővel kezeljük alaposan, a metszéskor keletkezett 1cm-nél nagyobb vágási felületek szintén kezeljük fasebkezelővel.

Ilyen törzssérüléseket találhatunk. A beteg kéreg lehántása után látható az alatt élősködő kártevő ürüléke. Ezeket pucoljuk ki, és kezeljük.


Hajtó, vagy levélrügy

Vegyesrügy, belőle lesz a termés.
















































2011. március 4., péntek

Öntözőrendszer kialakítási internetes tanfolyam

A víz életre gyakorolt hatásának és egyre nagyobb hiányának hangsúlyozása már közhelyszámba megy. Sokan kongatják a vészharangot, mégis milyen kevesen vagyunk akik komolyan vesszük a víz hatalmát. Mi kertészek, ha a saját bőrünkön nem is érezzük a veszélyt, de növényeink gyakori nélkülözésein keresztül sokszor szembesülünk a víz értékével. Egy lelkes és lelkiismeretes kertész, ha növénye vízért kiállt (ezt többnyire annyira egyértelműen teszi, hogy a kezdő kertészek is azonnal felismerik) locsoló alkalmatosságot ragad és azonnal öntözni kezd. Ezt a mai időkben átgondolatlan, tudatlan, és pazarló, ámde tagadhatatlanul jóhiszemű öntözésnek hívhatjuk. Egyre kevésbe engedhetjük meg magunknak, és egyre kevésbé engedik meg nekünk az ilyen locsolást.
Egy olyan internetes öntöző tanfolyamot szeretnék elindítani, melynek az a célja, hogy minden érdeklődő kerttulajdonos olyan öntözési megoldást találjon, válasszon és valósítson meg a kertjében amely:
·         megfelel a kerttulajdonos elvárásainak,
·         kielégíti a növény igényeit,
·         víztakarékos,
·         az adott körülményeken, és adottságokon nyugszik, azokhoz alkalmazkodik,
·         hatékony,
·         költségtakarékos,
·         hosszú életű.
Akit érdekel tartson velem az elkövetkező néhány hónapban. Sajnos nincs időm egyszerre megírni, de ezt terjedelme sem teszi lehetővé, sőt elsajátítani, elolvasni sem lenne könnyű egyszerre, ezért jobb a fokozatosság. Az alábbi tematika témaköreit fogom tárgyalni, de nem ebben a sorrendben. Igyekszem kedvére tenni azoknak, akik már a nyáron használni szeretnék a saját rendszerüket, ezért a nagyon elméleti részeket kezdetben vagy átugrom, vagy rövidítve, a lényegre koncentrálva írom meg. Később aztán visszatérek rájuk, hátha ezekre is kíváncsi valaki.
A tanfolyam során bármikor kérdezhettek. A kérdésekre, ha olyanok, akkor személyre szólóan válaszolok, ha pedig közérdeklődésre tarthat számot, akkor a kérdező beleegyezése mellett nyilvánosan válaszolok.
A tanfolyamot érdemes lesz követni, mivel időközönként nyereményjátékok is lesznek. Különféle játékok során lehet, majd öntözőrendszerhez szükséges tartozékokat nyerni, szórófejeket, mágnes szelepet, öntözőrendszer vezérlőt.
Kívánok mindenkinek eredményes öntözőrendszer kialakítást.

Öntözőrendszer  tanfolyam tematikája.

1.       Felmérés (készíteni kérdőívet, táblázatot)
1.1.    Elvárásaink
1.2.    Rendelkezésre álló erőforrások
1.2.1. Meglévő anyagok
1.2.2. Eszközök
1.2.3. Pénzeszközök
1.2.4. Szabadidő
1.2.5. Segítség
1.3.    Növényállomány
1.3.1. Meglévő
1.3.2. Tervezett
1.4.    Környezeti adottságok
1.4.1. Talaj
1.4.2. Napfény
1.4.3. Szél
1.4.4. Domborzat
1.5.    Vízforrás
1.6.    Mérőszalagos, műszeres felmérés
2.       Alaprajz készítés
2.1.    Tartalma
2.2.    Méretarány
2.3.    Jelölések
3.       A víz szerepe a növények életében, vízigény.
3.1.    Miért szükséges a víz?
3.2.    A víz körforgása.
3.3.    Vízfelvétel módjai
3.4.    Túladagolás, vízhiány.
3.5.    A  víz minősége.
4.       Öntözési módok
4.1.    Új kihívások a vízgazdálkodásban.
4.2.    Víztakarékossági módok.
4.3.    Az öntözés hatása a növényre, talajra, környezetre.
4.4.    Az öntözés módjai
4.4.1. Esőztető
4.4.2. Csepegtető
4.4.3. Árasztásos
4.4.4. Szivárogtató
4.4.5. Párásító, ködösítő
5.       Öntözőrendszer tervezése
5.1.    Tervezéshez szükséges alapadatok.
5.2.    Alapelvek
5.3.    Nyomvonal
5.4.    Szórófejek kiosztása
5.5.    Öntözőkörök meghatározása
5.6.    Elektromos részek, vezérlő, mágnes szelepek kiosztása.
5.7.    Anyagkimutatás (mintatábla)
5.8.    Költségkalkuláció (mintatábla)
6.       Öntözőrendszer kivitelezése
6.1.    Előkészületek
6.2.    Szerszámok
6.3.    Fontos tanácsok
6.4.    Nyomvonal kiásása
6.5.    Csőfektetés, csőszerelés
6.6.    Szórófejek szerelése
6.7.    Mágnes szelepek szerelése, aknák elhelyezése
6.8.    Elektromos rész szerelése
6.9.    Rákötés a vízforrásra
6.10.Nyomáspróba
6.11.Temetés, helyreállítás
6.12.Szórófejek beállítása
6.13.Vezérlő programozás
6.14.Próbaüzem
7.       Anyagismeret
7.1.    Csövek
7.2.    Kötőidomok
7.3.    Szórófejek, fúvókák
7.4.    Mágnes szelepek
7.5.    Vezérlők
7.6.    Kiegészítő anyagok
7.7.    Elektromos alkatrészek
8.       Öntözőrendszer karbantartása
8.1.    Garanciális idők
8.2.    Karbantartási feladatok